KREDIT
VADÁSZ

Környezeti hatásvizsgálat internetről

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiKörnyezeti HatásvizsgálatJegyzetekKörnyezeti hatásvizsgálat internetről

2. számú melléklet a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelethez
A teljes körq felülvizsgálati dokumentáció kötelezQ tartalma
1. Általános adatok
1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) végzQ
neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a jogosultságát igazoló engedély/
okirat száma.
1.2. Az érdekelt neve (megnevezése), lakhelye (székhelye), a tevékenység
végzésére vonatkozó engedély száma.
1.3. A telephely(ek) címe, helyrajzi száma, a település statisztikai azonosító
száma, átnézeti és részletes helyszínrajz.
1.4. A telephely(ek)re vonatkozó engedélyek és elQírások felsorolása és bemutatása.
1.5. A telephely(ek)en a vizsgálat idQpontjában folytatott tevékenységek felsorolása,
a TEAOR-számok megjelölésével és az alkalmazott
technológiá(k) rövid leírásával.
1.6. A telephely(ek)en az érdekelt által korábban (a tevékenység kezdetétQl,
de legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel
a környezetre veszélyt jelentQ tevékenységekre, a bekövetkezett,
környezetet érintQ rendkívüli eseményekkel együtt.
2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok
2.1. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, a tevékenység
megkezdésének idQpontja, a felhasznált anyagok listája, az elQállított
termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével.
2.2. A tevékenység(ekk)el kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések,
hatósági ellenQrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések
ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenQleg.
2.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének,
üzemeltetésének ismertetése.
3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetQleg jelentkezQ környezetterhelés és igénybevétel bemutatása
3.1. LevegQ
A jellemzQ levegQhasználatok ismertetése (szellQztetés, elszívás, energiaszolgáltatási
és technológiai levegQigények nagyságának, idQtartamának változása).
A környezeti légtérbQl beszívott és tisztított levegQ elQállítását szolgáló berendezések
és technológiák leírása.
A légszennyezést okozó technológia részletes ismertetése, a szennyezésre hatást
gyakorló paraméterek és jellemzQk bemutatása.
A használt levegQ (füstgáz, véggáz) tisztítására szolgáló berendezések és hatásfokuk
ismertetése, valamint a tisztítóberendezésben leválasztott anyagok kezelésének
és elhelyezésének leírása.
A helyhez kötött pontszerq és diffúz légszennyezQ források jellemzQinek bemutatása,
a kibocsátott füstgázok jellemzQinek és a levegQszennyezQ komponenseknek az ismertetése
(bqz is), a megengedett és a tényleges emissziók bemutatása és összehasonlítása.
A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idQszakosan üzemeltetett
mozgó légszennyezQ források jellemzQ kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez
kapcsolódó szállítás, illetve jármqforgalom hatásai.
A levegQtisztaság-védelemmel kapcsolatos belsQ utasítások, intézkedések ismertetése.
(Amennyiben Intézkedési terve van, annak ismertetése, és a végrehajtás bemutatása.)
Be kell mutatni az emisszió terjedését (hatásterületét) és a levegQminQségre gyakorolt
hatását.
3.2. Víz
A jellemzQ vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító
engedélyek és az engedélyektQl való eltérések ismertetése.
A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó
statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének,
a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsülylyesztés,
víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása.
Az ivóvízbeszerzés, ivóvízellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás
bemutatása.
A vízkészlet-igénybevételi adatok ismeretese 5 évre visszamenQleg.
A szennyvízkeletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minQségi adatainak
bemutatása a technológiai leírások alapján.
A szennyvíz összegyqjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz
kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák,
a szennyvíztisztító telep jellemzQi, továbbá az iszapkezelés, iszapminQség és -
elhelyezés adatainak ismertetése.
A csapadékvízrendszer bemutatása (akár egyesített, akár elválasztó rendszerq a
csatornahálózat).
A vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló (hatósági határozattal elQirt) monitoring
rendszer adatainak és mqködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek,
mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének
meghatározását, értékelését.
A felszíni és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések
és azok eredményeinek ismertetése.
A vízvédelemmel kapcsolatos belsQ utasítások, intézkedési tervek, a végrehajtásuk
tárgyi és személyi feltételeinek ismertetése.
3.3. Hulladék
A hulladékképzQdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai
folyamatábrák készítése.
A technológia és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált
mennyiségük. Anyagmérlegek készítése a hulladék keletkezésével járó
technológiákról.
A keletkezQ hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes
hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és veszélyességi
jellemzQit is meg kell adni technológiánkénti és tevékenységenkénti bontásban).
A hulladékok gyqjtési módjának ismertetése.
A hulladékok telephelyen belül történQ kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító
létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mqszaki
és környezetvédelmi jellemzQit.
A telephelyrQl kiszállított (export is) hulladékok fajtánkénti ismertetése és mennyisége.
A hulladékot szállító, átvevQ szervezet azonosító adatai, a hulladékszállítás folyamatának
(eszköze, módja, útvonala) ismertetése.
A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezQ hulladékok mennyiségének és környezeti
veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése.
Más szervezettQl átvett (import is) hulladékok minQségi összetételének, mennyiségének
és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése.
A begyqjtéssel átvett hulladékok minQségi összetételének, mennyiségének és származási
helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése.
3.4. Talaj
A terület-igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatai.
A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra
(vegyi anyagok, hulladékok stb.).
A tevékenységbQl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetQségeinek
bemutatása. Prioritási intézkedési tervek készítése. Remediációs megoldások bemutatása.
3.5. Zaj és rezgés
A tevékenység hatásterületének meghatározása zaj- és rezgésvédelmi szempontból,
feltüntetve és megnevezve a védendQ objektumokat, védendQnek kijelölt területeket.
A zaj/rezgésforrások leírása, a tényleges terhelési helyzet meghatározása, összehasonlítása
a határértékekkel.
3.6. Az élQvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása
A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése
és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévQ, a tevékenységgel
nem érintett területekhez való viszonyítása,
A tevékenység következtében történQ igénybevétel módjának, mértékének megállapítása.
A biológiailag aktív felületek meghatározása.
A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek
megjelölése.
Az eddigi károsodás mértékének meghatározása.
4. Rendkívüli események
A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülQ
szennyezQ anyagok, valamint hulladékok minQségének és mennyiségének meghatározása
környezeti elemenként.
A megelQzés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendQ intézkedések,
haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása.
5. Összefoglaló értékelés, javaslatok
A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is.
Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezQ tevékenység esetén az engedélykérelemhez
elkészített tanulmányok hatás-elQrejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal.
A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg
kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés
mértékét csökkentheti, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében,
vagy a környezet terhelhetQségének figyelembevételével annak elfogadható
mértékqre való csökkentését érheti el.
Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor
ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínqsíthetQ
vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására
bevezetett intézkedéseket.
Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgQsségére,
idQbeli ütemezésére.
Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel,
és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelQ,
megfigyelQ rendszer kialakítására.








Dr. Kovács Endre
egyetemi adjunktus
Budapesti Mqszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Vasúti Jármqvek Tanszék

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES
KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

1. BEVEZETÉS
Nagy ipari és vízgazdálkodással összefüggQ beruházások hatására az 1950-es 1960-as
években a világon számos helyen súlyos egészségi és környezeti károk következtek be.
Nyilvánvalóvá vált, hogy ha a természettel kialakított dinamikus egyensúlyt és a természeti környezetünket meg akarjuk Qrizni, akkor nemcsak csökkenteni kell a káros beavatkozások hatását, hanem azok bekövetkezését tudatosan el kell kerülni. A károk és ártalmak megelQzését szolgáló hatékony eszköz a környezeti hatásvizsgálat.
A környezeti hatásvizsgálat a környezetkialakítás, környezetgazdálkodás leghatékonyabb eszközének tekinthetQ, mivel a hangsúly a káros hatások megelQzésén, kiküszöbölésén van.
Ugyanakkor a környezetvédelmi tervezés eszköztárásnak is fontos eleme, amely komplex
módon tárja fel mind a rövid, mind a hosszú távon bekövetkezQ hatásokat, a másodlagos vagy sokszor láncszerq hatásokat, valamint az elQbbiek kölcsönhatásait, s egyszersmind javaslatokat ad a károk csökkentésére.
JelentQségét a környezetvédelmi követelmények teljesítésének stratégiájában növelni, hogy módszere révén (a gazdasági és társadalmi vonatkozásokat is vizsgálja) sok esetben lehetQséget ad a termelési igények és a környezetvédelmi követelmények ellentmondásainak feloldására is.
A környezetvédelmi célokon túlmenQen a hatásvizsgálat jelentQsen segíti a döntési és tervezési folyamatokat is. A döntési folyamatokban a környezeti szempontokat a gazdasági megfontolásokkal egyenértékqen veszi figyelembe. Tekintve, hogy a környezeti hatásvizsgálat több alternatíva széleskörq elemzését követeli meg, a lehetséges alternatívák alapos indoklása a döntést jelentQsen megkönnyíti, segítséget nyújt a különbözQ érdekek körültekintQ mérlegeléséhez.
A hatásvizsgálat jelentQs segítséget ad a tervezQk részére is. Ugyanis a környezeti hatásokat már a tervezési folyamat kezdeti stádiumában célszerq legalábbis közelítQen feltárni, így a hatásvizsgálat és a tervezés mindvégig egymással összhangban, párhuzamosan folyhat.
A környezeti hatásvizsgálat további elQnye, hogy sok esetben feltárja a terv megvalósíthatóságára és értékére vonatkozó kételyeket, mielQtt nagy összegeket költenének egy környezetileg kedvezQtlen létesítményre.
A környezeti hatásvizsgálat egy komplex folyamat összefoglaló elnevezése, amely  idQben
 a beruházás elQkészítésétQl, a beruházás megvalósítására vonatkozó döntésig terjed. A
folyamatban a beruházók, a tervezQk, a környezetvédelmi szakemberek, valamint az
engedélyezési eljárásban illetékességgel bíró környezetvédelmi és egyéb hatóságok vesznek
részt. A hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmány foglalja össze, amely a
döntés alapjául szolgál. A hatástanulmány nyilvános vitára bocsátása esetén a döntés
elQkészítésében jelentQs szerepet játszhat a közvélemény is.
Környezeti hatásvizsgálatot az 1970-es évek óta számos országban végeznek eltérQ tartalmi
követelményekkel és eltérQ jogi formai keretek között. Több országban a hatásvizsgálatok
jelentQségét a környezetvédelmi kerettörvény megalkotása után ismerték fel, emiatt a
környezeti hatásvizsgálatok rendszerét pótlólagosan illesztették be az illetQ ország
környezetvédelmi tevékenységébe.
A fejlett ipari országokban a környezeti hatásvizsgálatok rendszerének kialakítása során
kisebb-nagyobb mértékben támaszkodtak az Egyesült Államokban bevezetett eljárásra,
amelynek két oka van. Egyrészt a környezeti hatásvizsgálat alkalmazását - jogilag explicit
formában, az eljárási szabályok és a tartalmi követelmények rögzítésével – legkorábban az
Egyesült Államokban írták elQ. Másrészt pedig, az elQzQekbQl következQen, az ott elvégzett
nagyszámú vizsgálat tapasztalatainak elemzése kedvezQ lehetQséget biztosított az eljárási
szabályoknak és a tartalmi követelményeknek az illetQ ország saját viszonyait figyelembe
vevQ kidolgozásához.
Az európai országokban végzett hatásvizsgálatok tapasztalatai alapján alkották meg a
vonatkozó EU irányelvet, majd az u.n. IPPC irányelvvel összevontan a jelenleg hatályos, a
késQbbiekben ismertetett irányelvet, amelyet Magyarország a jogharmonizáció keretében
beemelt magyar jogrendbe.
A hazai gyakorlatban korábban elQfordult, hogy a beruházás fontosabb mqszaki és
gazdasági paramétereire, valamint a telepítés helyére már döntés született, a beruházási
javaslatot elfogadták és csak ezt követQen került sor a környezeti hatásvizsgálatra. Az
utólagosan, post festam végzett hatásvizsgálat értéke vitatható, hatékonysága csekélyebb.
Azonban még ilyen esetben is hasznos volt, mert
- az átfogó helyzetfeltárás és elemzés (a status quo vizsgálat) hasznos adatokat szolgáltatott
a környezetvédelmi intézkedésekhez, a környezetvédelmi berendezések tervezéséhez;
- segítségével feltárhatók voltak a beruházás azon kritikus pontjai, ahol a jelentQs káros
környezeti hatások elkerülése érdekében be kellett és még be lehetett avatkozni;
- az elvégzett hatásvizsgálat gazdagította a közremqködQ intézmények tapasztalatait és
elQsegítette a megfelelQ módszerek fejlesztését, finomítását.

2. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK
A következQkben áttekintQ módon bemutatjuk a környezeti hatásvizsgálat végzésével
kapcsolatos alapfogalmakat.
Környezeti hatásvizsgálat (KHV): elQrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen
tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások
becslése és értékelése, és ezen keresztül a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása.
Környezeti hatástanulmány (KHT): a KHV folyamán készülQ szakmai dokumentum, amely
a döntéshez szükséges információkat tartalmazza.
A környezeti hatásvizsgálat lényege az, hogy feltárja egy tervezett létesítménynek az érintett
környezet fizikai-kémiai, ökológiai, humán-egészségügyi, esztétikai, társadalmi stb.
tényezQire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, ezek kölcsönhatásait, a rövid és a hosszú
távú hatásokat, annak érdekében, hogy a várható környezeti hatások  a megfelelQ
alternatívák kiválasztásával valamely cél érdekében optimalizálhatok legyenek.
A környezeti elemeket, az élettereket és a környezetet, mint teljes rendszert az 1. ábra mutatja
be.
1. ábra
A beruházáshoz kapcsolódó tevékenység szakaszai
Telepítés
A telepítés gyakorlásához szükséges feltételek megteremtése:
• területfoglalás
• építkezés
• berendezések felszerelése
Megvalósítás
A tevékenység tényleges gyakorlása, a létesítmény:
• mqködtetése
" üzemeltetése
" használata
Felhagyás
" A tevékenység megszqntetése
A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más mqveletek
" A telepítés miatt megnyitott anyagnyerQ vagy -lerakó helyek létesítése és üzemeltetése
" A telepítéshez és megvalósításhoz szükséges szállítások, raktározás, tárolás
" A megvalósítás során keletkezQ hulladék és szennyvíz kezelése
" Energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízvétellel történik
A hatótényezQket és a hatásfolyamatokat a 2. ábra mutatja.

2. ábra
HatótényezQk: A változások kiváltó okai, mint a folyamatok elindítói, minden esetben
anyag- és energiakibocsátások és/vagy elvonások. Ezek például:
" szennyezQanyag-kibocsátás
" zaj- és rezgéskibocsátás, sugárzás
" élQhelyek megszqntetése, felszabdalása
" természeti erQforrások készletének változása
" környezeti elemek létének megszqntetése
" mqvi elemek létesítése
" mozgó környezeti elemek áramlásának, terjedésének, mozgási lehetQségeinek
megváltoztatása
" területhasználat változás
Környezeti hatás: Az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely értelmezhetQ
és értékelhetQ környezetvédelmi szempontból.
HatásviselQ: Az a környezeti elem vagy rendszer, amely állapotában a változás bekövetkezik.
Hatásfolyamat: A hatótényezQkbQl kiinduló folyamat, amely egy vagy több környezeti elem
vagy rendszer állapotváltozását okozza.
Háttérhatás: A hatásterület tevékenységtQl független adottsága, olyan állapotjellemzQ, amely
kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozások alakulását.
Kontrollkörnyezet: A hatásterület tevékenység megvalósítása nélküli állapotát jelenti, a
változások értékelésénél ez az állapot képezi az összehasonlítás tárgyát.
A hatások értékelésének szempontjai:
" a hatás idQbelisége
" a hatás térbeli kiterjedése
" a határértékek betartásának biztosíthatósága
" a várható hatások mérséklésének lehetQsége
" a károsított értékek és azok pótolhatósága
A hatások értékelése történhet:
" egészségügyi
" ökológiai
" településkörnyezeti
" tájhasználati szempontból
Az állapotváltozások típusai:
" ideiglenes változások
" egyszeri, de végleges változások
" tartós, stabil intenzitású változások
" halmozódó, kumulatív jellegq változások
" periodikusan ismétlQdQ állapotváltozások
" szinergikus, anergikus hatások
" csökkenQ intenzitású változások

3. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS AZ EGYSÉGES
KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
3.1. Jogszabályi keretek
A következQ rövid ismertetés a jogi szabályozás áttekintését szolgálja.
A környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetQleg terhelésével járó
környezethasználat hatósági engedélyhez kötött tevékenység.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a
környezetvédelmi törvény (a továbbiakban: Kvt) meghatározza a környezethasználat
feltételeit és hatósági engedélyezési eljárását.
A környezetvédelmi hatósági feladatokat elsQ fokon
a) külön jogszabályok rendelkezései szerint a polgármester, fQpolgármester jegyzQ, fQvárosi
fQjegyzQ (a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság),
b) az önkormányzati környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyekben - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi felügyelQség (a
továbbiakban: felügyelQség),
c) az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képezQ vagyontárgy települési
önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a
felügyelQség
látja el.
A felügyelQség a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintQ környezetvédelmi
ügyekben együttmqködik az illetékességi területén mqködQ önkormányzati környezetvédelmi
hatóságokkal, és segíti Qket környezetvédelmi feladataik ellátásában.
A környezethasználat
a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban
foglaltak kivételével - a tevékenységre a felügyelQség által kiadott környezetvédelmi
engedély,
b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a
felügyelQség által kiadott egységes környezethasználati engedély,
c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelQség
által kiadott környezetvédelmi mqködési engedély,
d) egyéb, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott -
esetekben a felügyelQség, illetQleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a
továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági
állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat
jogerQre emelkedését követQen kezdQdhet meg, illetQleg folytatható.
Törvény a gyorsforgalmi utak, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében
megvalósuló árvízvédelmi létesítmények tervezésével, építésével összefüggQ
környezethasználat esetében a hatósági engedélyezésre eltérQ szabályokat állapíthat meg.
A 2006. évet megelQzQen a környezethasználatot a környezeti hatásvizsgálatról (KHV)
szóló 20/2001.(II.14.) Korm. rendelet, illetQleg az egységes környezethasználati
engedélyezési (EKHE) eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001.(X.19.) Korm.
rendelet szabályozta. Ezek a jogszabályok összhangban voltak a vonatkozó EU
irányelvekkel, nevezetesen
- az egyes köz- és magánberuházások környezeti hatásainak vizsgálatáról szóló, a 97/11/EK
tanácsi irányelvvel módosított 85/337/EGK tanácsi irányelvvel, illetQleg
- az EK Tanácsának az integrált szennyezés-megelQzésrQl és ellenQrzésrQl (helyesebben:
csökkentésrQl) szóló 96/61/EK, u.n. IPPC irányelvével.
A KHV és az EKHE eljárások több vonatkozásban (a hatályuk alá tartozó tevékenységek
köre, az eljárási rend, az eljáró hatóságok köre stb.) átfedésben voltak. A 2006. január 1-jén
hatályba lépett, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet igyekezett a KHV és az
EKHE eljárások összevonásával az eljárási rendet egyszerqsíteni és ilyen módon az
engedélyezés idQszükségletét csökkenteni.
A Kvt. bevezette az elQzetes vizsgálati eljárást.
A környezethasználó kérelmére a felügyelQség elQzetes vizsgálati eljárást folytat.
A felügyelQség az elQzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység
környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más
hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a
benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.
Az elQzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott
tartalommal kell benyújtani.
Ha a felügyelQség a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében közmeghallgatást
tart, az eljárás megindításáról szóló hirdetményben, továbbá a közhírré tétel útján közölt
közleményben a közmeghallgatás helyérQl és idejérQl is értesíti az érintetteket.
Az elQzetes vizsgálat alapján a felügyelQség határozatot hoz, amelynek közzétételérQl
hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján gondoskodik.
A felügyelQség a határozatát az elQzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történQ
megérkezésétQl számított 45 napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása
szükséges, a határidQ 60 nap. Amennyiben országhatáron átterjedQ jelentQs hatás
valószínqsíthetQ, a felügyelQség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra
felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében.
Az elQzetes vizsgálati eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás
A környezetre jelentQs, illetve várhatóan jelentQs mértékben hatást gyakorló
tevékenység megkezdése elQtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében
mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek
körét is, amelyek esetében a felügyelQség - kormányrendeletben megállapított mérlegelési
szempontok alapján - dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére.
A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezQnek környezeti
hatástanulmányban kell bemutatnia.
A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti
hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelQ
kibocsátásainak megelQzésére, a környezeti elemeket terhelQ kibocsátások, valamint a
környezetre ható tényezQk csökkentésére, illetQleg megszüntetésére irányuló, az elérhetQ
legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárás során kell megállapítani.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány
rendeletben állapítja meg.
Határozatok
A felügyelQség - külön jogszabály szerinti eljárás lefolytatását követQen - kiadja:
- a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi
engedélyt, illetQleg
- az egységes környezethasználati engedélyt.
Ha a határozatok kiadásának külön jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn,
a felügyelQség a kérelmet elutasítja.
A felügyelQség a jogerQs határozatot nyilvánosságra hozza.
A felügyelQség a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati
engedélyt visszavonja, ha a jogerQre emelkedéstQl számított öt éven belül a tevékenységet,
illetve az ahhoz szükséges építési elQkészítési munkákat nem kezdték meg, illetQleg ha a
jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel vagy az egységes
környezethasználati engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor
fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
A továbbiakban az eljárási rendet a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet
gondolatmenetének alapján ismertetjük (természetesen csak a legfontosabb elemekre
kitérve).
A KHV köteles tevékenységek a következQk:
MezQgazdaság, vadgazdálkodás, erdQgazdálkodás
1. Baromfitelep több mint 85 ezer férQhellyel broilerek vagy 60 ezer férQhellyel tojók
számára
2. Sertéstelep több mint 3 ezer férQhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férQhellyel kocák
számára
3. Vadaskert védett természeti területen és erdQterületen
4. ErdQterület igénybevétele
- nem termQföldként való további hasznosítás esetén 30 ha-tól,
- termQföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól
Halászat
5. Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelQ üzemben országos
jelentQségq védett természeti területen
Bányászat
6. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha
területtQl is; a külszíni bányászat esetén védett természeti területen vagy annak
védQövezetén méretmegkötés nélkül
7. TQzegkitermelés 25 ha területtQl;
védett természeti területen méretmegkötés nélkül
8. KQolaj-kitermelés 500 t/nap-tól, földgázkitermelés 500 ezer m3/nap-tól
9. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától
10. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év,
nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától;
külszíni bányászat esetén 25 ha területtQl
11. Egyéb külszíni bányászat 25 ha területtQl;
védett természeti területen méretmegkötés nélkül
Feldolgozóipar
12. Papír- és kartongyártás 200 t/nap késztermékgyártástól
13. Papíripari rostos alapanyag elQállítása fából és más hasonló szálas nyersanyagból
14. Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása 500 t/nap szén vagy
bitumenpala felhasználástól
15. KQolajfinomító, kivéve a kQolajból kizárólag kenQanyagokat elQállító üzemeket
16. Nukleáris üzemanyagot elQállító vagy dúsító létesítmény
17. Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény
18. Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló
19. Radioaktív hulladékot feldolgozó telep
20. Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra
21. Komplex vegyimqvek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység
funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai
átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:
a) szerves vegyi alapanyagok gyártása, vagy
b) szervetlen vegyi alapanyagok gyártása, vagy
c) foszfor-, nitrogén- és káliumalapú mqtrágya gyártása, vagy
d) növény-egészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása, vagy
e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, vagy
f) robbanóanyag-gyártás
22. Cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól
23. Azbesztcement termékek gyártása 20 ezer t/év késztermék-elQállítástól
24. Azbeszt súrlódóanyag elQállítása 50 t/év késztermék-elQállítástól
25. Azbeszttartalmú termékek elQállítása 200 t/év azbesztfelhasználástól
26. Kohómq (vas, acél)
27. Nemvas fémek elQállítása ércbQl, koncentrátumokból vagy másodlagos
nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárásokkal
Villamosenergia-, gQz-, vízellátás
28. HQerQmq 20 MW villamos teljesítménytQl, egyéb égetQ berendezés 300 MW kimenQ
hQteljesítménytQl
29. VízerQmq országos jelentQségq védett természeti területen
30. SzélerQmq telep 10 MW összteljesítménytQl országos jelentQségq védett természeti
területen
31. AtomerQmq, atomreaktor, valamint atomerQmq, atomreaktor üzemidejének
meghosszabbítása, továbbá atomerQmq, atomreaktor felhagyása, azaz a nukleáris
üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett
alkotórészeinek végleges eltávolítása
32. Villamos légvezeték 220 kV feszültségtQl és 15 km hosszúságtól
33. AtomfqtQmq, valamint atomfqtQmq felhagyása, ideértve minden nukleráris üzemanyag
és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítását
34. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy
objektumcsoportból 5 millió m3/év vízkivételtQl
35. Felszíni vizet átvezetQ létesítmény 100 millió m3/év vízszállító kapacitástól (nem
tartozik ide az ivóvíz vezetékben történQ átvezetése)
Szállítás, raktározás
36. Országos közforgalmú vasútvonal
37. Gyorsforgalmi út (autópálya, autóút)
38. Négy- vagy több forgalmi sávos út, legalább 10 km hosszan egybefüggQ új pályától (ha
nem tartozik a 37. pontba)
39. MeglévQ út négy- vagy több forgalmi sávúra bQvítése a meglévQ vagy módosított
nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggQ új pályától, illetve forgalmi sávtól
40. Gáz-, kQolaj- vagy vegyianyag-szállító vezeték 800 mm átmérQtQl és 40 km hossztól
41. Vízi út 1350 tonnánál nagyobb hordképességq hajók számára
42. KikötQ 1350 tonnánál nagyobb hordképességq hajók számára, ideértve kikötQn kívüli
hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességq hajók
be- és kirakodására. A kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton nem tartozik ide.
43. RepülQtér 2100 m alaphosszúságú futópályától
44. KQolaj, kQolajtermék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól
45. Földgáz tárolása 200 ezer m3 össztároló kapacitástól
46. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól
47. Állandó árvízvédelmi mq létesítése országos jelentQségq védett természeti területen
Egyéb közösségi szolgáltatás
48. Szennyvíztisztító telep 50 ezer lakosegyenérték kapacitástól
49. Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel ártalmatlanító létesítmény 100
t/nap kapacitástól
50. Nem veszélyes hulladék lerakó létesítmény napi 200 t hulladék lerakásától, vagy 500
ezer t teljes befogadó kapacitástól
51. Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés)
létesítmény
Sport
52. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentQségq védett természeti
területen
53. 18 vagy többlyukú golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos
jelentQségq védett természeti területen
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
54. Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris
üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett
alkotórészeinek végleges eltávolítását
55. Duzzasztómq vagy víztározó, 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtQl
56. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától
57. Halastó vagy tórendszer, ha több mint 30 ha-on fed országos jelentQségq védett
természeti területet
Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek a következQk:
A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási
kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltetQ több, azonos jellegq tevékenységet
végez azonos létesítményben (pl. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy
azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a
küszöbértékkel történQ összehasonlításnál.
Iparág, illetve tevékenység
1. Energiaipar
1.1. TüzelQberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenQ hQteljesítménnyel.
1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).
1.3. Kokszolókemencék.
1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.
2. Fémek termelése és feldolgozása
2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölQ és szinterelQ létesítmények.
2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsQdleges vagy másodlagos
olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.
2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:
a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,
b) kalapácsos kovácsmqhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a
felhasznált hQenergia meghaladja a 20 MW-ot,
c) védQ olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.
2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.
2.5. Létesítmények:
a) nemvas fémeknek ércekbQl, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való
gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,
b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek
olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas
fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.
2.6. Fémek és mqanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy
kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelQkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.
3. ÉpítQanyag-ipar
3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történQ gyártására szolgáló létesítmények 500
tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történQ gyártására 50
tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetQkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.
3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.
3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap
olvasztókapacitáson felül.
3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak
gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.
3.5. Kerámia termékek égetéssel történQ gyártására szolgáló létesítmények, különösen
csempék, téglák, tqzálló téglák, kQáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési
kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusqrqség a 300
kg/m3-t meghaladja.
4. Vegyipar
Csak az ipari méretq elQállításra vonatkozóan:
4.1. Vegyipari létesítmények, alapvetQ szerves anyagok, nevezetesen
a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),
b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves
savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,
c) kéntartalmú szénhidrogének,
d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen aminok, amidok, nitrovegyületek vagy
nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok,
e) foszfortartalmú szénhidrogének,
f) halogénezett szénhidrogének,
g) szerves fémvegyületek,
h) mqanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),
i) szintetikus gumik,
j) színezékek és pigmentek,
k) aktív felületq anyagok és felületaktív anyagok,
l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvetQ szerves anyagok ipari méretq gyártására.
4.2. Vegyipari létesítmények, alapvetQ szervetlen anyagok, nevezetesen
a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szénoxidok,
kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),
b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum,
kénessav,
c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid,
d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát,
perborát, ezüstnitrát,
e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid,
szilícium, szilíciumkarbid,
f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvetQ szervetlen anyagok ipari méretq
gyártására.
4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú mqtrágyák (egyszerq
vagy összetett mqtrágyák) gyártásához.
4.4. Vegyipari létesítmények növényvédQ szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.
4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó
létesítmények.
4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.
5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok
szennyvíztisztítási eljárással történQ kezelése kivételével)
5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végzQ telephelyek 10
tonna/nap kapacitáson felül.
5.2. Kommunális hulladékégetQ berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.
5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végzQ telephelyek 50 tonna/nap
kapacitáson felül.
5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes
befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
6. Papíripar
Ipari üzemek a következQ termékek gyártására:
a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,
b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.
7. Textilipar
Üzemek textilanyagok elQkészítésére (olyan mqveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés)
vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés
kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.
8. BQripar
Üzemek állati bQrök és nyersbQrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12
tonna kikészített termék/nap értéket.
9. Élelmiszeripar
9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.
9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelQ és feldolgozó üzemek
a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék
termelQ kapacitással,
b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelQ
kapacitással (negyedévi átlagban).
9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200
tonna/nap (évi átlagban).
10. Állati anyagok feldolgozása
Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására
10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.
11. Nagy létszámú állattartás
Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint
a) 40 000 férQhely baromfi számára,
b) 2000 férQhely (30 kg-on felüli) sertések számára,
c) 750 férQhely kocák számára.
12. Gépipar, fémfeldolgozás
Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó
létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra,
zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150
kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.
13. Bányászat
13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha
területtQl is.
13.2. KQolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500
ezer m3/nap-tól.
13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.
13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100
ezer t/év bányászatától.
14. Egyéb létesítmények
Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel
vagy grafitizációval.
A környezethasználó a tevékenység jellegétQl függQ elQzetes vizsgálatot köteles
kezdeményezni az illetékes környezetvédelmi felügyelQségnél, amelyhez mellékelnie kell
elQírt tartalommal készített elQzetes vizsgálati dokumentációt. A KHV köteles
tevékenységek és az EKHE-hez kötött tevékenységek esetében ennek fQ elemei a
következQk:
a) a tervezett tevékenység célja;
b) a tervezett tevékenység számításba vett változatainak alapadatai
ba) a tevékenység volumene,
bb) a telepítés és a mqködés (használat) megkezdésének várható idQpontja és idQtartama, a
kapacitáskihasználás tervezett idQbeli megoszlása,
bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendQ terület használatának jelenlegi
és a településrendezési tervben rögzített módja,
bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) (felsorolása és helye),
be) kapcsolódó mqveletek,
bf) a tervezett technológia, illetve, ahol nem értelmezhetQ, a tevékenység megvalósításának
leírása (ideértve az anyagfelhasználás fQbb mutatóinak megadását),
bg) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében
külföldi referencia,
bh) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje
(szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevQk által
keltett jármq- és személyforgalomé is,
bi) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
bj) a ba)-bi) pont szerinti adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megadva azt, hogy
a tervezés mely késQbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat
pontosítani,
bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában
meglévQ, illetve - a településrendezési tervben szereplQ - tervezett területfelhasználási
módokat;
c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy
településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és
természeti erQforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a
telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;
d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati
kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti
szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;
e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a
továbbiakban együtt: hatótényezQk) várható mértékének elQzetes becslése a tevékenység
szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy
meghibásodások elQfordulási lehetQségeire figyelemmel;
f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások elQzetes becslése, különösen
fa) a hatótényezQk milyen jellegq hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak
becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés
következtében,
fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell
határolni,
fc) az fb) pont szerinti területrQl rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és
demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire
jelentQs környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.
A környezetvédelmi felügyelQség döntésétQl függQen KHV köteles, 144 pontban felsorolt
tevékenység esetében az elQzetes vizsgálati dokumentáció tartalma kevésbé részletes.
A felügyelQség az elQzetes vizsgálatba bevonja a környezet- vagy természetvédelemmel
összefüggQ hatáskörrel rendelkezQ hatóságokat. A felügyelQség meghatározza a környezeti
hatástanulmány (KHT) és az EKHE iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a
KHV eljárás és az EKHE eljárás összevonhatóságáról vagy összekapcsolhatóságáról.
3.2. A környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai
A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek
a) a környezeti elemekre (földre, levegQre, vízre, élQvilágra, épített környezetre, ez utóbbi
részeként a mqemlékekre, mqemléki területekre és régészeti örökségre is),
b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra,
településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre
való hatásainak, továbbá
c) az elQbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint
társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminQségében, területhasználata
feltételeiben - várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével
történQ meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történQ engedélyezhetQségére
terjed ki.
A tevékenységnek az a)-c) pontok szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes
szakaszai - telepítés, megvalósítás, felhagyás - szerint megkülönböztetve kell elvégezni.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az elQzetes
vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a
felügyelQséghez való benyújtásával indul.
A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei
A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az elQzetes
vizsgálatban elfogadott változat(ok)ra a felügyelQség által meghatározott mélységben és
részletezettségben - a következQket kell tartalmaznia:
1. Az elQzmények összefoglalása, különösen
a) a felügyelQség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az elQzetes
vizsgálatban;
b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
c) a környezethasználó által korábban számba vett fQ változatok és azoknak a fQ okoknak a
megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását - figyelembe véve a környezeti
hatásokat - indokolták.
2. A tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, különösen
a) az elQzetes vizsgálati dokumentáció szerinti alapadatok részletezése, megjelölve azt, ha
az ott leírtakhoz képest változás történt;
b) az egyes hatótényezQk részletezése
ba) a hatótényezQ jellege, nagysága, idQbeli változása, térbeli kiterjedése,
bb) a hatótényezQ a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a
tevékenység mely részéhez rendelhetQ hozzá, mely környezeti elemeket érinti;
c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetQségei, az ebbQl
származó hatótényezQk.
3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása
a) A hatótényezQk kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és
környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten
érvényesülQ hatásfolyamatokat is;
b) A hatásterületek kiterjedését a következQkben részletezetteknek megfelelQen kell
meghatározni, és térképen is be kell mutatni;
c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le
kell írni. A leírásnak
ca) csak azokra a tényezQkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt
várható változásokkal való összevetésnél szükség van;
cb) a környezeti állapot - a tevékenység megvalósításától független - várható változását is
tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetQvé teszik;
cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell
cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a
természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,
ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.
4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése
a) a bekövetkezQ környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és
rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezQk figyelembevételével:
aa) a hatás erQssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és idQbeli
eloszlása, kedvezQ vagy kedvezQtlen mivolta,
ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,
ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy
tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,
ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,
af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülQ természeti és épített
környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülQ természeti erQforrások
pótolhatósága,
ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetQségei;
b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezQtlen
megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell
adni különösen
ba) a hatásterületen élQ lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik
értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,
bb) a lakosságot érQ környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi
állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,
bc) amennyire számszerqsíthetQ, az egészségi kockázat mértékét,
bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható
mértékqre való csökkentésének lehetQségeit;
c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi
következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:
ca) a bekövetkezQ károk és felmerülQ költségek,
cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek
következtében esetleg beálló életminQség és életmódbeli változások.
5. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetében külön fejezetben összefüggQen
kell ismertetni az országhatáron átterjedQ környezeti hatások vizsgálatát, különösen
a) a hatásviselQ fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezQket, illetve eseményeket;
c) az országhatáron átterjedQ hatásfolyamatokat;
d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselQket, a hatásviselQ fél által közölt adatokat is
alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
f) az országhatáron túli hatásokat megelQzQ vagy elfogadható mértékqre csökkentQ
intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenQrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és
megfigyeléseket;
g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.
6. Környezetvédelmi intézkedések
a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelQzQ, csökkentQ,
kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;
b) a környezetet érQ hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;
c) az utóellenQrzés módja a tevékenység felhagyását követQen.
7. Egyéb adatok
a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott
módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az elQrejelzések érvényességi határai
(valószínqsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban
felmerült nehézségek, bizonytalanságok;
b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;
c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati
titoknak minQsülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi
alkotás védelméhez fqzQdQ jogok.
8. KözérthetQ összefoglaló
a) a tevékenység lényegének ismertetése;
b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;
c) a környezeti hatások becslése, értékelése;
d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában,
életminQségében és életmódjában várható változások;
e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.
A hatásterület az a lehatárolható terület, amelyre a tevékenység által elQidézett hatásfolyamat
kiterjed. Meghatározása összetett feladat.
A környezeti hatástanulmány készítésekor a hatásterület meghatározása során a következQket
kell figyelembe venni
I. Hatásterület típusok
1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezQkhöz hozzárendelhetQ területek,
amelyek lehetnek
a) a földbe, vízbe, levegQbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei
az érintett környezeti elemben, valamint
b) a föld, víz, élQvilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.
2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkezQ környezeti
állapotváltozások miatt továbbterjedQ hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti
elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely, hatásfolyamat érint.
3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.
II. A hatásterület meghatározásának szempontjai
1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti
elemek szerint is
a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhetQ
terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítQképességének
figyelembevételével, valamint
b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a
tervezési adatok szerint.
2. A közvetlen hatások területei azok ahol
a) a kibocsátás még észlelhetQ és feltehetQen változást okoz az érintett környezeti elem
állapotában,
b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.
E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által
kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetQen továbbterjedhet.
3. A közvetlen hatások területeit hatótényezQnként és a tevékenység szakaszainak (telepítés,
megvalósítás, felhagyás) megfelelQen, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset
hatásterülete szerint is meg kell adni.
4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már
ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos
ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítQképességének és
érzékenységének figyelembevételével kell megadni.
5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a
lefolytatott vizsgálatok és elQrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben,
közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy
a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely
szakaszára vonatkoznak,
b) e részeken belül hogyan változik a hatás erQssége és idQtartama,
c) mely területeken összegezQdnek különféle hatások.
A felügyelQség a környezethasználó kérelmének benyújtását követQen - ha a tevékenység
nem esik katonai titokvédelem alá - legalább egy helyi vagy országos napilapban és a
honlapján közleményt tesz közzé, amely a külön törvényben meghatározottakon túl
tartalmazza:
a) az eljáró felügyelQség megnevezését, székhelyét, elérhetQségét;
b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;
c) azt, hogy folyamatban van-e nemzetközi hatásvizsgálati eljárás;
d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetQségek lesznek az
észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;
e) milyen döntéseket hozhat a felügyelQség.
A felügyelQség a közlemény közzétételével egyidejqleg megküldi a közleményt, továbbá
a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település,
b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthetQ összefoglalót a feltételezetten érintett
települések jegyzQjének, aki haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodik a
közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történQ közhírré tételérQl. A
közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe
és mellékleteibe.
A közzététel és a betekintési lehetQség biztosításának idQtartama legalább harminc nap.
Az ügyben keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat
az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetQvé kell tenni.
A felügyelQség a környezethasználó kérelmének benyújtása után - a telepítés helye szerint
illetékes önkormányzat területén - közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység
katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követQen elutasította. A titkos
katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelQség a telepítés helye szerinti és az
érintett települési önkormányzat jegyzQjét tájékoztatja.
Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több
helyszínen is tartható közmeghallgatás.
A felügyelQség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az
érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek
képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való
részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minQségüket a felügyelQség számára igazolták.
Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésrQl szóló
jogerQs határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.
A felügyelQség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok még nem voltak
megadva - legalább egy helyi vagy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületen
való közzétételre megküldi az eljárásban részt vevQ önkormányzatok jegyzQinek.
A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás idQpontja elQtt kell
megtörténnie.
Az észrevételeket a közmeghallgatás idQpontjáig a felügyelQséghez vagy a közmeghallgatás
helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzQjéhez lehet benyújtani.
A közmeghallgatásról a felügyelQség jegyzQkönyvet készít és arról a közmeghallgatást
követQ tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezQnek és az eljárásban részt vevQ
szakhatóságoknak. A jegyzQkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi
összefoglalóját is.
A jegyzQkönyvet a felügyelQség megküldi az eljárásban részt vevQ szervezetnek. A
jegyzQkönyv nyilvánosságát biztosítani kell a felügyelQségnél és minden érintett települési
önkormányzatnál.
A felügyelQség az érintett nyilvánosságtól, valamint a nemzetközi hatásvizsgálati eljárásban
kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket az érintett szakhatóságok
bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelQség határozatának indoklása tartalmazza az
észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az
észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi
elemzését és a jogi következtetéseket.
A felügyelQség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és határozattal
a) kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt,
b) a kérelmet elutasítja,
c) ha felügyelQség az elsQ szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a rendelkezésre álló
információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti hatásvizsgálat
során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek az egységes
környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján érvényesítendQ
feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó dokumentáció
tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.
A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei
között:
a) elQ kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére,
csökkentésére és - ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak;
b) elQírhatók:
ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenQrzés, ideértve mérQ-,
megfigyelQ-, ellenQrzQ rendszer kialakítása,
bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,
bc) a környezetvédelmi engedély megadását követQ, a környezethasználat megkezdéséhez
esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendQ és a környezeti
hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,
bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés
vagy felhagyás megkezdése elQtt végzendQ vizsgálatokra való kötelezést is, ha a
szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentQs környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység
tervezésének adott szakaszában ez kielégítQ pontossággal még nem jelezhetQ elQre.
Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése
szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés
tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel
összeegyeztethetQ továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján
valószínqsíthetQ.
A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett
tevékenység gyakorlása akadályozná
a) az Országgyqlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §]
meghatározott környezeti célállapotok elérését;
vagy
b) a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzQdésben vállalt környezet- vagy
természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.
A felügyelQség a környezetvédelmi engedélyt - hivatalból vagy kérelemre - módosíthatja, ha
az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély
visszavonását nem teszi szükségessé.
A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje
a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény
mqködésének idejét más jogszabály ennél rövidebb idQben nem határozza meg, de az
engedély határozatlan idQre is megadható, illetQleg külön jogszabály alapján megadandó;
b) az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló tevékenységeknél
legfeljebb két év.
Az engedély érvényességi idejét a felügyelQség a tevékenység környezeti hatásai, azok
elQreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és elQreláthatósága
alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idQ és a tevékenység végzésének
tervezett idQtartama figyelembevételével határozza meg.
Az országhatáron átterjedQ környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án,
Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény
(a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei
mind - viszonosság esetén - a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény elQírásait a
314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti rendelkezések figyelembevételével kell
alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerzQdés ettQl eltérQen nem rendelkezik.
A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet részletes szabályokat tartalmaz azokra az esetekre,
amikor a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást kibocsátó félként, illetQleg hatásviselQ
félként kell lefolytatni. [A jelen ismertetés keretében erre nem térünk ki.]
3.3. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályai
A környezethasználónak a környezetszennyezés megelQzése, illetQleg a környezet
terhelésének csökkentése érdekében az elérhetQ legjobb technika alkalmazásával intézkednie
kell:
a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának
fajlagos csökkentésérQl;
b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
c) a kibocsátás megelQzésérQl, illetQleg az elérhetQ legkisebb mértékqre történQ
csökkentésérQl;
d) a hulladékképzQdés megelQzésérQl, illetQleg a keletkezQ hulladék mennyiségének és
veszélyességének csökkentésérQl, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
e) a környezeti hatással járó balesetek megelQzésérQl, és ezek bekövetkezése esetén a
környezeti következmények csökkentésérQl;
f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás
megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység
esetén a környezethasználó - az elQzetes vizsgálat végén a felügyelQség által kiadott határozat
szerint vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint az egységes
környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeinek figyelembevételével
elkészített - kérelmére indítja meg. A kérelmet - ha a felügyelQség eltérQen nem rendelkezik -
nyolc nyomtatott példányban kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus
adathordozón is benyújtható.
Az egységes környezethasználati engedély irántpê ® œ ž ø x-Š-,,H,Š7 7x:ž:Â
O O(OÎOâOðPóå×Í×Í׿ײ«²«²«²«²«²«×«×«¤ƒoƒe[ehƒ~ÓOJQJ^Jh›
DOJQJ^J&hƒ~Óh›
D5CJ(OJQJ\^JaJ(hƒ~Ó5OJQJ\^Jh›
D5OJQJ\^J

hƒ~Óhƒ~Ó

hƒ~Óh›
D

hƒ~Óh9^bhƒ~Óh9^b56\]hƒ~Óhƒ~Ó5CJ\aJhƒ~Óh9^b\]hƒ~Óh9^b5CJ\aJhƒ~Óh9^b5CJ \aJ hƒ~Óh9^b5CJ(aJ(#pê ¨
.
w
›
ê

F

ò

R
”
. Æ H®¨6´\Ô>Ø ø öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd9^bPýø ¾Hú,Ì(Òp¦Nþ Rüf¸f-x-Š-8 ® V!"Z"’"ä"öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd9^bä"ð"

$®$%¶%`&'D'â'(¶(l)ô).*æ*,+Ð+,,H,ì,-È-P.r. /®/N0¦0öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd9^b¦0T1ì1,2à2–3æ3†45®5T67Š7 7*8ì809È9x:ž:>;ä;œ<¬>?°?öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd9^b°?

@¦@À@ALAêAŽB¼BZCºCD¦DHEöEQF¬FúF†HÔHxI,JÊJKªKÔKŠL4MzMöööööööööööööööööööööööööööñgd9^b 7$8$H$gd9^bzM|M~M€M‚M„M†MˆMŠM¬MÒM0N`NbN¸N

O O(OÎOxPShTúñññññññÆÆÆÆñññññ¹ñññ
„Ä7$8$H$`„Ägdƒ~Ó+$d%d&d;'d7$8$H$NÆÿOÆÿPÆÿQÆÿgdƒ~Ó 7$8$H$gd›
Dgd9^bðP0QÞQàQ‚R„RvS¶SˆUÈUjVlV.WnWX XÄXÆXPYY@ZBZÚZÜZ”[–[D\F\:]<]´]ô]ö^6_è_ê_ÞsàsVt2utu:w|wDxxx9|:|B|r|ž~
‚‚‚‚4‚è…

†ô† ‡¬‡Ê‡¬ˆÆˆÞ‰Š$‹n‹èŒ(ÂþôöØD’öìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìöìßÒìÒìÒìÒìÊìÒìÒì¾ìÒìÒìÒìÒìÒìÒìÒìÒìÒìßÒìhŽ?Wj¯ÛhŽ?WUjhŽ?WUh›
D5OJQJ\^Jhƒ~Ó5OJQJ\^Jh›
DOJQJ^Jhƒ~ÓOJQJ^JKhTUºVæX€\œ^D`ö`¦a$b~bÖb+czd.eàeŠf4gvg hghÂhi~j2käk l¸lööööööéöööööööööööööööööööö
„Ä7$8$H$`„Ägdƒ~Ó 7$8$H$gd›
D¸llmnLnìnžo'pp±pqbqr´rbsÞsàsVtút2uÔu†v:wÞw@xþx¨yhz
{¨{öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D¨{5|9|B|r|||¹|Ë|×|ó|}3}~4~N~b~ž~
¼Z€Ú€Ž‚‚‚‚@ƒxƒÂƒöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
Dƒ „r„Æ„ø„…°…è…š†ô†¬‡\ˆ¬ˆf‰Þ‰Š$‹n‹š‹Ö‹4ŒŽŒèŒ(F^ŠÂþöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
Dþ.ŽtŽÄŽn°ôöR¦Øh‘’D’“’ä’“”È”\•–¨–â––—>˜X˜l˜™öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DD’’“=“””\•b•â–è–Rš|š‚š››æ›ì›
$ž*ž>žJž’£&¤>¤2¥ì¨m©ªªæª¶„·Dº”º²º»H¼´¼|À”À<Á@ÁÕÆ2ÇhÇÈdȈ˚˄̘ÌÌÑêÑpØvØÈØÎØ&Ù,٢٨ÙÚ$Ú¨Ú®Ú0Þvޒæ¾æ2ïlï@ñFñ4ó¶óZ÷ø÷ûXûØüýbÿhÿÞÿäÿÚàóéóéÜéÜéÜéóÜéÜéÜéÜéÜéÜéóéóéóéóéóéóéóéóéóéÜéóéóÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéÜéóéÜéÜéÜéÜéÜh›
D6OJQJ]^Jh›
DOJQJ^Jh›
D5OJQJ\^JW™Æ™Rš|š&›Ò›æ›†œ
À$žÔžvŸ* º B¡ì¡‚¢4£Ü£~¤ ¥¸¥î¥¢¦4§â§(¨|¨öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D|¨Û¨,©„©4ªˆªìª’«#¬{¬Õ¬­œ®Ö®€¯6°Ø°„±ü±¸²h³´¨´`µ¶\¶ö¶„·*¸öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D*¸Ü¸Ž¹DºÈº »¸»H¼´¼N½ø½ª¾X¿œ¿FÀ|À”À<ÁÜÁÂ` Ã`ÃÖÃxÄ.ÅàÅAƙÆöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D™ÆÆÆ

Ç^ÇhÇÈdÈÉ"ÉØÉèÉ\Ê–Ê ËˆËšË4̘̄Ì>ÍâÍ&ÎpÎÒÎfÏÖÏTжÐ

Ñöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D

ÑjÑÌÑêÑ`Ò

Ó®ÓæӊÔÕ|ÕøÕNÖØÖv×
ØpØÈØ&Ù¢ÙÚ¨ÚØÚ>ÛÒÛ^ÜðÜݬÝöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D¬Ý0ÞvÞß<߸ßbàvàá¤áBâŽâ ã¾ãläˆäåxå&æ’æ¾æçXç
è@èäèŒé8ê´êöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D´ê`ëìªì

í–íî‚î2ïlïîïPðcð»ðßð4ñ@ñFñ0òDòäò4ó¶ófôöôDõøõŠö0÷öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D0÷Z÷ø÷”øDùôù¬úû:ûXûæûLüzüØüý¸ý\þøþbÿÞÿ€ÚxòÂ8æ˜öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
Dà 8>V|T
l
R X

7:¿Ââå-†Œ²¸êðPV† Œ æìUX¡¤€ƒ—0°-Ê-& , ¨ ® "!>!ø" #$4$N%T%$&*&ê'(¡(¿()).*4*˜*ž*Ö* +Ê,Ø,>0n0Ü23"3ì3ð3ö344:4¼4öéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöéöÜöÜöéöéöh›
D5OJQJ\^Jh›
D6OJQJ]^Jh›
DOJQJ^JW˜
¸V|& Ø ‚, Ø
º
&
Ð
€

,
T
l
Ê
R °7Œ¿âöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D†²êPø† DæKU¡ød€D\TøP_—ä0à®öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D®Lr"-°-Ê-& ¨ "!>!î!œ"ø" #Ä#$4$Ê$N%ø%$&Æ&

'¶'ê'(r(¡(¿(öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D¿().*˜*Ö* +°+*,Š,Ê,Ø,.- .À.â.Z/

0>0n0(1T1ô1¢2>3Ø3ð344¼4ô4öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D¼4Ä4ô4ü4 66(707Ò7Ú78 8D9L9::®;¶;: D5OJQJ\^Jh›
DOJQJ^Jh›
D6OJQJ]^JWô4¨5 6Æ6(7Ò78¾8D9æ9: :`;®;:<ô<š=´=h>?.?Ö?@>AªA&B;~B±B
Cöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D
CnDE€E FÈFrGGNHdH$IÖITJKªKTLM´MVN¾NxO4PÈPpQæQRÈRjSTöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DTÔTêT”UHVòV–WêWdX

Y¼Y*Z€Z<[X[Ä[x\0]`]^À^_b_ü_²`Lab0b’böööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D’b:cæc*dÒd.eæe fÀf,gäg€hÔh”i6jÌj:kîkzl(m‚mômPnun¾nón0pŽp4qöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DÞh6j@j:k@kzl‚l‚mŠmômümunyn¾nÂnón÷nŽp–pRqZqØqÞqFsNs`thtŠu’u
vv ww4x D5OJQJ\^Jh›
D6OJQJ]^Jh›
DOJQJ^JW4qRqØqxr(sFst`t
uŠu
v¼v w¾w4x”x:yÂyrz{Ò{r|Ô|Š}ø}f~²Ôöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DÔH€Š€6¨\‚Ø‚ø‚®ƒd„

…\…ø…ª†F‡ö‡8ˆnˆÀˆ*‰†‰&ŠŽŠ(‹è‹>ŒôŒ Pöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DPüŽÖŽ(Ì|.‘¼‘1’a’»’Í’”œ”Ø”†•º•––ܖ@—𗤘^™š-šƒšâšöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D‘ð‘1’a’͒Вؔޔ––Ü–â–²ž¸ž–ŸœŸ $ ˆ ¦ ò¡¢˜¢ž¢£$£†£Œ£

¤¤¥¥ ¦¦¶¦¼¦~«œ«þ«¢¬Ž¿”¿&À,ÀZÀ`À(Ä,ÄdĺÄÐÄàÄæÄÆÆ6Æ>Æ0Ç8ǸÇÀÇpÉxÉþÏÐ ÑÑÔ

ÔòÕøÕPÙÒÙSÚ]ÚfßðßPáVá6â<âÊâóéóéóéóéóéóéóéóéóéÜéÜéóéóéóéóéóéóéóéÜéÜéóéóéóéÎÜéÜéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéÜéÜéÜéóéóéh›
DCJ OJQJ^JaJ h›
D5OJQJ\^Jh›
DOJQJ^Jh›
D6OJQJ]^JQâš"œ†œ@ü²žfŸ–Ÿ ˆ 4¡Þ¡~¢˜¢£†£

¤²¤¥j¥ ¦¶¦n§¨Ì¨€©¤©Tª«öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D«~«2¬Ø¬”­H®º®b¯²¯/°ƒ°Ý°V²

³‚³ ´Ð´nµ

¶(¶Ú¶v· ¸Ê¸b¹Š¹,ºäº»öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
D»À»v¼(½Ü½”¾â¾Ž¿&ÀZÀÁ¸Áh üÃ,ÄÐÄàĘÅÆ6ÆÖÆ0ǸÇbÈ

ÉpÉ$ÊÄÊöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DÄÊxËÌÊÌ~Í.ÎÞÎϸÏþϪÐ
Ñ Ñ¤ÑÒ¾Ò^Ó¨ÓÔ ÔBÕòÕ¦ÖÌÖx×0ØàØPÙÚöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DÚ]ÚµÚܺÜZÝ
ÞÌÞfßðߎàDáPáâ6âÊâlãŒã6äÚä†åÚå„æ,çÖç–èTéêÆêöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
DÊâÐâŒã’ãÚäàäÚåàå¤ëìFBFG
GjGpGBHHHŒI’IÔJÚJFKLKbLhL¬L²LèMîMPOVOXQ^Q2S8S4U:U,V2V¾VÄVä\ˆ]._È`8eRe¾k>l:m@m¦m¬m”nšn˜ožoDpJpœp¢p
qq(s.s–tœt

vv`xfxx{~{^|d|F}P}Œ~’~æì,ƒ2ƒœ„¢„D†óéóéóéóéÜÚÜéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéÜéÜéÜéÜéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéóéUh›
D5OJQJ\^Jh›
DOJQJ^Jh›
D6OJQJ]^JVÆêjë¤ëBFèFGjGHBHþHŒILJÔJFKLbL¬LVMèMšNPOüO¬PXQúQ¦R2SæS¤Töööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gd›
Di kérelem tartalmi követelményei
Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes
ismertetését:
a) az engedélykérQ azonosító adatai (KÜJ számmal),
b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzQi (KTJ számmal és létesítmény
azonosító számmal),
c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyezQ források bejelölésével,
egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,
d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemzQ termelési kapacitása,
beleértve a telephelyen lévQ mqszakilag kapcsolódó létesítményeket,
e) az alkalmazott elérhetQ legjobb technika ismertetése,
f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott elQállított anyagok,
illetve energia jellemzQi és mennyiségi adatai,
g) a létesítmény szennyezQ forrásai,
h) a létesítménybQl származó kibocsátások minQségi és mennyiségi jellemzQi, valamint
várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,
i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi
jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedQ hatásokat,
j) a létesítménybQl származó kibocsátás megelQzésére, vagy amennyiben a megelQzés nem
lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb mqszaki
megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhetQ legjobb technika való megfelelése,
k) szükség esetén a hulladék keletkezésének megelQzésére, a keletkezett hulladék
hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -
károsítást kizáró módon történQ ártalmatlanítására szolgáló megoldás,
l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések
megelQzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel az elérhetQ legjobb technika
alkalmazásával kapcsolatosan meghatározott követelmények teljesülésére,
m) a létesítménybQl származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos
ellenQrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,
n) az engedélykérQ által tanulmányozott fQbb alternatívák rövid leírása,
o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott
adatokat.
A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyhez kötött, meglévQ tevékenység
esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély elsQ ízben történQ
megszerzése érdekében teljes körq környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.
A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl ea
314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szabályait megfelelQen alkalmazni kell.
Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban a
felügyelQség bevonja az érintett szakhatóságokat.
A felügyelQség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket
az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.
A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában -
a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a talaj, a levegQ és víz szennyezésének
megelQzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélQ kezelése, illetQleg
ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint
kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidQt határoz meg, különös
tekintettel a következQkben felsorolt szennyezQ anyagokra.
LevegQ
1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek
2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek
3. Szén-monoxid
4. Illékony szerves vegyületek
5. Fémek és vegyületeik
6. Por (szilárd anyag)
7. Azbeszt (lebegQ részecskék, szálak)
8. Klór és vegyületei
9. Fluor és vegyületei
10. Arzén és vegyületei
11. Cianidok
12. Anyagok és készítmények, amelyekrQl bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén
tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegQ közvetítésével befolyással lehetnek a
reprodukcióra
13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok
Felszíni víz
1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen
vegyületeket képezhetnek
2. Szerves foszfortartalmú vegyületek
3. Szerves ónvegyületek
4. Anyagok és készítmények, amelyekrQl bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén
tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a
reprodukcióra
5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan
megmaradó és az élQ szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgezQ
anyagok
6. Cianidok
7. Fémek és vegyületeik
8. Arzén és vegyületei
9. Biocidek és növényvédQ szerek
10. Szuszpendált anyagok
11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)
12. Az oxigén-háztartásra kedvezQtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI,
KOI stb. jellemzQkkel).
Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei
Az engedélynek a 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül
tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
1. a) A jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),
b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzQi (KTJ számmal és
létesítmény azonosító számmal),
c) a telephely helyrajzi számát, illetve a létesítmény szennyezQ forrásai egységes országos
vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,
d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P
kódjait,
e) a tevékenység EKHE szerinti besorolását,
f) a kiépített termelési kapacitást.
2. A felügyelQség
a) az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg, különösen a kibocsátási határérték
megállapítására során minden esetben figyelembe veendQ szennyezQ anyagokra, továbbá azon
szennyezQ anyagokra, amelyekre külön jogszabály alapján határérték megállapítása kötelezQ,
b) amennyiben valamely szennyezQ anyagra jogszabály kibocsátási határértéket állapít meg,
az engedélyben csak a jogszabályban elQírt vagy annál szigorúbb határértéket állapíthat meg,
c) a kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe veszi a szennyezQ anyagok azon
természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elembQl a másikba szennyezést
közvetíthetnek,
d) a kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékq
környezetvédelmi és mqszaki követelményeket az elérhetQ legjobb technika alapján
meghatározza, figyelembe véve a létesítmény mqszaki jellemzQit, annak földrajzi
elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát,
e) az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket a 272/2004. (IX. 29.) Korm.
rendelet 1. számú mellékletében szereplQ tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira,
amennyiben biztosított, hogy jelentQs helyi szennyezés nem következik be.
3. Az engedélyben feltételeket kell elQírni az egyes környezeti elemekre, valamint a
hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen
a) a levegQ, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a
zajkibocsátás mérséklésére;
b) szükség esetén a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék hasznosítására,
illetve ártalmatlanítására;
c) - amennyiben szükséges - a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedQ szennyezés
megelQzésére, illetve a lehetQ legkisebb értékre történQ csökkentésére;
d) amelyek biztosítják az elérhetQ legjobb technika alkalmazásával kapcsolatosan
meghatározott követelmények teljesülését.
4. A fentieken túlmenQen, az engedély tartalmazza
a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges
megfelelQ mérés-ellenQrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva a mérési módszert és
gyakoriságot, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történQ kötelezQ adatszolgáltatás
módját, tartalmát és gyakoriságát. Amennyiben a felügyelQség másképp nem rendelkezik, az
engedélyes köteles évente legalább egyszer adatot szolgáltatni;
b) feltételeket a rendeltetésszerq üzemeltetéstQl eltérQ üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali
leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;
c) intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelQzéséhez, illetve
annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok errQl történQ
tájékoztatásának módját, tartalmát;
d) a felügyelQség hatáskörébe tartozó külön jogszabályokban meghatározott engedélyek
tartalmi követelményeit;
e) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott
elQírásokat;
f) amennyiben szükséges
fa) a próbaüzem idQtartamát,
fb) az elQírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási
kötelezettséget és a teljesítés határidejét,
fc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos elQírásokat.
5. Az elérhetQ legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések
a) az engedélyben egyedileg meghatározott technika, illetve technológia használata nem
írható elQ;
b) amennyiben az elérhetQ legjobb technika használata nem biztosítja a környezet
célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték
betartását, akkor az engedélyben kiegészítQ feltételt kell elQírni, amely biztosítja az adott
határérték betartását.
A felügyelQség további feltételeket is elQírhat, ha az elérni kívánt környezetvédelmi
célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények
szükségesek, mint amely az elérhetQ legjobb technikával biztosítható.
Az egységes környezethasználati engedély meghatározott idQre, de legalább öt évre adható
meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és elQírásokat legalább ötévente a
környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Ennek a
felülvizsgálatnak az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelQséghez
történQ benyújtásától számított hatvan nap.
Ha a felügyelQség megállapítja, hogy
a) a kibocsátások mennyiségi vagy minQségi változása miatt új kibocsátási határértékek
megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentQs
változás történt, vagy a környezethasználó - tevékenységében - jelentQs változtatást kíván
végrehajtani;
b) az elérhetQ legjobb technikában bekövetkezett jelentQs változás következtében új
kibocsátási határértékek, követelmények elQírása szükséges;
c) a mqködtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli;
d) ha a létesítmény olyan jelentQs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben
rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
a környezethasználót környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint
alkalmazhatja a késQbbiekben ismertetett jogkövetkezményeket. A felügyelQség a
környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes
környezethasználati engedély módosítását.
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven
nap, amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyt - hivatalból vagy kérelemre -
módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott
engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
A nyilvánosság bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba
A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél és akkor kell
alkalmazni, ha a környezethasználatban jelentQs változás történt, illetQleg azt tervezik, vagy a
létesítmény olyan jelentQs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített
határértékek felülvizsgálatát indokolja. A környezethasználónak ezekben az esetekben az
engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban
foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthetQ összefoglalót. A közérthetQ
összefoglaló tartalmazza:
a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhetQ legjobb technika
alkalmazására;
b) a hatásterület bemutatását;
c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt
hatásait;
d) a szennyezés megelQzésére, illetQleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy
megtett intézkedéseket;
e) a kibocsátások ellenQrzésének módszereit;
f) a környezeti hatással járó balesetek megelQzésére, ezek bekövetkezése esetén a
környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;
g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.
A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, amikor
minden információ a rendelkezésre áll, de legkésQbb a kérelem beérkezésétQl számított
tizenöt napon belül
a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját
hirdetQtábláján és honlapján a késQbbiek szerinti hirdetmény szövegét, valamint az alábbi
információkat elérhetQvé teszi:
aa) a kérelem, illetve a felülvizsgálati dokumentáció elérhetQségét,
ab) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedQ környezeti
hatása,
ac) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkezQ hatóság adatait,
ad) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,
ae) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,
af) azokat az idQpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül
közzétételre,
ag) a társadalmi részvétel részletes szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó
határidQkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan;
b) az érintett nyilvánosság további tájékoztatása érdekében:
ba) a kérelmet, illetve a felülvizsgálati dokumentációt és a hirdetmény szövegének (4)
bekezdés a) pontja szerinti részét megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat
jegyzQjének,
bb) a kibocsátással feltételezetten érintett települési önkormányzat jegyzQjét értesíti az
elQtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthetQ összefoglalót.
A települési önkormányzat jegyzQje az iratok megérkezését követQ öt napon belül, tizenöt
napig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetQleg a helyben szokásos egyéb
módon hirdetményt tesz közzé.
A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a telepítés helyét és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírását;
b) azt, hogy a kérelem hol és mikor tekinthetQ meg, illetve azzal kapcsolatos, valamint a
társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható;
c) felhívást arra, hogy a meghatározott határidQig az önkormányzat jegyzQjénél vagy a
felügyelQségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan, írásbeli észrevételt lehet tenni.
Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a
nyilvánosság tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetQvé kell tenni az érintett nyilvánosság
számára.
A települési önkormányzat jegyzQje az észrevételeket legkésQbb a hirdetmény levételét
követQ öt napon belül megküldi a felügyelQségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála
benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezQnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a
felügyelQséghez továbbítja.
A felügyelQség a döntéshozatal elQtt a létesítmény megvalósításának, vagy a mqködés
jelentQs változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a
szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelQség
határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli
megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
Az egységes környezethasználati engedélyrQl szóló határozatot a felügyelQség a határozat
kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzQje annak
kézhezvételét követQen tizenöt napon át közszemlére teszi.
Az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzQje tájékoztatást ad - külön
jogszabály rendelkezései szerint - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
irataiba történQ betekintés módjáról.
A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet elQírásokat tartalmaz a próbaüzemre és az
ellenQrzésre, valamint a teljesítendQ adatszolgáltatási kötelezettségekre is. [Ezek
ismertetésétQl eltekintünk.]
3.4. A KHV és az EKHE eljárások összevonásának, illetQleg összekapcsolásának
szabályai
E szabályokat csak vázlatosan ismertetjük.
Amennyiben az elQzetes vizsgálatban hozott határozat szerint lehetQség van a környezeti
hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevont
lefolytatására, az összevont eljárást a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendeletben foglalt
rendelkezések szerint kell végrehajtani.
Ha az elQzetes vizsgálatban hozott határozat szerint egy tevékenység környezeti
hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyköteles, és a környezeti
hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás nem vonható
össze, két szakaszból álló eljárást (a továbbiakban: összekapcsolt eljárás) kell lefolytatni.
Az összekapcsolt eljárás elsQ szakaszát a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályai szerint
kell lefolytatni. Ha a felügyelQség az elsQ szakaszban nem utasítja el a kérelmet, a
rendelkezésre álló információkat figyelembe véve végzésben állapítja meg, hogy a környezeti
hatásvizsgálat során a tevékenység megvalósítását kizáró ok nem merült fel, továbbá melyek
az egységes környezethasználati engedélyben a környezeti hatásvizsgálat alapján
érvényesítendQ feltételek, és szükség esetén, az eljárás második szakaszához benyújtandó
dokumentáció tartalmára és példányszámára vonatkozó rendelkezéseket.
A felügyelQség a végzésben lehetQvé teheti, hogy az összekapcsolt eljárás második
szakasza elQtt a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások és a
nem technológiai jellegq építési tevékenységek - egyéb, nem környezetvédelmi típusú,
jogerQs és végrehajtható engedélyek birtokában - már megkezdhetQek legyenek, amennyiben
biztosítottnak látja, hogy környezetveszélyeztetés lehetQsége nem áll fenn és a
környezethasználó közigazgatási szerzQdésben vállalja, hogy az egységes környezethasználati
engedélyezés sikertelensége esetén a felhagyásról intézkedik. A környezetterhelést,
kibocsátásokat befolyásoló technológiák létesítése csak az egységes környezethasználati
engedély birtokában kezdhetQ meg.
3.5. Jogkövetkezmények
A 314/2005.(XII.25.) Korm. rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidQn túl
jogerQs egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy
részének gyakorlását a felügyelQség határozatában a környezetre gyakorolt hatás
jelentQségétQl függQen
a) korlátozhatja,
b) felfüggesztheti,
c) megtilthatja.
Ha a KHV köteles tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, vagy az elQzetes
vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az elQzetes vizsgálatban hozott határozat alapján
szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelQség a
környezetre gyakorolt hatás jelentQségétQl függQen a felsorolt jogkövetkezményeket
alkalmazhatja.
A jogkövetkezmények alkalmazásával egyidejqleg a felügyelQség határozatában a
tevékenység engedély, illetve elQzetes vizsgálat nélküli folytatásának idQtartamára a
környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétQl függQen ötvenezerszázezer
forint/nap összegq bírság megfizetésére kötelezi.
A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély elQírásaitól eltérQen
folytatott tevékenység esetén a felügyelQség határozatában kötelezi a környezethasználót
kettQszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedQ bírság megfizetésére, az engedélyben
rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidQvel intézkedési terv
készítésére, vagy amennyiben a környezethasználatban jelentQs változás történt, illetQleg azt
tervezik, környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.
Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a jogkövetkezmények alkalmazhatóak.
Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelQség
a jogkövetkezményeket alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes
környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetQt a tevékenység környezetre
való veszélyességétQl függQen ötvenezer - százezer Ft/nap összegq bírság megfizetésére
kötelezi.
4. A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI
Nyilvánvaló, hogy a KHV-t hatékonyan csak következetes gondolatmenet és megfelelQ
módszerek alkalmazásával lehet végezni.
Bevezetés, áttekintés
A környezeti hatásvizsgálat lényege az, hogy feltárja egy tervezett létesítménynek az érintett
környezet fizikai-kémiai, ökológiai, humán-egészségügyi, esztétikai, társadalmi stb.
tényezQire gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait, ezek kölcsönhatásait, a rövid és a hosszú
távú hatásokat, annak érdekében, hogy a várható környezeti hatások  a megfelelQ
alternatívák kiválasztásával  valamely cél érdekében optimalizálhatok legyenek.
A gondosan végzett tervezés mindig is igyekezett a fentieket számításba venni.
Nagyvolumenq beruházások esetében a környezeti hatások vizsgálata  a figyelembe veendQ
tényezQk nagy száma miatt  megfelelQ módszerek alkalmazását követeli meg. A ténylegesen
elvégzett hatásvizsgálatokban használt eljárások elemzésébQl megállapítható, hogy az egyes
módszereket adott feladathoz, illetve feladat típushoz fejlesztették ki és azok viszonylagos
elQnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek.
A fejlett ipari országokban a környezeti hatásvizsgálatok fokozódó alkalmazása a
módszertani kérdéseket is elQtérbe állította. A szakirodalom alapján megállapítható, hogy a
módszertant érintQ kutatómunka az 1970-es években igen intenzív volt, számos ilyen tárgyú
publikáció látott napvilágot. Az ismertté vált újabb eljárásokat a korábban kialakult
osztályozási rendbe igyekeznek ma is besorolni.
A környezeti hatásvizsgálatokhoz felhasznált módszereket és azok változatait legtöbbször
más szakterületek már korábban alkalmazott, jól bevált eljárásaiból vették át (pl. a területi
tervezés, a tájrendezési tervek kidolgozásának metodikája; az ökopotenciál felmérésének,
vizsgálatának módszerei; beruházások szervezési hálódiagramjai stb.).
Az alkalmazott módszer kiválasztásában mindig az elvégzendQ feladatnak van elsQdlegesen
meghatározó szerepe és a módszert hozzáigazítják a körülményekhez. Leegyszerqsítve a
kérdést, megkockáztatható a következQ megfogalmazás: minden konkrét, elvégzendQ
hatásvizsgálathoz a legcélszerqbb módszert, megközelítési módot kell alkalmazni. Ez
semmiképpen nem jelenti egy klasszifikált eljárás mechanikus átvételét, hanem sokkal inkább
valamely ismert módszernek a feladathoz, a körülményekhez igazodó alkotó
továbbfejlesztését.
Az alkalmazott módszernek ugyanakkor jelentQs szerepe van a helyzetfeltárás és a
hatásvizsgálat szervezésében", vagyis abban, hogy a vizsgálatban valamennyi, az adott
feladat szempontjából lényeges kérdés megfelelQ súlyt kapjon. Mivel a helyzetfeltárás és a
hatásvizsgálat tényleges elvégzése, az érdemi megállapítások megtétele, szorosan vett
szakmai, szakterületi (vízminQség-védelmi, levegQtisztaság-védelmi, tájrendezési, ökológiai
stb.) munka, az alkalmazott módszer elsQdlegesen szervezési segédeszköznek tekinthetQ. Ez
azonban nem csökkenti a módszertan jelentQségét, mert a metodológia visszahat a szakmai
feladatok ellátására és a fejlett módszerek alkalmazása elQsegíti a szakterületi munka
szintjének emelését.
A jogszabályi keretek címq fejezetben bemutattuk a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendeletet,
amely részletesen tartalmazza az elvégzendQ feladatok végrehajtásának minden elemére
vonatkozó útmutatást. Mindemellett indokolt a munka gondolatmenetét néhány mondatban
rögzíteni.
A teljeskörq környezeti hatásvizsgálat keretében a gyakorlati munka a következQ
mozzanatokat foglalja magába:
a) a hatások identifikálása,
b) a hatások meghatározása, lehetQleg méréssel,
c) a hatások figyelemmel kísérése monitoring hálózat segítségével,
d) a hatások értékelése,
e) a hatásokra vonatkozó adatok, információk rendszerezése, és továbbítása a
döntéselQkészítés és a nyilvánosságra hozatal céljára.
Mivel a teljeskörq hatásvizsgálat elvégzése rendkívül idQ- és munkaigényes, sok esetben
szqkítik a vizsgálatot, illetve annak mélységét, amely azonban az a) és a d) pontokban említett
mozzanatokra mindenképpen kiterjed. Gyakran csak a közvetlen hatások kerülnek vizsgálatra,
feltárásra.
A hatásvizsgálatokban alkalmazott módszertani eljárások a felsorolt mozzanatok egyes
elemeire, vagy azok teljes körére terjednek ki. A legtöbb módszer igyekszik legalább az a) és
 a b), illetve a c) pontokban nyert adatokra támaszkodva  a d) pontokban foglaltak
kezelésére sémát adni. Például: a hatások azonosításán túlmenQen becsülik, vagy
számszerqsített formában megadják azok súlyát, aggregálják az adatokat, különbözQ
állapotokat, vagy lehetQségeket hasonlítanak össze stb.
A környezeti hatástanulmány kidolgozásának fQ lépései:
A KHV elvégzése
" helyzetfeltárás,
" a környezeti helyzet elQrejelzése
- a beruházás nélküli jövQbeni állapotra,
- a beruházás megvalósulásának esetére a különbözQ beruházási változatokra,
" javaslatok kidolgozása a környezeti helyzet javítása érdekében.
A környezeti hatásvizsgálatokban leggyakrabban alkalmazott módszerek a következQk:
- ún. ,,ad hoc" módszerek,
- ellenQrzQ jegyzékek,
- mátrixok,
- átfedések módszere (a területfelhasználási térképek szuperpozíciója),
- hálózatok, rendszerdiagramok,
- kvantitatív vagy index módszerek,
- modellek.
A ténylegesen végzett hatásvizsgálatokban az említett eljárások egyes elemeit legtöbbször
kombináltan használják. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a környezeti
hatásvizsgálatokban leggyakrabban alkalmazott eljárásokról, kiemelve, kissé részletesebben
tárgyalva azokat, amelyek hazai körülmények között  megítélésünk szerint eredményesen
használhatók.
Ad hoc" módszerek
A környezeti hatások leggyakrabban használt megközelítési, értékelési eljárása az un. ,,ad
hoc" módszer, amelyet egy adott feladathoz a vizsgálatot végzQ intézmény alakít ki. Lényege
az, hogy a célfeladatból kiindulva  elQzetesen kidolgozott sémák, értékelési elvek, tárgyalási
mód mellQzésével  az adott egyedi körülmények között, felsorolja a tervezett beruházás
lehetséges hatásait a lakókörnyezetre, a vízminQségre, a flórára és faunára stb.
Az ilyen vizsgálatokban alkalmazott módszereket ritkán publikálják, mert leírásukat
általában a hatásvizsgálati anyagban közlik. Ennek következtében maguk a módszerek
(különösen a vizsgálatot végzQ intézmény anyaországán kívül) nem hozzáférhetQk.
Amennyiben hatásvizsgálatot nem elQre kidolgozott módszertan szerint végeznek, akkor a
közremqködQ szakértQk minden esetben ,,ad hoc" módszerhez jutnak el. Eredetileg minden
hatásvizsgálat ad hoc" módszerrel történt és ma is elQszeretettel alkalmazzák, mert nem
tartalmaz kötöttségeket. Eredményessége és általános elterjedtsége ellenére  éppen egyedi
jellege miatt  ez a megközelítési mód nem nyújt lehetQséget  a módszertant illetQen 
általánosítható következtetések levonására.
EllenQrzQ jegyzékek alapján végzett hatásvizsgálat
Az ellenQrzQ jegyzékek szerint végzett hatásvizsgálat annyiban elQrelépés az ad hoc"
módszerekhez képest, hogy katalógusszerqen, különbözQ mélységq részletezettséggel
fölsorolja azokat a környezeti, társadalmi, gazdasági stb. tényezQket, amelyekre a vizsgálat
során figyelemmel kell lenni. (Ily módon megjelenik a hatásvizsgálatban a módszertan, mint
szervezési segédeszköz.) Egyes ellenQrzQ jegyzékek tipikus hatásokat is azonosítanak,
amelyek bizonyos fajta beruházásoknál hasonló jelleggel fordulnak elQ.
A módszernek egyik elsQ és legismertebb megjelenési formája vízgazdálkodási fejlesztések
környezeti hatásainak elQrebecslése volt. A kidolgozott eljárás fQbb jellemzQi a következQk:
A környezeti tényezQk közül azokat tárgyalják részletesebben, amelyekre a fejlesztésnek
elQre-becsülhetQen hatása lehet, így a biológiai, a fizikai jellemzQket, valamint a kulturális és
a történelmi értékeket, de nem veszik figyelembe a társadalmi és a gazdasági tényezQket.
Kiemelten foglalkoznak a vízszennyezés kérdésével. Javasolják, hogy a hatásokat 
amennyiben az lehetséges  számszerqsíthetQ formában adják meg. Az egyes hatásoknál meg
kell adni, hogy az a vizsgált környezeti tényezQre reverzibilis vagy irreverzibilis hatást
gyakorol-e. Kiemelik, hogy a tervezett fejlesztés utáni állapotot nem a kiinduló állapottal,
hanem a beruházás megvalósulása nélkül, a jövQben kialakuló helyzettel szükséges
összehasonlítani. Hangsúlyozzák, hogy a hatások értékelésénél nem szabad összesített,
aggregált számokkal jellemezni a hatások súlyosságát, hanem azt minél több részletre
kiterjedQen, árnyaltabb megítélést eredményezQ részadatokkal célszerq megadni. A felsorolt
módszertani szempontokat ma már széles körqen igyekeznek hasznosítani a
hatásvizsgálatokban.
Hatásmátrixok
Általánosan használt módszer a  sok formában megjelenQ  mátrix. Kiinduló pontja és a
legismertebb a Leopold, valamint munkatársai által 1971-ben kidolgozott forma, amelynek
függQleges oszlopaiban a fejlesztési tevékenység (telepítés, megvalósítás, felhagyás) egyes
mozzanatainak várható környezeti hatást okozó elemei, vízszintes soraiban pedig a
környezetet jellemzQ tényezQk szerepelnek (3. ábra).
3. ábra: A Leopold-féle hatásmátrix felépítése
A környezeti hatások a fejlesztési tevékenység minden egyes mozzanatának a felsorolt
környezeti tényezQkkel való kölcsönhatásaiként értelmezettek. Amennyiben egy fejlesztési
mozzanatnak van hatása valamely környezeti tényezQre, akkor a megfelelQ négyzetet
megjelölik. Bár a mátrixban 8800 hatást lehet identifikálni, Leopold becslése szerint az egyes
beruházásoknál csupán a legfontosabb 25-50 hatást szükséges figyelembe venni. Az eredeti
Leopold-féle hatásmátrix szükségtelenül sok tényezQt vesz tekintetbe és rendkívül terjedelmes
volta miatt csak nehézkesen használható. Mivel gyakran alkalmazott módszertani
segédeszközrQl van szó, a mátrix sok változata ismert. A felépítés jellegét a 3. ábra
érzékelteti. Ebben tulajdonképpen csak a mátrix összefoglaló, fQbb elemeit tüntettük fel.
Egyetlen elem kibontása, pl. a levegQminQségre gyakorolt hatás szempontjából,
részletezettebb helyzetfeltárást és hatásvizsgálatot eredményez (lásd a 4. ábrát).
4. ábra. A Leopold-féle hatásmátrix egy elemének részletesebb kibontása
A Leopold és munkatársai által kifejlesztett módszer segítségével az azonosított hatások
nagysága és jelentQsége is érzékeltethetQ. Mindkét jellemzQt 1-tQl 10-ig terjedQ skálával adják
meg, a növekvQ nagyságnak és jelentQségnek megfelelQen. (Például, ha a tervezett beruházás
következtében a talajvízszint nagy területen néhány centiméterrel csökken, akkor a nagyságot,
mondjuk, 8, a jelentQséget pedig 2 fejezi ki.) A hatások négyzeteit átlósan osztják, a
nagyságot jellemzQ számot a bal felsQ sarokba, a jelentQségre utaló számot pedig a jobb alsó
sarokba írják (lásd az 5. ábrát). A Leopold-féle hatásmátrix ilyen módon kidolgozva jól
áttekinthetQen érzékelteti a hatásokat, valamint azok nagyságát és jelentQségét.
A Leopold-féle hatásmátrix számértékei a környezeti hatásokat értékelQ szakemberek
szubjektív véleményén alapulnak. A mátrix segítségével nem lehet a tervezett beruházás,
illetve az egyes alternatívák kedvezQ vagy káros hatásait összességükben értékelni, mivel a
számértékek hozzárendelésének nincs rögzített eljárási rendje, valamint nincs mód a
különbözQ hatások relatív fontosságának súlyozására.
A módszert bírálják amiatt, hogy nem veszi figyelembe a közvetett hatásokat, vagyis azt,
hogy egy környezeti tényezQre gyakorolt hatás áttételesen más tényezQket is befolyásol. Ez
abból adódik, hogy a mátrix a környezetet diszkrét (különálló) egységekre bontja. A
valóságban a környezeti rendszerekben a tényezQket kölcsönhatások komplex folyamatai
kapcsolják össze. A Leopold-féle hatásmátrix hiányossága továbbá még az, hogy segítségével
az idQben változó hatások nem vehetQk figyelembe.
5. ábra A hatások nagyságának(kiterjedtségének) és jelentQségének jelölése a Leopold-féle
hatásmátrixban
A mátrixban feltüntetett, a hatások nagyságát és jelentQségét feltüntetQ számértékekkel
kapcsolatosan egy gyakran elQforduló, félreértésen alapuló tévedésre fel kívánjuk hívni a
figyelmet, nevezetesen arra, hogy azokat összekeverik a környezetet, vagy annak egyes
elemeit minQsítQ pontszámokkal. Tehát a hatásvizsgálatban alkalmazott számértékek a hatást
jellemzik és nem a környezetet minQsítik! (Hasonló alkalmazási hibák fordulnak elQ a
kvantitatív vagy index módszer használata esetében is!)
A gyakorlati alkalmazások során továbbfejlesztették a Leopold-féle hatásmátrixot. A
hatások nagyságát és jelentQségét osztályozó skálát 0-tól 4-ig terjedQre tömörítették. Az
idQtényezQ figyelembevételét úgy oldották meg, hogy az egyes hatásoknál egymás után írt öt
szám segítségével jellemezték a hatások idQbeli lefutását. Például valamely hatás a
beavatkozást rövid idQvel követQen nem jelentQs, de a hatás jelentQsége az idQ múlásával
növekszik (12344), a hatás változatlan marad (33333), a hatás kezdetben növekszik, majd
csökken (23210) stb. (lásd a 6. ábrát).
6. ábra. A hatások idQbeli változásának jelölése a Leopold-féle hatásmátrixban
Átfedések módszere (a területfelhasználási térképek szuperpozíciója)
A területfelhasználási térképek szuperpozíciójának, átfedésének módszerét elsQsorban
építendQ utak vonalvezetésének, vagy nagylétesítmények telepítési helyének kiválasztásában
alkalmazzák. A környezeti hatásvizsgálatokban, a nagy munka-igényesség miatt, a módszert
régebben ritkán használták, napjainkban  a számítástechnikai lehetQségek kiaknázásával 
ismét elQtérbe került.
Az eljáráshoz térképsorozatot készítenek, minden egyes térkép a vizsgált térség környezeti,
gazdasági, illetve társadalmi viszonyait (vagy annak egyes aspektusait) külön-külön
tartalmazza, a térképes ábrázolásban szokott módon, valamint számértékekkel jellemezve.
Célszerq, hogy minél több térkép készüljön, tehát minél nagyobb részletességgel legyenek
ismertek a viszonyok. A térképek egymásra helyezésével, az átfedések vizsgálata alapján
meghatározhatók a tervezett beruházások telepítésének legkedvezQbb változatai.
A térképek és a térképeken szereplQ viszonyok digitalizálása után az adatok számítógépes
módszerrel tárolhatók és a legkülönfélébb csoportosításban és célokra újrafelhasználhatok.
Egyes munkákhoz kapcsolódva nagyszámú környezeti, gazdasági, kulturális és társadalmi
adatot gyqjtöttek és adtak meg lx1 km2-es osztású hálózatban. Az adatgyqjtés és a
digitalizálás igen munkaigényes, de ha az adatok egyszer már számítógépi adattárban vannak,
akkor a kívánt célnak megfelelQ térkép kirajzoltatása rövid idQt vesz igénybe. Ilyen rendszer
mqködik Bajorország Környezeti és Területfejlesztési Minisztériumában. Az adattár feltöltése
mintegy 10 évet vett igénybe, ebben és az adattár szintentartásában mintegy 30 intézmény,
valamint több ezer szakértQ mqködik közre.
Hálózatok, rendszerdiagramok
Ezek a módszerek figyelembe veszik azt, hogy a környezeti rendszerek az egyes elemek
közötti kölcsönhatások komplex hálózatából állnak. Az eljárást az 1970-es években dolgozták
ki különbözQ földhasznosítási formák (pl. mezQgazdasági termelés, lakóterület növekedés
stb.) környezeti hatásainak nyomon követésére. A hálózat segítségével feltárhatók egy új
földhasznosítási mód környezeti hatásai, valamint a meglevQ földhasznosítási formákkal való
kompatibilitás problémái. A hálózatok kimunkálása és használata igen munkaigényes, a
hatásmechanizmusok számítógép segítsége nélküli nyomon követése esetében.
7. ábra. Példa a környezet egyes elemei közötti kölcsönhatások rendszerdiagramjára
Számítógépes eljárást dolgoztak ki erdQgazdasági, illetve erdQkben megvalósított
fejlesztések hatásainak vizsgálatára. A rendszer mqködQképességét a jól felépített
hatásmechanizmus-hálózat mellett a széles körq információs bázis biztosítja, amely az
erdQgazdasági tevékenységek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak ok-okozat
összefüggéseit tartalmazza. A tervezett fejlesztés jellemzQinek ismeretében, és betáplálása
után a számítógépes program lefuttatásával nyerhetQk a hálózatban keletkezQ hatások. A
hálózatok, rendszerdiagramok alkalmazására mutat példát az 7. ábra.
A kidolgozott hálózatok nem szolgáltatnak információkat a hatások nagyságáról,
jelentQségérQl és valószínqségérQl. Természetesen nincs elvi akadálya annak, hogy ilyen
információkat a manuális kezelésq, vagy a számítógépes hálózatokba betápláljanak. A
hálózatok azonban elsQsorban arra alkalmasak, hogy valamennyi közvetlen és közvetett hatást
figyelembe lehessen venni. Ez a lehetQség különbözteti meg a hálózatokat a környezeti
hatásvizsgálatokban alkalmazott valamennyi más módszertQl. A hálózatok bizonyos típusú
környezet elemzésére könnyen használhatók, azonban elQzetesen nagy volumenq információs
anyag összegyqjtésére van szükség.
A csak ökológiai tényezQket tartalmazó rendszerek vizsgálata az ökológiai energetika
módszerével is végezhetQ. A környezeti tényezQket az energiaáramok irányát és nagyságát
(MJ, dB stb.) mutató vonalak kötik össze, a kumulatív hatások számszerqsített formában
nyerhetQk. Természetesen a módszerrel nem vehetQk figyelembe a gazdasági és a társadalmi
kölcsönhatások.
Kvantitatív vagy index módszerek
Az elmúlt évtizedekben számos kísérletet tettek arra, hogy valamennyi környezeti hatás
relatív fontosságát figyelembe vevQ rendszert alakítsanak ki.
Ennek érdekében a hatások számszerqsítését, pontosítását, súlyozását és  esetenként 
összevonását végezték el és a feltárás eredményeképpen egyetlen indexszel (számmal)
igyekeztek jellemezni a vizsgált hatás kedvezQ vagy káros voltát. A rendszer valamennyi
elemére elvégzett elQkészítQ munka után, elvileg egyszerq a tervezett létesítmény hatásának
értékelése, a legkedvezQbb alternatíva kiválasztása.
A legismertebb index módszert a Batelle Intézetben (USA) dolgozták ki, vízgazdálkodási
fejlesztések értékelésére. 74 számszerqsíthetQ, a környezeti minQséget befolyásoló környezeti,
társadalmi és gazdasági tényezQt vettek figyelembe. Az egyes tényezQk környezeti hatását 0
és 1 közötti számértékkel jellemezték, ahol az 1 érték felelt meg a legjobb környezeti
minQségnek. Amennyiben az lehetséges volt, az egyes tényezQk és a környezet minQsége
közötti kapcsolatot függvényekkel írták le (példaképpen lásd a 8. ábrát). Az egyes tényezQk
relatív súlyának értékelése úgy történt, hogy a figyelembe vett tényezQk között szakértQkbQl
álló bizottság összesen 1000 súlyozó pontot osztott ki. A 74 környezeti hatás 0 és 1 közötti
számértékeit beszorozva a súlyozó tényezQkkel, a teljes összegezett hatás számértékét kapták
eredményül.
8. ábra. Példák a vizsgált környezeti tényezQ (a, b, c) számszerqsített jelemzQje és a
környezeti minQséget jellemzQ szám közötti függvénykapcsolatra
A különbözQ fejlesztési változatok összehasonlításánál a magasabb összérték jelenti a
kedvezQbb alternatívát.
Index módszert különféle alkalmazásokhoz számos változatban dolgoztak ki az Egyesült
Államokban, Kanadában és Angliában, esetenként a Leopold-féle hatásmátrixszal
kombinálva. Közös hiányosságuk, hogy a környezetet egyedi komponensekre tördelik. A
rendszerszintq hatások jellemzése nem lehetséges az egyes tényezQk változásainak elszigetelt
értékelésével, majd az eredmények összegzésével, bármilyen bonyolult, szép és
intellektuálisan kielégítQ az erre használt matematikai eljárás.
Modellek
Modellek használata alkalmas módszer a környezeti hatások elQrebecslésére, különösen a
területi tervezés vonatkozásában. Ilyeneket már több évtizede használnak. Modellek
segítségével vizsgálható néhány meghatározó környezeti tényezQ dinamikus viselkedése,
fQleg regionális léptékben.
Például az u.n. Suzuki-modell három almodellt tartalmaz, nevezetesen a
levegQszennyezésre, a vízszennyezésre és a szilárd hulladékok elhelyezésére kidolgozott
modellt. Ezek segítségével vizsgálják a termelés, a fogyasztás és a környezetszennyezés
közötti kapcsolatokat, annak érdekében, hogy a népességnövekedés és az ipari tevékenység
megváltozása következtében a jövQben várható környezeti hatásokat elQrebecsüljék. A modell
lényegében a szennyezés kibocsátások katasztere, amelynek inputjai a különbözQ társadalmigazdasági
tényezQk mint, pl. a népesség száma, az ipari termelés, az energiafogyasztás stb. A
modellt a területi tervezésben lehet igen jól felhasználni. Részletezett elemzésre, egy-egy
tervezett beruházás hatásainak elQrebecslésére a modell nem alkalmas.
A környezeti hatásvizsgálat eljárásának bevezetése óta mindig törekedtek arra, hogy az
eljárást a nemzetgazdasági tervezés folyamatába integrálják. Ezt nem mindig sikerült elérni,
gyakran a hatásvizsgálatot már csak a szóban forgó beruházási terv elfogadása után, vagy a
terv megvalósítása után végezték el. Ennek az ellentmondásnak a feloldását javasolta Holling.
Öt esettanulmány segítségével mutatta be, hogy a szimulációs modellezési technika, a
szakértQkbQl és hatósági személyekbQl álló munkabizottsági tevékenység összekapcsolásával,
eredményesen segítheti az alternatív környezeti politikák kialakulását.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a környezeti hatásvizsgálatokban felhasznált
módszereket és azok változatait legtöbbször más szakterületek már korábban alkalmazott, jól
bevált eljárásaiból fejlesztették ki. Leggyakrabban a Leopold-féle hatásmátrix valamilyen 
többnyire egyszerqsített  , az index módszerrel kombinált változata kerül alkalmazásra.
Gyakorlati tapasztalatok alapján kimondható, hogy konkrét hatásvizsgálat végzéséhez az
ismert módszereknek a feladathoz, a körülményekhez igazodó alkotó továbbfejlesztése
szükséges.
5. EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás egy
létesítmény, illetve tevékenység engedélyezésével összefüggQ követelményeket határozza
meg, kellQ részletezettséggel, minden lényeges szempontra kiterjedQen. Ezen a területen
nemzetközi szinten mintegy 30 éves, magyarországi alkalmazásban kb. 20 éves tapasztalat
halmozódott fel. Az elQírások kialakultak, folyamatosan finomodtak és az Európai Unió
szabályozásának eredményeképpen legalábbis az EU területén, egységessé váltak. Az
elQírások érvényesítése a gyakorlatban megfelelQ színvonalú.
Problematikusabb a nagyobb (térben kiterjedtebb), összetett projektek, programok
környezeti szempontú megítélése. Ebben a tekintetben iránymutató elQrelépést jelentett a
bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatáról szóló
2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelvet Magyarország a
jogharmonizáció keretében az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelettel emelte be a hazai jogrendbe. A következQkben
röviden ismertetjük a környezeti vizsgálatra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
Környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelezQ a következQ tervekre, illetve
programokra:
1. Területi tervek [1996. évi XXI. tv. 23. § (1) bekezdés]
2. A település egészére készülQ településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és
szabályozási terv [1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés b) és c) pontja]
3. Nemzeti Fejlesztési Terv [1260/99/EK tanácsi rendelet 9. cikk b) pontja szerint]
4. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai [1260/99/EK tanácsi rendelet 9. cikk f)
pontja szerint]
5. Országos, területi, megyei, helyi hulladékgazdálkodási terv, kistérségek közös helyi
hulladékgazdálkodási terve (2000. évi XLIII. tv. 33-38. §)
6. Agrárpolitika középtávú terve (1997. évi CXIV. tv. 2. §)
7. Vízgazdálkodás országos koncepciója és a nemzeti programok (1995. évi LVII. tv. 2. §)
8. VízgyqjtQ gazdálkodási terv [1995. évi LIII. tv. 18. § (7) bekezdés]
9. Országos, helyi közúthálózat fejlesztési terv [30/1988. (IV. 21.) MT rend. 5. §]
továbbá az elQbbiekben fel nem sorolt olyan tervekre, illetve programokra amelyek
- a mezQgazdaság, erdQgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés,
hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális
fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények
jövQbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló
külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása
szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktQl és területi megkötéstQl,
vagy
- a külön jogszabályban meghatározott Natura 2000 területre jelentQs káros hatással lehet.
Várható környezeti hatásuk jelentQségének eseti meghatározása alapján dönthetQ el a
környezeti vizsgálat szükségessége.
A terv, illetve program kidolgozásának megkezdésekor a terv, illetve program
kidolgozásáért felelQs szerv állapítja meg, hogy a terv, illetve program beletartozik-e a
környezeti vizsgálatra vagy a környezeti vizsgálat szükségességének eseti eldöntésére
kötelezett körbe.
Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességérQl eltér a környezet
védelméért felelQs szervek megkapott véleményétQl, a kidolgozó végleges döntését
megelQzQen az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel.
Szempontok a terv, illetve program megvalósítása következtében várható környezeti
hatások jelentQségének meghatározásához
A meghatározáshoz különösen az alábbiakat kell mérlegelni.
JelentQs lehet a hatás a terv, illetve program vagy a hatások és a hatásterület jellemzQi
alapján az alábbi esetekben:
1. Attól függQen, hogy a terv, illetve program milyen mértékben
a) szab keretet tevékenységek késQbbi megvalósítása lehetQségeinek a tevékenység
telepítési helyére, jellegére, méretére, mqködési feltételeire vagy természeti erQforrás
felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan;
b) befolyásol más tervet vagy programot - ideértve azt is, ha az a tervhierarchiában elfoglalt
helyébQl következik -, azokra vonatkozóan elQírásokat, szempontokat tartalmaz, vagy
bármilyen más módon hatással lehet másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására;
c) fontos a környezeti megfontolások beillesztése szempontjából, különös tekintettel a
fenntartható fejlQdés elQsegítésére;
d) vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak;
e) van jelentQsége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (mint pl. a
hulladékgazdálkodással, vízgazdálkodással összefüggQ tervek, programok stb.) végrehajtása
szempontjából.
2. A várható környezeti hatások
a) idQtartama, gyakorisága és bekövetkezésének valószínqsége, visszafordíthatósága
alapján;
b) összeadódhatnak vagy felerQsíthetik egymást;
c) az országhatáron átterjednek;
d) olyan környezeti változásokat idézhetnek elQ, amelyek az emberi egészségre, a
környezetre kockázatot jelentenek (mint pl. a balesetek okozta változások stb.);
e) nagyságrendje és területi kiterjedése alapján (földrajzilag, illetve az érintett lakosság
számát tekintve);
f) olyan területet érintenek, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más
nemzetközi szintq védettséget élveznek;
g) feltételezhetQen közvetett módon kedvezQtlen környezeti következményeket idéznek elQ.
3. A várhatóan érintett terület értékes, illetve sérülékeny, mert
a) a környezeti elemek, rendszerek vagy a kulturális örökség szempontjából különleges;
b) a területen a környezetvédelmi határértékeket elérQ vagy azt meghaladó igénybevétel,
kibocsátás, illetve szennyezettség van;
c) a terület hasznosítása, használata intenzív (mint pl. intenzív mezQgazdasági,
erdQgazdasági termesztés, termelés, sqrqn beépített terület stb.).
A környezeti vizsgálat a terv, illetve program kidolgozási, egyeztetési és elfogadási
folyamatának része. A kidolgozást, egyeztetést és elfogadást a Korm. rendeletben foglaltak
figyelembevételével kell elvégezni.
A környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének (a továbbiakban:
tematika) megállapításához a kidolgozó kikéri a környezet védelméért felelQs szervek
szakmai véleményét.
A vélemények kikérésekor, azok megalapozásához a kidolgozó tájékoztatást ad a
tervrQl, illetve programról. A tájékoztatás tartalma:
a) a tervezési feladat, a terv, illetve program célja, az esetleges módosítás lényege, illetve a
programhoz mért jelentQsége;
b) helyzetismertetés, különösen a környezeti szempontból lényeges információk;
c) a lehetséges fejlesztési irányok bemutatása;
d) annak megállapítása, hogy elQreláthatóan a terv, illetve program megvalósításából
származhatnak-e országhatáron átterjedQ jelentQs, káros környezeti hatások.
A kidolgozó a véleményeket a tájékoztatáshoz szükséges információ rendelkezésre
állásakor haladéktalanul kikéri, és a véleményadásra határidQt állapít meg, amely nem lehet
kevesebb mint 30 nap. A kidolgozó döntéséhez az általa megadott határidQre beérkezett
véleményeket veszi figyelembe.
A tematika eldöntésekor a kidolgozó figyelembe veszi
a) a környezeti értékelés általános tartalmi követelményeit az adott terv, illetve program
jellemzQi és feltételezhetQ környezeti következményei alapján;
b) a beérkezett véleményeket.
Ha a kidolgozó véleménye a tematikáról eltér a környezet védelméért felelQs szervek
véleményétQl, a kidolgozó végleges döntését megelQzQen az indokok tisztázása érdekében
megbeszélést tart az érintett szervekkel.
A kidolgozó a környezeti értékelés elkészített tematikáját, ütemezését, valamint a környezet
védelméért felelQs szervekkel való esetleges további konzultációkra vonatkozó javaslatát és a
nyilvánosság tájékoztatásának, észrevételei kérésének tervezett módját a környezet
védelméért felelQs érintett szerveknek megküldi, és nyilvánosságra is hozza.
A nyilvánosság tájékoztatási módjának megtervezéséhez - az országhatáron várhatóan
átterjedQ jelentQs káros környezeti hatásokra is figyelemmel - a kidolgozó meghatározza,
hogy a nyilvánosság mely része lehet érintett.
A környezeti értékelés a terv, illetve program dokumentáció önálló része, illetve
munkarésze. A környezeti értékelést a terv-, illetve programdokumentáció más részeinek
kidolgozóival együttmqködQ felelQs szakértQ(k) készíti(k) el.
A környezeti értékelésnek azt az információt kell tartalmaznia, ami a tematika
kielégítéséhez a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek, a terv, illetve program
tartalmának és részletezettségének, a döntéshozatali folyamatban elfoglalt helyének
figyelembevételével megkívánható. A környezeti értékelés kidolgozásához felhasználható
minden rendelkezésre álló, az adott terv, illetve program környezeti hatásaira vonatkozó
korábbi vagy folyamatban lévQ tervezési, illetQleg programalkotási munkákból származó,
valamint más közösségi jogszabály végrehajtása során keletkezett információ is.
A nyilvánosságra hozatal, ha a terv, illetve program kidolgozását elQíró jogszabály vagy
határozat errQl nem rendelkezik, legalább egy országos napi vagy helyi lapban való
tájékoztatással történik. Ha az érintett nyilvánosság csak egy településrészre korlátozódik, ott
elégséges a helyben szokásos nyilvánosságra hozatal is. Ha a kidolgozónak van honlapja, a
tájékoztatást azon is nyilvánosságra kell hozni. Az érintett nyilvánosság észrevételeinek
kikéréséhez a nyilvánosságra hozatalon kívül más tájékoztatási mód is alkalmazható.
Ha a környezet védelméért felelQs szervek nem tartják megfelelQnek a környezeti értékelést
vagy véleményük szerint a terv, illetve program nem egyeztethetQ össze a Nemzeti
Környezetvédelmi Programmal, a kidolgozó megbeszélést tart a környezet védelméért felelQs
szervekkel a szükséges módosításokról. A fennmaradt véleményeltérést a benyújtott
tervezethez csatolva ismertetni kell.
A környezeti értékelés általános tartalmi követelményei
1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése:
1.1. elQzmények, különösen a tematika tartalma;
1.2. a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása;
1.3. a környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv, illetve program
alakulására;
1.4. a környezet védelméért felelQs szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk
adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történQ
figyelembevétele, az indokok összefoglalása;
1.5. a környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer
korlátai, nehézségek (mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya stb.), az
elQrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok.
2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok (a továbbiakban:
változatok) rövid ismertetése:
2.1. a terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a
környezeti értékelés készítése szempontjából fontos részeket;
2.2. a terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal;
2.3. a változatok közötti választás indokai, a választást alátámasztó vizsgálat rövid leírása.
3. A terv, illetve program, valamint a változatok megvalósítása környezeti hatásainak,
következményeinek feltárása:
3.1. a terv, illetve program céljainak összevetése a terv, illetve program szempontjából
releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitqzött környezet- és
természetvédelmi célokkal;
3.2. környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben,
illetve programban;
3.3. a terv, illetve program céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve
programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból;
3.4. a jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben
lévQ elemeinek ismertetése;
3.4.1. földrajzilag lehatárolt tervezési terület esetén, illetve, ha a hatásterület földrajzilag
lehatárolható, a terület azon környezeti jellemzQinek azonosítása, amelyeket a terv, illetve
program megvalósítása valószínqleg jelentQsen befolyásol,
3.4.2. a környezeti állapot egyéb jellemzQinek leírása (eltartóképesség, terhelhetQség),
3.4.3. a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása,
ha a terv, illetve program nem valósulna meg;
3.5. a terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást
kiváltó tényezQk, okok feltárása, különös tekintettel azokra a tervelemekre, tervezett
intézkedésekre, amelyek:
3.5.1. természeti erQforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen
elQidézését jelentik,
3.5.2. olyan társadalmi, gazdasági folyamatokat váltanak ki, vagy ösztönöznek, amelyek
közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak (különösen azok, amelyek olyan
befektetQi, termelQi vagy fogyasztói magatartást váltanak ki, vagy ösztönöznek, illetve egyéb
olyan tendenciákat erQsítenek, amelyek természeti erQforrás igénybevételéhez vagy
környezetterheléshez vezethetnek, olyan fajta beruházásokat, fejlesztési irányokat
részesítenek elQnyben, amelyek további környezetterhelQ vagy igénybevevQ fejlesztéseket
vonzanak, ösztönöznek vagy ha kumulatív hatások léphetnek fel);
3.6. az elQzQ pontok szerint meghatározott információkból kiindulva a terv, illetve program
megvalósítása esetén várható, a környezetet érQ hatások, környezeti következmények
elQrejelzése:
3.6.1. jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel:
3.6.1.1. a környezeti elemekre (földre, levegQre, vízre, élQvilágra, épített környezetre, ez
utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre),
3.6.1.2. a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra,
településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra,
3.6.1.3. a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévQ
élQhelyek és fajok kedvezQ természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának,
helyreállításának, fejlesztésének lehetQségeire, továbbá
3.6.1.4. az elQbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában,
valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminQségében, kulturális
örökségében, területhasználata feltételeiben - várhatóan fellépQ változásokra;
3.6.2. a közvetett módon hatást kiváltó tényezQk fellépése esetén különös tekintettel:
3.6.2.1. új környezeti konfliktusok, problémák megjelenésére, meglévQk felerQsödésére,
3.6.2.2. környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetQségeinek, feltételeinek
gyengítésére vagy korlátozására,
3.6.2.3. a helyi adottságoknak megfelelQ optimális térszerkezettQl, területfelhasználási
módtól való eltérés fenntartására vagy létrehozására,
3.6.2.4. olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok
gyengítésére, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak,
3.6.2.5. a természeti erQforrások megújulásának korlátozására,
3.6.2.6. a nem helyi természeti erQforrások jelentQs mértékq használatára vagy a helyi
természeti erQforrások túlnyomóan más területen való hasznosítására;
3.7. a környezeti következmények alapján a terv, illetve program és a változatok értékelése,
a környezeti szempontból elfogadható változatok meghatározása.
4. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépQ környezetre káros
hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve
programban szereplQ intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb
szükséges intézkedésekre.
5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, elQírásokra, feltételekre,
szempontokra, amelyeket a terv, illetve program által befolyásolt más tervben, illetve
programban figyelembe kell venni.
6. A terv, illetve program megvalósítása következtében várhatóan fellépQ környezeti
hatásokra vonatkozóan a tervben, illetve programban szereplQ monitorozási javaslatok
értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre.
7. KözérthetQ összefoglaló.
A kidolgozónak a terv, illetve program tervezetét a környezeti értékeléssel, valamint
legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével
együtt kell benyújtania az elfogadó közigazgatási szerv, illetQleg ha az elfogadó az
Országgyqlés, akkor a Kormány elé. A terv, illetve program vagy az Országgyqlés elé
terjesztendQ javaslat elfogadásakor, illetQleg elQterjesztésekor figyelembe kell venni a
környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és
észrevételeket.
A terv, illetve program elfogadása után az elfogadó közigazgatási szerv, illetQleg
országgyqlési elfogadása esetén a terv, illetve program tervezetét a Kormány elé terjesztQ
közigazgatási szerv
a) biztosítja a tervhez, illetve programhoz való nyilvános hozzáférést az egyes adatok
nyilvánosságra hozatalának korlátozására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve;
b) összefoglaló ismertetQt készít a terv, illetve program elfogadásáról, az elfogadás
indokairól, az indoklásban kitérve arra is, hogy a vizsgált más ésszerq terv-, illetve
programváltozatokkal szemben miért ezt a változatot választották, továbbá a környezeti
szempontok, a környezeti értékelés, a megkapott vélemények és észrevételek
figyelembevételérQl, és a monitorozási intézkedésekrQl;
c) az összefoglaló ismertetQt megküldi a környezeti vizsgálatba bevont környezet
védelméért felelQs szerveknek, az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak és annak az
országnak, amellyel az országhatáron átterjedQ környezeti hatások tekintetében konzultációt
folytattak a terv, illetve program elfogadásáról, illetve nyilvánosságra hozza a korábban
ismertetett valamely formában.
A tervnek, illetve programnak tartalmaznia kell a megvalósításából eredQ jelentQs
környezeti hatások monitorozására vonatkozó intézkedéseket.
A monitorozási intézkedések kiterjednek különösen
a) a terv, illetve program kidolgozása során még elQre nem látható káros hatások
bekövetkezésének mielQbbi feltárására;
b) a káros hatások bekövetkezése esetén szükséges teendQk meghatározására.
A monitorozáshoz - ha ez szükséges - a meglévQ észlelQ-, mérQ-, megfigyelQhálózat,
rendszer felhasználható, a monitorozásra vonatkozó már elQírt rendelkezés, továbbá a terv,
illetve program felülvizsgálata alkalmazható.













TARTALMI VÁZLAT
A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT TÁRGYÚ FELADAT KIDOLGOZÁSÁHOZ
" A létesítmény leírása, célja, szükségességének indoklása 1 oldal
" A hatásvizsgálat végzésének jogszabályi háttere 0,5 oldal
" A technológia leírása, technológiai folyamatábra 2-3 oldal
" A hatásterület lehatárolása, a hatásterület környezeti állapotának 2-3 oldal
bemutatása a létesítmény megvalósítása nélküli helyzetben
" A környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatások 4 oldal
elQrejelzése és értékelése (egy fejezet részletesebb bemutatása)
" A hatásvizsgálatban alkalmazott módszer bemutatása 2 oldal
(Leopold-mátrix, ellenQrzQ jegyzék stb.)
" A kedvezQtlen környezeti hatások elhárítása, illetve csökkentése 1-2 oldal
érdekében szükséges intézkedések
" KözérthetQ összefoglaló a nyilvánosság számára 1-2 oldal
14-18 oldal
Budapest, 2006. február
dr. Kovács Endre

Hasonló témájú dokumentumok

valszam_zh2_2008

- 2009-04-19 17:55:34

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

13 4.előadás adatbiztonság alapfogalmak algoritmus alkotmányjog analízis dolgozat megoldás angol bácsó sándor bogarak cikk corbu csáth csehov emission trade fejlődéslélektan feladatgyűjtemény felvilágosodás feudalizmus fizika1 fotó földalatti tartály freud függvény füst gazd.töri tétel6 gazdmatek információ környezet közgazdaságtan fő áramlata krúdy légzés lorca lowie madarak magyar gótika matek műanyagfeldolgozás nevelés oszlop önkormányzat segédlet stendhal szerszámok szimbólum tanulás tarnóczi féle tolsztoj tqm vizsga tételek