|
Ingyenes hírlevél
|
|
Teljes név * |
|
Email cím * |
| Feliratkozás |
Kezdőlap
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
|
Mi a kreditvadasz.hu
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...kérdések a ZH-hoz
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
(10)
Szerző: Schnellbach Dóra
Cimkék: vas, mangán, nitrát, arzén, vízlágyítás, őslégkör, szűrő, koaguláció
1. Hogyan kerül a nyersvízbe a vas és Mn, hogyan távolítjuk el abból?
A vas- és mangánvegyületek redukált, vagy oxidált formában találhatók. Az oldott állapotú vas és mangán a kőzetekből, a folyók, völgyzárógátas tározók és tavak fenékiszapjából, kémiai, illetve biológiai folyamatok révén kerül a vízbe.
Vaseltávolítás
A vas a vízben háromféle kötésben fordul elő:
· hidrogén-karbonát kötés Fe(HCO3)2,
· szulfát kötés FeSO4,
· szerves kötés.A felszín alatti vizekben az uralkodó vasvegyület a vas-hidrogén-karbonát. Ha a vízbe O2 vagy más, ezt a vasformát oxidáló vegyület jelenik meg, akkor a vas a hidrolízis folyamatokon keresztül rosszul oldódó két-vegyértékű vashidroxiddá oxidálódik, majd tovább oxidálódik három-vegyértékű, gyakorlatilag oldhatatlan vashidroxiddá. Az Fe(OH)3 csapadékpelyhek homok gyorsszűrővel távolíthatók el.A savas vizek vastalanításához, a szerves- és szulfid-kötésű vas eltávolításához a vegyszer eljárások alkalmazandók.
· Klórgáz és klórmész adagolásakor a szabad klór az Fe(II)-t oxidálja
.· KMnO4 hatására az Fe(II) oxidációja gyors, amit a közben keletkező pehelyszerű mangánhidroxid katalitikus hatása eredményez.
· Az ózon a szerves kötésű vas eltávolításához alkalmazható.
· A lúgos (bázikus) vegyszereket a savas vizek vastalanításához alkalmazzák.
Mangántalanítás
A mangán a vízben, a vashoz hasonlóan
· hidrogén-karbonát
· ásványi komplex
· szerves komplex formában lehet jelen.
Mangántalanítási eljárások
· Levegőztetés és homok gyorsszűrés: A vízben a hidrolízis révén kis mennyiségű mangánhidroxid mindig jelen van, ami adszorpció révén, szűrőanyag (például kvarchomok) szemcsék felületére települve, a normál pH értéktartományban is barnakőszerűként dolgozódik be.
· Biológiai szűrés: a mangánt és a vasat baktériumok oxidálják.
· Mangán-permutit eljárás: a permutit ioncserélő tulajdonsággal rendelkezik. A cserefolyamat közben a nátrium más kationokkal, mint például kalcium-, magnézium-, vas- és mangán-ionokkal cserélődik.
· Oxidáció klórral: a mangán klórral a pH>8 tartományban jó reakciósebességgel oxidálható. Ha a vízben klórt redukáló huminanyagok is jelen vannak, s ha az adagolt klór mennyisége kevés, csak a huminanyagok oxidálódnak. A humin- és a mangán-vegyületek egyidejű oxidálásához nagy klórkoncentráció szükséges.
· Oxidáció klór-oxiddal: a klórnál nagyobb oxidációs potenciálú klóroxiddal viszonylag kisebb mangántartalom oxidálható
· Oxidáció ózonnal: az ózon a két-vegyértékű mangánt a 7-es oxidációs fokig képes oxidálni. Ha az ózonkoncentráció kevés, négy vegyértékű mangán képződik.
· Mangántalanítás alkalizálással: a két-vegyértékű mangán nagyobb pH tartományban a víz oldott oxigénjével oxidálható. Ennek érdekében szóda vagy mész adagolása szükséges.
2. Hogyan változott a légkör a 4,6 milliárd évvel ezelőttihez képest?
A Föld történetét 4,6 milliárd évre visszamenőleg ismerjük. A Föld tömegének és tömegvonzásának eredményeként az őslégkörben csak a nagyobb molekulatömeggel rendelkező molekulák maradtak meg (M > 15), a könnyebbek megszöktek a Föld vonzásából. A hidrogén egy része ennek megfelelően megszökött a légkörből. Szerencsére csökkenthette a hidrogénveszteséget a Föld oxidos rétegei és a vasmag széntartalmának reakciójából keletkező szénmonoxid és széndioxid, valamint a hidrogén forró gáztérben bekövetkező reakciója is az alábbiak szerint.
CO2(g) + 4 H2 → CH4(g) + 2 H2O(g)
CO(g) + 3 H2 → CH4(g) + H2O(g)
A metán, valamint a hasonlóan kialakult ammónia és kénhidrogén a Föld csapdájában maradt. Az ős-atmoszféra összetétele és a Földet érő napsugárzás eredményeként a szerves anyag kémiai úton keletkezett a napsugárzás közvetlen és áttételes hatásának (villámlás) elsősorban kitett légkörben. A szerves anyag keletkezésére Miller 1952-es kísérlete adott először bizonyítékot. A forró ősatmoszférából nagy mennyiségű szerves anyag halmozódott fel az ősóceánokban, lehetővé téve azokban a metán és széndioxid termelő anaerob mikrobiális életet.A CO2, illetőleg hidrogén-karbonát (CO2 + H2O → H+ + HCO3-) megjelenése a tengerekben foto-szintetizáló mikro-organizmusok elszaporodását eredményezte. Ezek a széndioxidból és vízből új szerves anyagot, valamint oxigént termeltek (biológiai produkció). Feltételezhető, hogy a fotoszintézis kialakulása folyamatában a víz és széndioxid egyesítése (oxigéntermelés) mellett a kénhidrogén hasonló hasznosítása is kialakult, melynek eredménye a kénhidrogén elemi kénné alakítása volt. Az oxigén nyomokban való jelenléte ugrásszerű változást eredményezett a víz, s vele a légkör ammónium-tartalmában is. A legutóbbi évtizedekben felfedezett, és a szennyvíztisztításban jelenleg éppen üzemesítés alatt lévő anaerob ammónium oxidáció eredményeként (a kis oxigénkoncentráció ekkor csak ezt a nitrogén-átalakítást tette lehetővé) a víz ammónium-tartalma nitrogénné alakult. Kicserélődött ennek eredményeként lassan a légkör ammónium tartalma nitrogénre.
3. Milyen hatása volt az emberiség elszaporodásának a vízhasználatra, vízszennyezésre?
A vízzel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni problémák végső mozgatórugója a globális-népességnövekedés és az ebből fakadó vízigény növekedés, elsősorban mezőgazdaságban, a településeken (különösen a nagyvárosokban), továbbá az iparban.Az emberek tömegméretű elszaporodása a Földön az utóbbi 8-10 ezer év eredménye. Gyűjtögető, vadászó, halászó őseinknek ehhez az akkor kialakuló növénytermesztés, állattartás biztosította a szükséges többlet-tápanyagot. A településeket először folyók mentén hozták létre öntözéses földművelést alkalmaztak és ezzel kapcsolatban szabályozták a folyókat, csatornákat építettek. Az ipari forradalommal kezdődött meg a fémfeldolgozás intenzív időszaka. A vascsövek gyártása robbanásszerűen növelte a vízhasználatot, ami a természet, pontosabban a talajvíz vízforgalmába történő nagyfokú beavatkozást eredményezte. Ez a nagymértékű lakossági és ipari vízhasználat hasonló vízszennyezést okozott az életet hordozó víztestekben. A emberiség növekedése intenzívebb talajhasználatot követelt, a műtrágya, (növényvédőszerek- gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása miatt a fölösleg a talajba mosódik, elszennyezve a felszín alatti vízkészletet. A nitrogén tartalmú víz sem a környezet, sem az ember számára nem kívánatos. A foszfor az édesvizekben limitáló komponens, így a megnövekedett foszfortartalom eutrófizációhoz vezet, ami csökkenti a vizek oxigéntartalmát,és pl. halpusztuláshoz vezet . Az öntözés káros hatásai a láposodás, másodlagos szikesedés: pangó, ill. sós talajvizek szintjének megemelkedése – szikes talajok fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai igen kedvezőtlenek. A világ sok nagyvárosában nincs megfelelő szennyvízelvezetés és tisztítás, így a lakos-szám növekedése további elszennyeződéshez vezet a folyókon, tavakon, felszín alatti vizekben. A termelés növekedése együtt jár a vizekbe és a levegőbe jutó szennyezés kibocsátással és a tengerparti vidékek minőség romlásával. A népesség, az urbanizáció, a mezőgazdasági és ipari növekedésével, csökkenti az öntisztító képességet.A víz szennyeződése a következő forrásokból ered:
· kommunális szennyvizek
· városi szennyvizek (kereskedelem, köztisztaság, csapadékvíz lefolyás)
· vízlefolyások
· ipari, mezőgazdasági szennyvizek (talajerózió, műtrágyák, gyomirtó és rovarölő szerek, intenzív állattenyésztés)
· balesetek
· atomerőművek (hulladékhő, radioaktív szennyeződések)
A vizek főbb szennyezői:
· szerves szennyező anyagok
· kémiai szennyezők
· termikus szennyezők
· radioaktív szennyezők
4. Milyen problémákat okozhat a kemény víz, milyen vízlágyításokat ismer?
A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. Az ún. változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2) tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak:Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O, illetve Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H2OA szulfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhetők ki, így azok az ún. állandó keménységet adják.A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és szintén mérhető adat, általában keménységi fokokban adjuk meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használjuk (°d).
A víz keménysége egészségügyi problémát nem okoz, csak a felhasználhatóságát befolyásolja. Kemény vízben a szappan kevésbé habzik.Meleg vizű rendszerekben (pl. kávéfőzők, mosógépek, gőzölős vasalók, vízforralók) lerakódó vízkő gondot okozhat. A gond egyrészt esztétikai, másrészt a fűtőelemekre rakódva hőveszteséget okoz, ami jelentősen megnöveli az energiafogyasztást.
Vízlágyítás történhet:
- Ca2+ kicsapatásával, ehhez CO32- ionok szükségesek
- ioncserélőn áthaladó vízben a Ca- és Mg-ionok nátrium-ionokra cserélődnek
- sótalanítás: elektroanalízis, fordított ozmózis, desztillációköltséges megoldások, csak rendkívül lágy víz nyerésére használják
5. Számítsa ki egy ásványvíz keménységét a megadott paraméterek alapján!
(órai példa)
6. Mi a koaguláció, flokkuláció, hogyan kell kivitelezni?
Koaguláció: a vízkezelés során a kolloid részecskék destabilizálását jelenti, amely a részecskék közötti taszítóerő csökkenésének ill. megszűnésének hatására következik be. A részecskék destabilizálása megvalósítható:- töltessemlegesítéssel pl. elektrolitokkal,- speciálisan szorbeálódó vegyületekkel.
Flokkuláció: pehelyképződés; a destabilizált (koagulált) részecskék további összekapcsolódása nagyobb halmazokká.
7. Vázolja fel röviden az alföldi vizek arzén-problémáját!Magyarországon jelenleg 50 mikrogramm literenként az arzén egészségügyi határértéke az ivóvízben. Az uniós szabályozás szigorúbb: 10 mikrogramm literenként. Ez a délalföldi régióban százmilliárdos nagyságrendű technológiakorszerűsítést kívánja, lévén a korábban megépített tisztítási technológiákat a régebben hatályos magyar arzén határérték betartására tervezték (ez ötször annyi arzént engedett meg az ivóvízben, mint az EU előírás). Ennek oka azonban nem a hazai közegészségügy elmaradottsága volt, hanem az, hogy ezt a határértéket tudományos értelemben az ún. táplálékkosárral határozzák meg. Mennyi arzén jut szervezetünkbe az élelmiszerekkel, ivóvízzel, belégzéssel, bőrérintkezéssel naponta? Mivel a nyugat-európai lakosság a magyarokhoz viszonyítva lényegesen több magas arzéntartalmú tengeri herkentyűt fogyaszt, így önként adódott az európai döntéshozók számára a megoldás: csökkentsük az ivóvízben megengedett arzéntartalmat, ne lépjünk túl egy átlagos napi arzéndózist. Így is történt, és nem is került (ott) sok pénzbe, hiszen alig van olyan uniós tagállam, ahol az arzén problémát jelentene az ivóvízben. Magyarország területét egykor tenger borította, az ekkor lerakódott kőzetekből származik a vizek arzéntartalma.
8. Milyen szűrőtípusok vannak, mit távolítunk el velük, hogyan mossuk vissza?
A szűrés, mint technológiai folyamat, a legtöbb vízkezelési eljárásban fontos szerepet játszik. Szűrésen azt az eljárást értik, amikor adott rétegvastagságú kavics, homok zúzott kvarc vagy egyéb, szemcsés szűrőrétegen átengedve a kismértékben szennyezett vizet, annak lebegő szennyeződését eltávolítják. A víztisztítási gyakorlatban alkalmazott homokszűrőket két nagy csoportba oszthatjuk: lassúszűrőkre és gyorsszűrőkre. A lassúszűrőkben a szűrő egységnyi alapterületén egységnyi idő alatt áthaladó víz mennyisége általában 0,05-0,50 m/h, míg a gyorsszűrőkben ez az érték a 4 m/h-tól a 10-20 m/h nagyságrendet is eléri. Ennek ellenére a két szűrőfajta közötti különbség elsősorban nem a sebesség nagyságában mutatkozik meg, hanem az eltömődött szűrők tisztítási módjában.
Az először alkalmazott szűrőtípusok a lassúszűrők voltak. Ezeket úgy alakították ki, hogy a durva, nagy áteresztőképességű drain-szerű alaprétegre 1m-1,20m vastagság finomabb anyagot helyeztek el. Ezt a szűrőanyagot elárasztották a szűrendő vízzel, a szennyeződés a finom szűrőréteg felületét és felső néhány centiméter vastag rétegét tömte el. Amikor a szűrő annyira eltömődött, hogy vizet már nem eresztett át, illetve teljesítőképessége nagyon lecsökkent, a szűrőegységet kikapcsolták az üzemből és a finom szűrőréteg felső néhány centiméter vastag rétegét leszedték és kihordták a szűrőből. Így egy-egy lassúszűrő egyre csökkenő rétegvastagsággal több hónapig, esetleg évekig üzemben volt. Nagyobb víztisztító telepeken a lassúszűrők tisztítása állandó és igen sok élőmunkát igényelt. A lassúszűrők igen jó tisztítási hatásfokot és bizonyos mértékű fertőtlenítő képességet is mutatnak. Az utóbbi években, amikor a felszíni vizek kellemetlen mellékíz- és szaghatása súlyos problémát jelent, a lassúszűrők alkalmazása ismét előtérbe került.
A könnyebb tisztíthatóság és a kisebb helyigényre való törekvés alakította ki a mai gyorsszűrőknek nevezett berendezéseket. Az ilyen gyorsszűrőknél a szűrőanyag felületére és a szűrőanyag hézagaiba lerakódott szennyező anyagot bizonyos üzemidő elteltével - magán a szűrőegységen belül - ellenáramú mosatással távolítják el a szűrőkből. Ez a mosatás nagysebességű és ennek megfelelően nagy mennyiségű vízzel és levegővel együttesen történik. Az egyszerű vagy egyrétegű szűrő vastalanításnál, már derített felszíni víz tisztításánál, lágyításánál a reaktor után egyaránt használható. Az előszűrős szűrő vas-és mangántalanításnál vagy derítés nélküli kisebb szennyezettségű felszíni víz szűréséhez használható.
A lassú szűrés a vízkezelés legrégibb módszere, tulajdonképpen a természetes talajszűrés mesterségesen előállított utánzata. A víztisztító telepi lassúszűrés a kis 10 - 20 mg/l lebegőanyag koncentrációjú vizek tisztítására alkalmas. A lassúszűrés folyamán a szűrőben az alábbi folyamatok játszódnak le: mechanikai szűrés, ülepítés a szűrőben, esetleges pelyhesedési jelenségek és biológiai tisztítóhatás.
A mechanikai szűrés, amely a tisztítási folyamat legegyszerűbb része, a szűrő felületén történik. Lassúszűrők a homok finomsága (0,3 mm a hatékony szemcsenagyság) következtében mintegy 1 mikron nagyságú iszapszemcsék visszatartására is alkalmas. A szűrő tisztítását a szárazzá tett szűrőfelület felső 2-3 cm-es rétegének eltávolításával és átmosásával végzik. A szűrő tisztítása a vízminőségtől és az előkezelés mértékétől függően 1-6 hónaponként szükséges. A homok átmosásához szükséges vízmennyiség az átszűrt vízmennyiség 0,2-0,6 %-a.
A lassúszűrés alkalmazási területe: A felszíni vizek szükségszerűen nagyobb mértékű igénybevétele, a vízminőség erős romlása, a kellemetlen ízt és szagot jelentő anyagok eltávolításának igénye miatt egyre gyakrabban használják utótisztításként mechanikai tisztítás, derítés és gyorsszűrés után, továbbá előkezelésként talajvízdúsítás esetében.
9. Miért fontos a nitrát eltávolítása az ivóvízből, hogyan történhet?
Az étellel és ivóvízzel a szervezetbe kerülő nitrát legnagyobbrészt a bél kezdeti szakaszában kerül a vérbe, majd jó része a vesén keresztül a vizelettel távozik. Ezzel párhuzamosan a nitrát egy körforgalomban is részt vesz, mégpedig a vérből a nyálmirigyeken át vissza a szájüregbe és onnan a gyomorba, majd a belekbe jut, ahonnan újra felszívódhat. A szájüregben élő baktériumflóra a nitrátot nitritté redukálja, ami a bélből ugyancsak a véráramba kerül. A vérbe jutott nitrit a hemoglobinban levő két vegyértékű vasat három vegyértékűvé oxidálja, így az az oxigéntranszportban való részvételre már alkalmatlan. Ez a jelenség a szövetekben oxigénhiányt okoz. A csecsemő vére az első három hónapban még sok fetális hemoglobint tartalmaz, amely a nitrit révén kétszer olyan gyorsan oxidálódik, mint a felnőtté. Különösen az anyatejről a mesterséges táplálkozásra való átállás okoz kritikus helyzetet a vízzel felvett nitrát nitritté redukálásakor. Az átállással megváltozik a bélflóra, és a felnőttéhez képest relatíve magas vízfelvétel a csecsemő béltraktusában a nitritreszorpció megnövekedéséhez vezet. Ez egyrészt bélgyulladást, súlyosabb esetben csecsemőcianózist okoz. A felnőtt nitrátfogyasztása a nitrózaminok keletkezése miatt veszélyes. A gyomornak a savas környezetében a nitrátból redukálódott nitrit főleg a szekunder aminokkal reagál nitrózaminná. A nitrózamin az ember számára rákkeltő lehet. Ezért különböző nitrát-eltávolítási módszereket dolgoztak ki amelyekkel a nitrát az ivóvízből legalább részben eltávolítható.
A lehetséges eljárások közül az ioncserélés tűnik a legmegvalósíthatóbbnak, de költséges volta miatt jelenleg csak kis vízmennyiségek nitráttalanítására van mód.
A lehetséges ioncserélő eljárások:
· Az ioncserélő feltöltése klorid ionokkal. Regenerálás NaCl-dal lehetséges.
· Az ioncserélő feltöltése hidrogén-karbonát ionokkal. A regeneráláshoz nátrium-hidrogén-karbonátot alkalmaznak.
· A tisztítandó víz egy részének teljes sótalanítására gyenge bázikus gyanta alkalmazható, szabad bázis formában. Regenerálás: ammóniával.
A települési szennyvizek tisztításakor a nitrát-ion speciális baktériumokkal több lépcsőben elemi nitrogénné redukálható. (Az ivóvíz ebből a szempontból túl tiszta, kevés benne a tápanyag.)
10. A nyersvízforrások minőségi, mennyiségi jellemzése.
A Föld felszínének 70%-át víz borítja. Gáz, folyékony, szilárd halmazállapotban jelen van mindenütt (geoszférában, atmoszférában és bioszférában) Egyik fenntartó eleme a földi rendszereknek. A világóceán egységes víztömeget alkot, mely a hidroszféra legnagyobb részét képezi. A Földön található víz összes mennyisége 1386x106 km3. Az édesvíz csak 2,5%-a a globális vízmennyiségnek, az összes édesvíz 70%-a hó és jég, a fennmaradó édesvíz 98%-a felszín alatti víz. Az emberi hasznosítás szempontjából fontos folyók és tavak csak 1%-át teszik ki a folyékony édesvíznek és kevesebb, mint 0,01%-át a földtekén található teljes vízmennyiségnek.
Csapadékvíz: - CO2-t old be, ezért pH-ja 5,5 ;- oldott O2-t tartalmaz (telített); - lágy, minimális sótartalmú; - a tárolt bakteriálisan fertőzött, lágy; - min. szerves anyag tartalom; - minősége megfelelő, fertőtlenítés után hasznosítható; - mennyisége: időszakos, ritkán elegendő. Eső, felszínit és felszín alattit is gyarapít. Szennyezőket visz magával a levegőből. Változik a minősége a levegő minőségétől!
Felszíni vizek: folyók, tavak, tározók: - mennyiségük helyenként eltérő, folyók hozama szezonálisan változó; - nagy vízhozam (árvizek) esetén jelentős lebegő anyag, iszaptartalom; - lágyak, sótartalmuk a talaj kilúgozásából, s a lakosság és ipar szennyezéséből ered; - bakteriálisan fertőzöttek; -algaszám növekvő az eutrofizáció növekedésével.
Felszín alatti vizek: Talajvíz:- korlátozott mennyiségű, - sok nitrát, nitrit; adott helyszín környezetétől függ a szennyezettség: Rétegvíz:- 2 vízzáró réteg között (50/70 m –1000 m - mélységig); - pórusokat, üregeket tölti ki; - mennyisége: viszonylag nagy, de csak a magasabban fekvő területeken;- minőség: Fe2+, Mn2+ tartalom;nitrogén: NH4+ formában (biz. Konc felett mérgező);metán oldott gázként (robbanásveszély);S szulfid formájában; Fe-hoz kötődő As ( arzenát, arzenit); Karsztvíz: -hegységek kőzeteiben ( Dunántúli-, Északi - khg.); - nagyon kemény (Ca2+, Mg2+ – tartalom), nagy hidrogén-karbonát tartalom; -lebegőanyag és mikroorganizmus mentes (bakterim mentes); -menny: elegendő, nagy.Az ivóvíz-minőség eléréséhez meg kell felelni az Egészségügyi Minisztérium és az európai szabályozás szigorú előírásainak. Két alapvető feltételt kell betartani: -a víz nem tartalmazhat betegségokozó mikrobákat és vírusokat; -nem tartalmazhat nemkívánatos elemeket olyan koncentrációban, amely átlépné a szabványokban előírt értékeket.11. Tervezzen víztisztítót 5000 m3 kapacitásra felszíni vízre!
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
Cimkefelhő
1. félév
3. gyakorlat
ágazati
antropológia
apoptózis
beugro
bio
deklaratív programozás
dettre gábor
elmélet
előadás
épszerk4
épületszerkezetek
feladatsor
frazer
gazdasági jog
gerle jános-féle
glikoneogenezis
gótika iii
kidolgozott kiskérdések
kjf
kodolányi
konzultáció
kötelező irodalom
közoktatási rendszer
kronológia
krúdy
kutatásmódszertan
matek
mikro
műszaki
nemzetközi gazdaságtan
órai jegyzet
orvosi latin
os
öko1
parazitológia
prezentáció
rugó
szalay luca
számvitel i
szociálpolitika
ter.védelem
üzleti kommunikáció
vállalkozás
valószínűség
vésés
vetőmag
villamos gépek
zh feladat