KREDIT
VADÁSZ

mit tudtak a régiek - puska

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítészmérnöki KarépítészmérnökiMit Tudtak A Régiek?Jegyzetekmit tudtak a régiek - puska

1. A régészet módszerei
Nem egzakt tudomány. Következtetések.
Egzakt kutatási módszerek. Radiocarbon vizsgálat. XX. századig csak találgatások. Alapja C14-es radioaktív izotóp, amely bizonyos idõ alatt lebomlik C12-es izotóppá. Felezési ideje 5730 év. Meghatározzák a C14:C12 arányt. Az élõ szervezetek a C14-et beépítik magukba. Növények; a növényeket fogyasztó állatok és a rájuk vadászó ember. És mivel a halál beálltával a szervezet már nem vehet fel több izotópot, így ha ismerjük a vegyület felezési idejét, akkor a C14:C12 arányból megállapítható a halál idõpontja, vagyis maga a lelet kora. Probléma: idõk folyamán a légkör CO2 tartalma nem volt állandó. Kalibrálás. 10-15 % eltérés. Dendrokronológia: a fa évgyûrûin alapuló idõszámítás. dendro: évgyûrû. Évente egy-egy évgyûrû. XX. századi tudós, Douglas: nem minden évgyûrû azonos vastagságú, kb. 10-11 évente vastagabb évgyûrûk. Erõsebb napfolt-tevékenység->csapadék. Fa-metszetek illesztése: Dél-Am 2500 éves fák. Ha a lelet nem régebbi 2500 évesnél, akkor valószínûleg besorolható. Gond: 1700 körül nincs megvastagodott gyûrû. Csillagász, Mounder: 1650-1725 között nem észleltek erõsebb napfolt-tevékenységet. Virágpor-maradványok.
Nem egzakt források, H. Schliemann (1822-1890). A felvilágosodás: ésszerûség próbája, XIX. sz. SCH, mítoszok és mondák. Trója megtalálása. Leleteket rejtõ földterületet felvásárlása. Trója nem ott van. A kétkedõknek Homéroszt idézte. Iliász: trójai vár dombját háromszor is körülfutják, a tudósok által kijelölt meredek sziklára épült vár körül nem megtehetõ. Különbözõ "kultúrarétegek". Mükénéi kultúra, krétai (mínoszi) kultúra felfedezése.
2. Mezopotámia: az írás és a matematikai gondolkodás kezdetei*
Az ókori város nem egy túlnépesedett falu: erõs falak, száz vagy ezer ember által lakott település.
Kialakulása: Ortega Y Gasset a végtelen térrel szemben elhatárolt területek létrehozása. emberi képességek intenzívebb fejlõdése. Lewis Mumford: "implosion" befelé irányuló koncentrálódás. 6.-5. évezred Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz között, a folyók partján jöttek létre; öntözéses gazdálkodás. Ninive, Ur (Uruk, Erek) Babilon (Bábel Bábel-torony: zikkurat. Munkamegosztás. A városok érintkeznek és kereskednek egymással. (A falvakra önellátás jellemzõ.) Szervezõ-vezetõ réteg: matematikai gondolkodás: téglából való építkezéssel (=>területszámítás) (=> térfogatszámítás. Újraelosztó gazdaság. Felhalmozás. József. Tudás felhalmozása is. Készletek és földterületek mérése és számon tartása. Írás egyidõben Mezopotámiában, Kínában, Indiában, stb. -, még ha eltérõ formákban is. 3.
Az írás fejlõdésének szakaszai a mezopotámiai területen
1. Piktogramma. Henger alakú - tömör vagy hajlított fémlemezbõl, esetleg kerámiából pecsétnyomó lapon végighengergetve egy egyedi ábrát adott. Tulajdoni viszonyokat fejeztek ki. Az írást egy még puha agyagtáblára egy ék alakú eszközzel vitték fel. Ninive: cserépkönyvtárak.törvények, szabályok Hammurabi. tulajdoni viszonyok, szerzõdések, csillagászati ismeretek feljegyzése: a periodikusan ismétlõdõ csillagállásból matematikai ismeretek, (kézmûves) mesterségbeli tudás: ez a réz utáni bronzkorszak kézmûipara, földrajzi ismeretek. ezek a kereskedelem révén gyarapodtak. tájékoztatási pontok, menny idõ, mekkora (pl. víz) készlet, a gyógyítás tudománya: elsõsorban a gyógyfüvek tudománya, vallási ismeretek: származás.
2. Ideogramma: "chat" (macska) és "pot" (edény) pad, ló és padló
3. Fonogramma: betûírás. Az elsõ ábécé a föníciaiaktól származik. "mem" szavuk vizet jelent, az "m" hangnak pedig a víz hullámzására emlékeztetõ "m"-szerû betût választottak.
A föníciai ábécében 22 betû volt, görögök ábécéjékben már 25. mássalhangzók
A mezopotámiai ékírás megfejtése: Grotefeldhez, a klasszika filológia professzorához, aki 13 jelet tudott azonosítani, és Rawlinsonhoz, a perzsiai területen állomásozó katonatiszt nevéhez.
Mik maradtak ránk a mezopotámiai kultúrából?
megõrzõdött a mezopotámiai világkép fõleg a keresztény vallásban: a föld felett az ég helyezkedik el, alatta pedig valami sötét birodalom található;
már akkor is alkalmazták a tizes számrendszert, de a domináns a hatvanas volt. sumérok mina, az akkádoké a sékel volt, ahol egy sékel a mina hatvanad részével volt egyenlõ. 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30. 365 napos évet felbonthatjuk 6*60 napra és a fennmaradó 5 nap az istenek születésnapja
3. Az egyiptomi kultúra
Egyiptom a Nílus ajándéka. A Nílus egyik partja sík, a másik oldalon sziklás fal magasodik, A Nílus áradása során a jobb partot termékeny hordalékkal borította. nem ismerték sem a trágyázást, sem a mélyszántást. Nyakhámos fogatolást ismerték, a szügyhámos fogatolás a középkorban vált elterjedtté. Az egyiptomi idõszámítás is a Nílus áradásához igazodik, így három évszakot különítettek el:
akhet: augusztustól októberig az áradás idõszaka;
peret: novembertõl februárig a vetés, növekedés idõszaka;
semu: márciustól júliusig az aszály idõszaka.
áradás után a földeket ismét kimérjék. Innen származik a földmérés, a geometria. Csatornahálózat felújítása is, ami szintén matematikai feladat. A számolásban az írnokok játszottak nagyon fontos szerepet,
A hieroglif írás
Bonaparte Napoleon a rosetti követ, amin 3 írásfajta van: a hieroglif, a démotikus és a görög. Champollion 1822. szeptemberében írt egy levelet a Francia Akadémiának, melyben mellékelte a hieroglif írás megfejtését. A hieroglif írásnál voltak bekeretezett, kiemelt részek, amik a görög szöveg alapján a fáraók neveinek mondhatók. Champollion megszámolta a hieroglif jeleket és a görög szavakat. Ezek között jelentõs eltérés mutatkozott: 468 görög szót talált és 1419 hieroglif írásjelet. Nem szavakat, hanem az ábra által megjelenített szó elsõ vagy elsõ néhány hangját jelölik. Díszítõelem-funkció is.
A piramisok
A piramisok építését az egyiptomiak a nem mezopotámiai kultúrából vették át, a zikkuratokból.
a zikkuratok agyagtéglákból, míg a piramisok kõbõl készültek;
a piramis funkciója temetkezési hely, míg a zikkurat valamilyen ünnepség helyszíne, szentély volt;
a zikkurat 20, maximum 60 m magas, míg a piramisok sokkal monumentálisabbak;
a zikkuratok belseje tömör, míg a piramisokban járatok, folyosók és termek találhatók.
A piramisok a Nílus nyugati partjára épültek, délrõl észak fele haladva. Az építmények tájolása pontosan észak-déli irányú. Ezt a Nagymedve és az Orion csillagkép csillagainak alapján.
Mûvészet: Fáraó dicsõítése és halála utáni továbbélésének halotti templomok és síremlékek. õt és az isteneket ábrázolja. A piramisok függõleges tengelye a fáraó istenekhez való kapcsolatára utal, az észak-déli tájolás a Nílus folyásirányát mutatja, a kelet-nyugati tengely pedig a Nap járását szimbolizálja.
A dinasztikus kor jellegzetes építménye a masztaba.
Az óbirodalom legjelentõsebb építészeti teljesítménye a piramis. Feltételezések szerint a piramisok a Napnak - a Nílus menti ország legfõbb istenségének, illetve a Földdel való összeköttetésének - szimbólumai. A piramis eredeti rendeltetése a fáraó sírjának befogadása volt, bár néha elõfordult, hogy egy-egy uralkodó, elõttünk ismeretlen okból, több piramist is építtetett. Nílus ismétlõdõ kiáradása lehetetlenné tette a mezõgazdasági tevékenységet. A piramisépítés vallási jellegû feladat volt, az istenített fáraó továbbélését, és ezzel népe fennmaradását kívánta szolgálni. Imhoteptõl ered. Ugyanis õ volt az, aki a harmadik dinasztia idején Dzsószer fáraó szakkarai lépcsõzetes piramisának építkezését vezette; e piramis közelében a régészek nagy kiterjedésû települések maradványait fedezték fel.
A piramisoknak különbözõ formái ismeretesek. A 6 lépcsõbõl álló szakkarai lépcsõzetes piramis és a gízai piramisok klasszikusnak számító példáin felül létezett még az úgynevezett tört vonalú piramis, mint Szenoferu fáraóé Dahsurban. Ennél a típusnál a piramis vonala az építmény felsõ részén, statikai okokból, befelé megtörik. A legkorábbi fáraói sírhelyeket téglákból építették, ezután kisebb kõtömbökbõl, végül pedig hatalmas, pontosan kifaragott kváderekbõl rótták össze õket. A piramis belsejében a termek falait gránit borítja, de egyetlen piramis-mezõ környékén sincsen gránitlelõhely. A kõ forrása Afrika belseje, ahonnan a Níluson hajózták fel a durván megmunkált kõtömböket, amit a helyszínen alakítottak tovább.
Szintén fontos volt, hogy a kváderek pontosan illeszkedjenek egymáshoz. Ehhez azon túl, hogy simára csiszolták a felületet, megfelelõ eszközök is rendelkezésre álltak: a kétkarú emelõ és a billenõszerkezet.
A piramis csak egy része volt egy nagyobb sírépület-együttesnek, amelyhez hozzátartozott még egy halotti templom a piramis keleti oldalán és egy völgytemplom, valamivel mélyebben, a folyóhoz közel. A két templomot fedett, megemelt folyosóval kötötték össze. A leghíresebb piramisegyüttes Gízában található, a negyedik dinasztia három uralkodója, Kheopsz, Khephren és Mükerinosz piramisával és Khephren szfinxével. Kheopsz könyökben mért méretei eleget tesznek az aranymetszés szabályának
* A Szfinx egy roppant reprezentatív óriás-szobor; egy oroszlántestû, emberfejû alak (melynek arca valószínûleg nõi arc, de ezt ma már vitatják). Anyaga a Kheopsz piramishoz felhasznált kõ bányájából származik.
Megamachine - Lewis Mumford elmélete (többek között) a piramisok építésérõl
Az ókori egyiptomi kultúrában a fáraó tekintélye mindenek felett állt: õ volt a Nap leszármazottja, Napisten közvetlen megtestesülése - isten-király. Épp ezért minden parancsát magától értetõdõen teljesítették. napfogyatkozás.
Nílus áradásának hatása. 3-4 hónapig, az áradás ideje alatt a lakosság a Nekropoliszba (ez a Halottak városának, vagyis a Nílus bal partjának görög elnevezése) költözött át, és ezidõtájt nem lehetett hasznos munkát az elárasztott földeken végezni. Az építkezéseken foglalkoztatottak állandó száma kb. 20 ezer lehetett - döntõen kõfaragó szakemberek -, de az áradás idején számuk elérhette a 100 ezret is.
Mumford elmélete pedig a következõ: ezt az akár 100 ezres tömeget egy hatalmas gépezetként képzelhetjük el. Ez a gépezet abban különbözik minden általunk ismert "szokásos" gépezettõl, hogy "alkatrészei" emberek kisebb-nagyobb csoportjai voltak, és az "alkatrészek" közötti átkötéseket, összefüggéseket kitûnõ és precíz tervezés, szervezés valamint irányítás és munkamegosztás helyettesítette. Ez a megamachine, megagépezet volt egyedül képes olyan monumentális alkotások létrehozására, mint amilyenek a Nílus menti piramisok.
Mumford az egyiptomi megagépezet irányításánál felteszi a kérdést: honnan származott ez a nagyfokú precizitás, ami a munkaszervezés hangolásához szükségeltetett? Válasza az, hogy a csillagászat tudományából. Az egyiptomi naptár
365 napnál kicsivel több idõ alatt futja körbe a Napot. Az egyiptomiak ezt a nehézséget rendkívül egyszerûen kikerülték. Megfigyelték, hogy az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz (egyiptomi nevén a Szothisz) heliakus kelése - amikor a Nappal együtt jelenik meg az égbolton - az év mely napján történik meg. július 19. hajnala. Ezt a napot nevezték ki az újév napjának.
Az egyiptomi év szintén 360 napból állt, amelyet 12 hónapra osztottak. A hónapok 30, azaz háromszor tíz napból (görögül: dekádból) álltak. A 12(30=360 napon felül a fennmaradó 5 napot isteneik ünneplésének tartották fenn, mert úgy vélték, ezek az isteneik születésének napjai.
Tudomány
A tudás az ókori Egyiptomban több mindent jelentett:
a dolgok ismeretét, a tudós a dolgok ismerõje;
az írás ismeretét, az írnoknak nagy tekintélye volt;
az õsi bölcsességek ismeretét.
Csillagászat: megfigyelésén alapuló tudás, pontos ismétlõdések.
matematika: Egyiptomban igen bonyolult volt, mert tízes számrendszerben gondolkodtak ugyan, de a helyiértékeket nem ismerték. Ezért pl. a 20-at a 10-es jelének egymás után kétszer történõ leírásával ábrázolták. Az egyes számok jele a következõ v
olt:10: halom 100: zsinór 1000: lótuszvirág 100 ezer: ebihal 1 millió: feltartott ujj, nagyon sok: feltartott kezû emberalak. A szorzási és osztási technika is bonyolult, mert a szorzást az összeadásra, az osztást a kivonásra vezették vissza. Pl. 14(60=2(60+4(60+8(60=120+240+480=840, mert 14=2+4+8. Az egyiptomiak ismerték a Ludolf-féle számot, a (-t is, de õk 3.16-tal számoltak.
orvostudomány: igen fejlett és specializált volt. Egyetlen betegség gyógyítására képezték magukat. Koponyalékelés. Az egyiptomi orvosok ismerték a véredények rendszerét, és alapos anatómiai ismeretekkel is rendelkeztek (mumifikálásból), de nem becsülték le az ártó szellemek jelentõségét sem. Fontosnak tartották a friss húst a sebek gyógyításában. Gyógyszereik között használtak szerves és szervetlen anyagokat egyaránt. Elõszeretettel alkalmaztak állatokból készített fõzeteket (errõl tanúskodik egy mintegy 70 állat felhasználását felsoroló korabeli felirat). Az orvostudomány bizonyos kozmetikai problémákra is gyógyírt talált.
Vallás Az istenek az egyiptomi vallásban négyféle tényezõt jelentettek:
1. hatalom megtestesülését
2. védelmezõ, irányító szerepet
3. egyes isteneket valóságos létezõhöz kötötték (pl. Napisten)
4. egyeseket pedig területekhez kapcsoltak (amibõl komoly háborúk származtak...)
A legfontosabb istenségek pedig:
Ptah: a memfiszi Napisten, akit emberfejû faoszlopként formáltak meg. Innen ered a múmiaábrázolás.
Ozírisz: a termékenység és a halottak birodalmának istene. A fáraók haláluk után elõször vele találkoznak.
Ízisz: Ozírisz testvére, szintén a termékenység, valamint a föld és alvilág istene.
Ré: egy terület Napistene, melynek hite idõvel általánossá vált. Õ volt a teremtés istene is. Sólyomfejjel ábrázolták.
Átun: a lenyugvó Nap utolsó sugarainak istene. (Az egyiptomiaknak igen sok istene volt, amit ez a finom megkülönböztetés is alátámaszt.)
4. A krétai civilizáció
Kréta a Földközi-tenger legnagyobb szigete, az Égei-tengert délrõl zárja le. Körülbelül egyenlõ távolságra van az egyiptomi és a kisázsiai partoktól is. Földrajzi helyzetének megfelelõen Kréta a Földközi-tenger különbözõ kultúráinak - az egyiptominak, görögnek, kisázsiainak - sajátos gyûjtõhelye. Erre bizonyíték két rajz is, amelyek egyikét ugyan Egyiptomban, a másikat pedig Krétán találták, de ábrázolásmódjuk feltûnõen hasonló. Emberi élet elsõ nyomai az i.e. 6. évezredbõl valók. Két nagy bevándorlási hullám: az i.e. 4. és 3. évezredben. Talán Kisázsiából érkeztek a fém megmunkálásának tudományával rendelkezõ népek fémmûvesség. De Krétán nincsenek fémlelõhelyek. A magyarázatot csak az adhatja, hogy a fémmûvesség nem Krétán alakult ki. A szükséges fémmennyiséget pedig fejlett kereskedelemmel.
A Palota. öt korszak: i.e. 2700 - i.e. 1900 "palota elõtti", i.e. 1900 - i.e. 1700 "régi palota", i.e. 1700 - i.e. 1550 "korai újpalota", i.e. 1550 - i.e. 1450 "késõi újpalota", i.e. 1450 - i.e. 1100 "palota utáni". A Palota valószínûleg többször elpusztult földrengések miatt. i.e. 1450-ben pedig egy minden addigit felülmúló katasztrófa érhette a szigetet, s ami után azt már nem is építették újjá. (tenger alatt lezajlott vulkánkitörés kiváltotta óriási - akár 20 méternél is magasabb – szökõár) A Palota romjainak feltárásában - közvetve - Schliemannak is szerepe volt. Ugyanis õ volt az, aki legendás érzékével pontosan meghatározta a helyet, ahol a minószi palota egykoron állhatott. Barátja, Sir Arthur Evans (1851-1941 tárta fel a krétai Palota maradványait Knósszoszban. Sõt, egyes részeit - régésztársai nem kis ellenkezésére - helyre is állíttatta. A központi nem pontos téglalap alakú (sportversenyek és játékok megrendezésére alkalmas nyílt terület). A Palota alaprajza alapján akár útvesztõnek is gondolhatnánk... Nem csoda, ha a görög legendákban (lásd: lent) a Palota labirintusként szerepel. A Palota fõként mészkõbõl épült, de sajátos módon tartószerkezetei fából készült, pirosra festett, a talapzat felé kissé elkeskenyedõ oszlopok. A krétaiak felfedezték, hogy a fa oszlopok földrengések idején nagyobb rugalmasságuk miatt jobban ellenállnak a rombolásnak. A Palota raktárterületei szintén komoly kapacitást képviselnek. agyagkorsók (pithon) 60 ezer liter! A Palota ceremoniális-rituális központ volt, egyben újraelosztó gazdasági centrumként is funkcionált. I.e. 1700-ban kb. 4300 ember dolgozott a Palotában, ellátásukról 80 ezer juh. A juhok gyapjúja fontos exportcikke is volt a krétaiaknak. Adatok honnan származnak? "lineáris B" írásból. "lineáris A" írással ellentétben, amelyen számtalan feljegyzést találtak - a tudósok meg tudták fejteni.
A mítoszok és mondák igazságáról
1. Hogyan került a krétai kultúra kapcsolatba a görögökkel?
A "mese" szerint a krétai Minósz királynak gyermeke Minótaurusz. útvesztõbe kilenc évente 7-7 ifjút és leányt követelt. Kréta ezt Athénra hárította. Az athéni Aigeusz király fia, Thészeusz királyfi Athén adózásának harmadik alkalmával a Krétára induló ifjak közé vegyült. A labirintusban megtalálta és megölte Minótauruszt, és Ariadné, Minósz lányának segítségével ki is jutott az útvesztõbõl (azzal a gyapjúgombolyaggal, amit a királylánytól kapott). És ezzel megszabadította Athént szörnyû kötelezettségétõl.
A mondának köze lehet a történelemhez. Ugyanis i.e. 1100 körül függetlenedtek a görögök a krétai fennhatóság alól. A görög történetírók és Arisztotelész elmondják: miután Thészeusz visszatért Athénbe, király lett. Thészeusz volt az, aki körbejárta az Athént környezõ falvakat, és "királyaikat" meggyõzte arról, hogy menjenek Athénba, s ott egy erõs, ellenálló várost hozzanak létre.
Thészeuszig egyenesen a demokrácia kezdetei vezethetõk vissza. Thészeusz ugyanis felismerte azt, hogy nem uralkodhat a többi király felett, a várost érintõ kérdésekben többségi szavazás. Ez a gondolat az i.e.VI.-V. században a periklészi demokrácia korában csúcsosodott ki.
2. Európé elrablása és a bikakultusz
A görög istenvilág antropomorf. Ebbõl következik, hogy a harmadik görög isten-nemzedék feje, Zeusz sem mentes a földi gyarlóságoktól, és így nem veti meg a nõi nemet. Ezen földi nõk közül egy Európé, szidón királylány, Akénor király leánya. Zeusz amint meglátja, menten beleszeret a tengerparton társnõivel játszó Európéba. Neki fehér bika képében jelenik meg, egyenesen a tengerbõl emelkedve ki. Európé csodálja a szép állatot, és amikor a hátára ül, Zeusz elragadja õt, a tengerbe veti magát, és meg sem áll vele Krétáig.
A bikakultusz másik fontos mondája Minószhoz kötõdik. A királyt késõbb Minósznak nevezik. Õ Poszeidontól bikát kért a tengerbõl feláldozzásra az isten tiszteletére. A király "megfeledkezett" ígéretérõl. Poszeidon ezt látva éktelen haragra gerjedt, és bosszút forralt Minósz ellen. Azt mondta magában: ha a király ennyire megszerette a szent bikát, akkor szeresse ugyanígy a királyné is! És így is lett: a királyné és a bika "szerelmének" gyümölcse Minótaurusz, a bikafejû szörnyeteg.
A király szörnyszülött gyermekének elrejtésére Daidaloszt, az ókori világ legnagyobb és legleleményesebb építõmesterét kérte fel, hogy építsen számára egy labirintust. Daidalosznak kénytelen-kelletlen el kellett vállalnia a feladatot, annál is inkább, mert Minótaurusz fogantatásában neki is szerepe volt. Õ építette meg ugyanis azt a szerkezetet, ami lehetõvé tette a királynõ és a szent bika szerelmeskedését...
Megjegyzés: a "labirintus" szó a "labrüsz" elnevezésbõl származik, ami a krétaiak ereklyeként tisztelt kétélû bárdját jelenti. A labirintus ezért eredetileg a "labrüsz házát", azaz a labrüsz tiszteletére emelt palotát jelenti. A Palota ennek háza lehetett!
A Palota "kincsei"
Kevés fegyver. ütõképes hajóflotta. (Hajóik vitorlás, árbocos hajók voltak, evezõsökkel.). A Palota körül nem emeltek városfalat. A romok feltárásánál számos freskót és egyéb díszítményt találtak a régészek. Ezek egyik legnevezetesebb példája az Evans által felújított "delfines fal", ami a "királynõi lakosztályban" található. A freskók nem ábrázolnak harci jeleneteket. Derût, nyugalmat és életörömöt sugárzó leletek: a hangszerek, játékok és dísztárgyak. Megtalálták a romok között húros hangszerek maradványait, pl. héthúrú lantét, cimbalomét, sípokra is bukkantak. Az egész Palotában uralkodó a bikaszarv-motívum, ami elérhette akár a fél embernagyságot is. Sport "bikaugrás". kerámia-ipar A Palotában használt vízvezetékeket és csatornahálózatot szintén kerámiacsövekbõl állították össze. A krétaiak nem építettek külön templomokat, de a Palotában voltak szentélyek, és ezen felül még szent barlangokat is számon tartottak. Szentként tisztelték a bikán és delfinen kívül a kígyót és a polipot is
Kereskedelem
Import: fémek, közülük arany; egyiptomi kõedények,
Export: textíliák, olívaolaj, a behozott fémekbõl készített tárgyak; kõfaragványok
Számjelek
Tízes, nagyobb absztrakció tapasztalható a piktogrammikus hieroglif jelekhez képest. Az egyes jegyek ábráit alkalmanként össze is kötötték
5. Az ókori kínia kultúra
Kína elsõ, nagy jelentõségû császára Csin Si huang ti volt (i.e. 259 - i.e. 210 egységes birodalommá formálta: pénz: eredetileg ásó és lapát alak. Az egységesítés után lyukas kör lett. Mértékegységek; írás; a tengelyek hossza és a kocsikerék mérete. Fejlett fémmegmunkálás, a bronzeszközök elõállítása. I.e. 119-ben a vaskohászatot állami kézbe. Fejlett kereskedelem Japánnal és a környezõ szigetekkel. Selymet exportáltak és gyapjút, üveget, gyöngyöt, prémet és fûszereket importáltak.
A Kínai Nagy Fal Nem összefüggõ védõfalak. Egyesítette Csin Si huang ti, így az egész birodalmat körülvettel is látható. A Fal fontosabb adatai: félkör alakú építmény, belseje döngölt föld, kívül kõ és agyag. 10 év 300.000 ember Magassága 9 m. Tornyok, magassága 12 m. Szélessége 5.5 m (5 lovas, 10 gyalogos).
A Kínai Agyagkatonák 1974-ben. Egy kínai paraszt. A cserépfigura lelõhelyén ásatá. Egy összefüggõ folyosórendszert tártak fel, ahol agyagkatonákat leltek. 8000 darab, valósághû méretûek
írás A kínai írás szótagírás, alapjelek és kiegészítõ jelek összességébõl áll. 2000 alapjelük és 4000 kiegészítõ jelük van. Nem tudni miképpen alakult ki. Õsi jóslási formából: bivalycsont
Számjelek Számjeleik két csoportra oszthatók: a normál állású és a fordított állású jelekre. tízes számrendszernek megfelelõen helyezték egymás mellé. Hogy ne lehessen a jeleket összekeverni, az egyesek, százasok, tízezresek, stb helyére a normál állású, a tízesek, ezresek, százezresek, stb helyére a fordított állású jelek kerültek.
6. Dél-Amerika kultúrája
Élt amikor felfedezték, tehát ezt nem kellett „kiásni”. emberáldozat szokása. Andok mérhetetlen aranymennyiség. Nem kereskedelmre.
Aztékok Vallásuk Nap elveszti erejét. Emberáldozat, oxidiánkés, szívet puszta kézzel, a szív még a fõpap kezében is dobogjon.
Inkák Fejlett birodalom az Andok láncai között. úthálózat zsákutcákkal, hidakkal. Futárok, üzenet: összecsomózott, színes zsinórok.
Maya írását megfejtették. Piramisszerû építményeket Nap, Hold, hasonlítanak az egyiptomiakra. Teotihuacan a Nap és a Hold születésére város. Hold piramisa, Nap piramisa. Kõbõl és téglából. Huszas számrendszer. Az egyes (, az ötös a (. Ezeket többszörözve. az alsó szimbólumok a 0-19 tartományt jelentették, a felsõk az alsók húszszorosát. A számok 359 után 18-as szorzót kapnak. (bonyolult számmisztika) Naptáruk a mai mértékkel mérve is hihetetlenül pontos volt.
Elnéptelenedõ városok. Nincs ekés földmûvelés, kukorica kimeríti a talajt. Városfalba bevésték, „mennyi idõt bír ki”.
7. A görög kultúra
I.e. V. tudomány. „A filozófia”mai tudományok erre épülnek.Zénón apóriái is errõl tanúskodnak. második apóriában Achilles-teknõs. A logikai bizonyítás és a fizikai valóság eltávolodtak. Még a XVII. században is a görög felfedezésekre alapoztak. Gureicke vákuum, Aristoteles „horror vacui”. Matek: Kör négyszögesítése, a kocka térfogatának megkétszerezése, stb. Platón dialógusaiból. Nevezéktan görög eredetû. A görög nyelvbõl vettük át: fizika ( periphyseios, elmélkedés a természetrõl; statisztika; kinematika: mechanika (mechané ( ügyesség, furfang, illetve ügyes, furfangos személy). Tudományt rendszerezték: Poppos: Collectio mathematica csigasorok; hajítógépek, hadigépek (ezek tervezõi a constructorok); vízemelõ szerkezetek; minden egyéb mechanikai szerkezet; planetáriumokban használt szerkezetek.
Alexandriában volt. könyvtár Aristoteles alapította.
A matematika. geometriai jellege .szögmértan.
Hasonlóan magas fokon állt a görög csillagászat is. Föld helye a világmindenségben, horizont fogalma; napfordulól. A szélességi- és hosszúsági körök, Egyenlítõ, Rák- és Baktérítõ helye, állatövi csillagképekhez kapcsolódóan. napóra déli árnyéka a legrövidebb: meridián.
A késõbbi tudományos gondolkodás kiindulópontját, programját Platón
Az embereket körülvevõ világról és társadalomról
"MIÉRT ok-okozat. hírközlést, mint annak példáját, hogy hogyan lehet a tudományos eredményeket az emberi tevékenységekhez közelíteni. betûírás, 25 5 Tömör, "lakonikus" Spárta, Lakedaimónia.
Politika-erkölcs. Athén demokratikus vezetés, i.e.VI.-V. században virágkorát a periklészi korszakban. Sztratégosz. 10 fõ sztratégoszt választottak, közülük egyé elsõ sztratégosz tisztje, max egy évig. (Periklészt egymás után 20-szor) korábbi törvény: fontos kérdés: népgyûlés dönt, törvények. Öregek tanácsa (= areios pagos) megszûnt. Gyk minden ember betöltött életében valamilyen, hosszabb-rövidebb idõre szóló közösségi funkciót. Ez jelentette az évszázadokig sikeresen mûködõ közvetlen demokrácia sikerének titkát.
(idiotész-aki nem akar résztvenni) Résztvevõ: teljes jogú athéni polgárok (mindkét szülõje is az).
Arisztotelészi középérték-elmélet: Gyávaság, Bátorság, Vakmerõség. Zsugoriság, Nemesszívû adakozás, pazarlás. (Drámák hübrisz-fronézis).
Törvénykezés
Aiszkülosz: Oreszteia (Oresztészt az erünniszek - a vérbosszú istenei – üldözik. Klütaimnésztrát.
Aiszkülosz a periklészi kor embere, amikor a demokrácia már kiteljesedett ugyan, de még mindig élt a vérbosszú szokása. Eumeniszekké alakulás, a családi tûz isteneivé, Oresztész sorsáról pedig szavazással döntenek. (védõ és vádló)
8. Római civilizáció*
Terület 3 millió km2 afrikai kontinens északi része (pl. Alexandria), közel-kelet, Európa Britanniáig
Úthálózat, útépítés hosszát közel 90 ezer km-re becslik. kötõanyaga vulkáni hamu oltott mésszel keverve, vizet öntve egy gyorsan szilárduló, rendkívül teherbíró kötõanyag. Jelzések, "kilométerkövek" fogadó-helyek hálókocsi szolgálat, postaszolgálat (kétkerekû poggyászkocsik)at, amelyekkel a poggyászokat szállították. A szolgáltatások sokszínûsége is azt mutatja, hogy igen fejlett volt a Birodalomban a városi kultúra.
Hadsereg két új szerkezet: ballista quadrirotist, ballista fulminarist
Vízvezetékek (aqua ductus). lefedetlenek vagy "fedett" csövek. Az ertuszkok által kiépített csatornahálózatot, a Cloaca Maximat fejl. Tovább.
Boltíves tartószerkezetek A leghosszabb vízvezeték, az Aqua Marcia. Ivóviz, köz- (szenátorok itt) és magánfürdõk. A rómaiak érdekes módon oldották meg a lakóházak vízellátását. Rómában emeletes házak. A városba a víz gyûjtõmedencékbe érkezett. közlekedõedények elve rabszolgákat. Ez a porció
Központi fûtés, csatornázás a padlófûtés,"lyukacsos" tégla
Mûhelyek (collegiumok) lámpások: edények (lakomákra), mérleg, fegyverek
Egy valódi üzletház! Többek között bank
További szolgáltatások mosodák, újság (Acta Diurnus).
Iskolarendszer: hármas tagozódású 12 éves iskolarendszer alsó tagozat (catedra): középfokú iskola (grammaticus): felsõfokú iskola (rhetoricus):
A naptár problémája
Caesar I.e. 47 Szoszigenész, szökõévek julianus naptár, utolsó zûrzavaros év (annus confusionis ultimus) - legyen 15 hónapos, (Gergely pápa 1582)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 1. félév 11.05-3 2. 2009. május 21. 5. előadás 6. alkotmánytörténet állatrendszertan általános médiaismeretek altér áltkém biotermék bűnperek de-avk dendrológia direkt ea elosztás ember európai civilizációk eredete excel fa fogalmak föld kaffka kántor anita kibernetika kivágó lyukasztó szerszám tervezése lengyel ferenc macroenglish magyar gótika matek ii. zh médiakutatás motefo nemzeti kisebbség órai jegyzet pápai pénzügy i. prog.terv pszichoszexuális fejlődés reneszánsz szimbólum szövegszerkesztés tanenbaum tankönyv tétel tételsor vám zsidó