KREDIT
VADÁSZ

Pirót István: Társadalomtudományi praktikum

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAAAA Erre Mindenkinek Szüksége LehetJegyzetekPirót István: Társadalomtudományi praktikum

Bevezetés

Kedves Kolléga!

A ME BTK KVAT tanrendi átalakításának egyik szerény eredményét tartod a kezedben. A Társadalomtudományi praktikum I. jegyzetanyaga is közös munka során született, csakúgy mint a logikailag utána következQ, de idQben hamarabb elkészült Társadalomtudományi praktikum II. kézirata. Az I. és a II. két másik, jelenleg még kidolgozás tantárgytársukkal (a Terepmunkatechnikák és módszerek, valamint a Kutatásmódszertan) együtt négyen alkotják a szak törzsképzésében a módszertani tantárgyblokkot. A Társadalomtudományi praktikum I.-et az elsQévesek számára tartjuk, 1998 QszétQl az elsQ félévben, hat egyenként kb. tízfQs csoportban.

Ez a kézirat természetesen nem a végleges változat, hiszen nem álltak a szerzQk rendelkezésére egységes, a tudománytörténet viharait kiállt forrásmunkák. Csak azt érezzük mindannyian, hogy egységes és helytálló követelményrendszer nélkül már a képzés alapszintjén is olyan problémákkal találjuk szembe magunkat, melyeket a hallgató (de az oktató is) továbbgörget maga elQtt tíz féléven át. És ennek a tudás látja kárát. A I.-nek tehát az a célja, hogy az elsQs hallgatóinkkal megismertesse a egyetemen elvárható tudományos munka alapvetQ szempontjait és gyakorlatát. Támogatás ez valójában, és a kedvezményezettek nem csupán a hallgatók, hanem mi magunk is.
Az egyes fejezetek nem egyenlQ terjedelmqek (nyilván nem is szükséges ez minden esetben), és nem egyenlQ mélységben tárják elQ a kapcsolódó témát. Ez szerintem majd csak a másik két segédlet elkészülte után lehetséges, amikor a négy tantárgy anyagát egységesítjük, összehasonlítjuk. Gondolom valamennyi szerzQtárs nevében írhatom, várjuk a tantárgyat oktató kollégáink kritikáit, kiegészítéseit mind tartalmi, mind a formai megoldások tekintetében.
Az egyes fejezetek tematikája kb. 70-75 %-ban kötött, a többit az oktatók természetesen saját elvárásaik, tapasztalatuk, élményeik, tudásuk szerint tölthetik ki. Talán legkörülményesebb a második óra megtartása lehet, amikor az internetrQl lesz szó. Azt javaslom, hogy az órát mindenképpen számítógépek elQtt tartsuk meg, és a számonkérés teljesítéséhez adjunk külön tanácsokat, vagy más kollégákkal összefogva kínáljunk a hallgatóinknak konzultációs lehetQséget.
Az évközi rendszeres számonkérés egyre kevésbé szokatlan nálunk, bár eleinte komoly terhet ró a hallgatókra és az oktatókra egyaránt. De megéri. Bízzunk benne, hogy az elsQ eredményeket a következQ TDK-kon, a diplomamunka szemináriumokon, vagy az államvizsgákon már érzékelni fogjuk.

A szerzQtársak nevében sikeres oktatást kívánok, és elQre köszönöm a segítQ szándékú visszajelzéseket.

A szerkesztQ


1. óra: A könyvtár használata, a szakirodalmi tájékozódás

Cél:
A hallgatók gyakorlati felkészítése a magyarországi szakintézményekben megvalósítható szakirodalmi tájékozódásra, ismeretnyújtás a hazai tudományos intézményrendszer antropológiai kutatásokhoz kapcsolódó profiljairól és szolgáltatásairól.
Tematika:
- a legfontosabb kézikönyvek, folyóiratok, egyéb idQszaki kiadványok bemutatása,
- tudományos intézmények, szakkönyvtárak bemutatása (profil, tevékenységi kör, gyqjtQkör, postacímek, faxok stb.)
- az adattárak és a levéltárak mqködésének, az adattári és a levéltári kutatás elveinek ismertetése
- a másodlagos források, a bibliográfiák, a repertóriumok, a katalógus stb. mqfajainak bemutatása, alkalmazásuk ismertetése
Számonkérés:
- bizonyos mq(vek) feltárása
- részvétel a Miskolci Egyetem Központi Könyvtárában tett csoportos látogatáson
1. A legfontosabb kézikönyvek, folyóiratok, egyéb idQszaki kiadványok bemutatása
1.1. A legfontosabb kézikönyvek: - Magyar Néprajzi Bibliográfia 1989-1994 (elQzménye: Néprajzi Hírek 1971-1987)
Cserbák András szerk.
1991 Magyar Néprajzi Bibliográfia 1989. Bp: Néprajzi Múzeum
Cserbák András szerk.
1992 Magyar Néprajzi Bibliográfia 1990. Bp: Néprajzi Múzeum
Cserbák András szerk.
1993 Magyar Néprajzi Bibliográfia 1991-92. Bp: Néprajzi Múzeum
Piróth István szerk.
1996 Magyar Néprajzi Bibliográfia 1993-94. Bp: Néprajzi Múzeum

- A magyarság néprajza 1-4. köt.
Czakó Elemér szerk.
1991 A magyarság néprajza 1-4. köt. Reprint. Szekszárd: Babits

- A magyar etnológia válogatott bibliográfiája
Kovács Zoltán, Sárkány Mihály és Vargyas Gábor vál.
1991 A magyar etnológia válogatott bibliográfiája. Bp: MTA NKI
1.2. A legfontosabb folyóiratok Az Ethnographia címq folyóirat bemutatása

A Magyar Néprajzi Társaság elsQ rendes közgyqlését 1889-ben tartották, és az azt követQ évben jelent meg a Társaság folyóirata, az Ethnographia, amely azóta is a magyar néprajztudomány központi, vezetQ orgánuma.
ElsQ évfolyamának szerkesztQje a történész-numizmatikus Réthy László volt (1851-1914), akit azóta a hazai néprajztudomány legjelesebb képviselQi, korszakos hatású, vezetQ egyéniségei követtek. Néhányuk neve: Herrmann Antal, Katona Lajos, Jankó János, Munkácsi Bernát, Solymossy Sándor, Györffy István, Gunda Béla, Fél Edit, Ortutay Gyula, Balassa Iván, K. Kovács László, Hofer Tamás és Lukács László. A szerkesztQk személye kivétel nélkül garancia volt arra, hogy az egyes történelmi korok uralkodó állami ideológiájától az Ethnographia (s rajta keresztül a néprajztudomány is) távol tarthatta magát.
1949-ig, a "fordulat évéig" az Ethnographiat a Magyar Néprajzi Társaság adta ki, ezután megszqnt a folyóirat önálló, független léte. Megjelenését elQször a Közoktatási Kiadó, majd a Tudományos Könyvkiadó Nemzeti Vállalat biztosította 1951-ig. Attól kezdve 1992-ig a folyóirat felelQs kiadója az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat fQigazgatója volt.
A folyóirat évi négy számban jelenik meg, általában jelentQs késéssel (1995-ben még csak az 1992-es évfolyam volt teljes). Az egyes számokban három-négy (ritkábban több) hosszabb tanulmányt közölnek, a "Tájékozódás - kutatási áttekintések" címq rovatban elméleti és módszertani publikációk olvashatók. Ezeket rövid (3-5 oldalnyi) közlemények követik, a külföldi vagy a hazai kutatások ismertetése elQtt viták, eltérQ vélemények ütköztetései találhatók a folyóiratban. Az egyes tanulmányokat fényképfelvételek, térképek, rajzok, egyéb grafikus ábrák teszik szemléletesebbé. Valamennyi tanulmány után idegen nyelvq (manapság többnyire német vagy angol) összefoglalás olvasható, a folyóirat hátsó borítóján szintén idegen nyelvq (angol) tartalomjegyzék szerepel.
Az 1890-ben induló Ethnographia századik évfolyamának megjelenése után visszatekintve elmondható, hogy eddig még nem maradt ki egyetlen évfolyama sem. Így tehát mintegy száz kötetnyi -- közel négyezer oldalnyi -- terjedelmével tulajdonképpen a magyar néprajztudomány legfontosabb másodlagos, írott forrását jelenti. Ennek a tekintélyes méretq anyagnak a kezelését megkönnyíti, hogy három mutató is készült hozzá, melyek szerzQi gyakorló etnográfusok. Valóban, ha belegondolunk, százévnyi anyag -- ha változó tematika és színvonal mellett is -- mindenképpen a tudományterület legfontosabb és legérdekfeszítQbb kiadványává emeli a folyóiratot.
Tudománytörténeti, de tartalmi fontosságát az is emeli, hogy olyan szerzQk is helyet kaptak benne, akik egyébként a magyar néprajztudomány kézikönyveibQl egyébként kimaradtak: Herman Ottó, Bartók Béla, Róheim Géza, Marót Károly, Honti János, Goldziher Ignác stb. Külföldi szerzQk magyar fordítású publikációinak közlése régi hagyománya a folyóiratnak: Stith Thompson, Richard Thrunwald, Eleazar Meletyinszkij egyaránt megjelent az Ethnographia hasábjain.





A hallgatóknak elQzQ órán kiadott folyóiratok bemutatása szóban és írásban az Ethnographia bemutatásának mintájára:

például:

Acta Ethnographica
Ethnographia
Szociológiai FigyelQ
Történelmi Szemle
Társadalmi Szemle
Pszichológiai Szemle
Magyar Tudomány
Magyar Lettre International
BUKSZ
Regio
Jelkép
Néprajzi ÉrtesítQ



1.3. A legfontosabb egyéb idQszaki kiadványok - tudományos szakkönyvtárak kiadványai (lásd az egyes könyvtárak alatt)
- megyei múzeumok kiadványai, évkönyvek, füzetek

2. Tudományos intézmények, szakkönyvtárak bemutatása

2.1. Országos Széchenyi Könyvtár
1827 Bp. Budavári Palota, F épület
T: 175-7533, F: 202-0804 gyqjtQköre:
- nemzeti könyvtár,
- hungarikumok és a hungarológia alapkönyvtára,
- a magyar irodalom és történettudomány szakkönyvtára,
- finnugor népekre vonatkozó szakirodalom gyqjtQkönyvtára,
- írás- és könyvtörténeti gyqjteménnyel is rendelkezik,
kiadványai:
Magyar Nemzeti Bibliográfia,
Könyvek - IdQszaki Kiadványok Repertóriuma,
Külföldi Magyar Nyelvq Kiadványok,
Magyar Könyvészet,
Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek bibliográfiája,
A Magyar Irodalom és Irodalomtudomány bibliográfiája,
Kurrens Külföldi IdQszaki Kiadványok a Magyar Könyvtárakban


2.2. MTA Központi Könyvtár
1051 Bp. Arany J. u. 1.
T: 138-2344, F: 131-6954 gyqjtQköre:
az akadémiai osztályok gyqjteményei
kiadványai:
társadalomtudományi tájékoztatási kiadványok és szolgáltatások.
Analecta Lingusitica: a nyelvtudományok irodalmának bibliográfiája
MTA Könyvtárának Közleményei,
Keleti Tanulmányok,
- egyéb folyóiratai:
Scientometrics
Kutatás-Fejlesztés Tudományszervezési Tájé-koztató
- megrendeli az Institute for Scientific Information-tól (ISI) a Science Citation Index-et (SCI)
- egyéb szolgáltatásai:
szakirodalmi figyelQszolgálat 30 elQre meghatározott társadalomtudományi témában
egyéni kutatási téma figyelése keresQprofil segítségével
folyóirat tartalomjegyzék-figyelés, preprint rendelés
figyelt folyóiratok száma szakterületenként:
Magatartás-viselkedés (19 db)
Klinikai pszichológia (4)
Demográfia (4)
Oktatás-nevelés (6)
Ergonómia (5)
Tájékoztatás-könyvtár (30)
Nyelvészet-filológia (3)
Vezetéstudomány (7)
Pszichiátria (42)
Pszichológia (34)
Társadalomtudomány (6)
2.3. FQvárosi Szabó Ervin Könyvtár
1088 Bp. Szabó E: tér 1.
T: 138-4933, F: 118-5919 gyqjtQköre:
szociológiai szakkönyvtár,
legújabb kori történelem és politika,
irodalomtudomány,
Budapest helytörténete,
folyóirat-gyqjtemény: száz idegennyelvq szociológiai folyóirat, referátumszolgáltatás,
több mint 2000 kötetes szociológiai kézi-könyvtár kiadványai:
szakbibliográfiája: Szociológiai Információ,
Tájékoztató Külföldi Szociológiai Folyóiratokról,
Magyar Szociológiatörténeti Füzetek,
a Magyar Szociológiai Irodalom bibliográfiája
2.4. Országgyqlési Könyvtár
1055 Bp. Kossuth L. tér 1/3.
T: 268-4000, F: 268-4853 gyqjtQköre:
állam- és jogtudomány,
politika,
legújabb kori egyetemes történelem
ENSZ, UNESCO, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), magyar országgyqlés és külföldi parlamentek hivatalos dokumentumai,
Magyar Tanácsköztársaság különgyqjtemény kiadványai:
Világpolitikai Információk Permutált Indexe,
Fordítások. Az Országgyqlési Könyvtár Információs Dokumentációs Szolgálat Anyagából,
PRESSDOK: számítógépes figyelQszolgálat,
- kurrens bibliográfiái:
Az ENSZ Titkársági Kiadványai az Országgyqlési Könyvtárban,
Az ENSZ Letéti Gyqjteményébe Beérkezett ElQzetes és Ideiglenes Anyagok gyarapodási jegyzéke
Külföldön Megjelent Fontosabb Jogtu-dományi Mqvek jegyzéke
A Magyar Állam- és Jogtudományi Irodalom bibliográfiája
Állam- és Jogtudományi bibliográfia 2.5. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára
1093 Bp. Közraktár u. 18/20.
T: 217-0233, F: 217-2990 gyqjtQköre:
közgazdaságtan tudományos szakkönyvtára,
politikai gazdaságtan,
mikrogazdaságtan,
vállalati gazdaságtan,
oktatás- és tudomány-gazdaságtan kiadványai:
Magyar Közgazdasági Irodalom,
Könyv és Folyóiratcikk bibliográfia,
Doktori Értekezések a MKKE-en,
Tájékoztató a külföldi közgazdasági irodalomról:
"A" sorozat: Referátumok
"B" sorozat: Bibliográfia
Egyebek:
- SDI témafigyelés
- telex info
- tQzsdei információ
2.6. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és Dokumentációs Szolgálata
1024 Bp. Keleti K. u. 5/7.
T: 345-6000 gyqjtQköre:
gazdaság- és társadalomstatisztika,
statisztikatörténet és -tudomány
kiadványai:
KSH Statisztikai Évkönyvek,
KSH Dokumentációs Szolgálat,
- szerkesztések:
Statisztikai Szemle: Statisztikai Irodalmi FigyelQ rovat
Demográfia: Irodalom rovat
Területi Statisztika: Szakirodalmi Tájékoztató rovat
- számítógépes szolgáltatások: TEXT-PAC, online a Data Resource Inc.-vel


2.7. Néprajzi Múzeum Könyvtára

2.8. MTA Néprajzi Kutatóintézet Könyvtára

2.9. Néprajz és Folklore Tanszékek Könyvtárai

2.10. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára

2.11. Levéltárak (országos és megyei levéltárak)



3. A másodlagos források, a bibliográfiák, a repertóriumok, a katalógus stb. mqfajainak bemutatása, alkalmazásuk ismertetése

3.1. A tudományos tájékozódás gyakorlata a másodlagos forrásokban

(A kutató antropológus számára elsQdleges forrást a terepmunka során rögzített, feldolgozott és archivált anyag jelent, másodlagos források közé pedig a nyomtatott, illetve elektronikus --- lásd 2. órát az InternetrQl -- publikációkat soroljuk.)

3.1.1. A tudományos tájékozódás gyakorlata


A tudományos tájékozódó tevékenység gyakorlati célja a kutató információs szükségleteinek hatékony kielégítése.
Ez a tevékenység lehet:
1. folyamatos és
2. eseti





1. A folyamatos tájékozódás

A folyamatos tájékozódás egy tudomány- vagy szakterület, vagy egy pontosan körülhatárolt tudományos probléma szakirodalmáról meghatározott idQközönként való tudomásszerzést jelent.

2. Az eseti tájékozódás

A kutató egyedi, konkrét tudományos problémájára irányuló információkeresés.

E két tájékozódási forma nem zárja ki egymást, hanem egymást feltételezik, kiegészítik.

Mindkét esetben azonosak a célok:

- jól körülhatárolt kérdésekkel kell rendelkezni, hogy a rendelkezésre álló hatalmas információhalmazból a legkisebb idQráfordítással tudjon a kutató válogatni,
- a kutató rendelkezzen olyan szakmai felkészültséggel, hogy a kiválasztott információk tartalmilag megfelelQk legyenek számára (relevancia),
- a releváns információk közül ki tudja választani a tudományos probléma megoldását ténylegesen elQsegítQ információkat (pertinencia)

3.1.2. A tudományos tájékozódás másodlagos forrásainak típusai:


1. eredeti dokumentumok
2. eredeti dokumentumokat feldolgozó információs feldolgozások
3. az információs feldolgozásokból célorientáltan készült értékelések



1. eredeti dokumentumok


kéziratok, gépiratok
könyvek
tudományos szakkönyvek
kézikönyvek, segédkönyvek
enciklopédiák, lexikonok, szótárak
adattárak, zsebkönyvek
évkönyvek, almanachok
tankönyvek, jegyzetek
ismeretterjesztQ könyvek, naptárak
idQszaki kiadványok
szakfolyóiratok
napi-, hetilapok
hírlapok
disszertációk
kutatási jelentések
kongresszusi anyagok
konferenciadokumentumok
szakfordítások
térképek, atlaszok, mappák
audiovizuális dokumentumok
filmek
videófelvételek
fotó-, diatárak



2. eredeti dokumentumokat feldolgozó információs feldolgozások


bibliográfiák
irodalomjegyzékek, irodalomkutatás
indexmqvek, mutatók, gyorsindexek
témafigyelés
szelektív információterjesztés (SDI)
referáló folyóiratok
tömörítvények, témadokumentációs kiad-ványok
szemletanulmányok
világszint-összeállítás
döntés-elQkészítQ tanulmányok
prognózis
kritikai szemle
faktografikus összeállítások
online adatbázisok
CD


3. az információs feldolgozásokból célorientáltan készült értékelések
kompilációk
speciális monográfiák
Internet WWW


3.2. A másodlagos forrásokat feltáró mqfajok

2.1. A bibliográfia

Valamely dokumentum azonosítására és a róla szóló általános tájékoztatásra szolgáló, meghatározott szabályok szerint, egységes szerkezetben, formában és sorrendben rögzített adatok összessége.

2.2. Az annotáció

A bibliográfiai adat mellett néhány, 2-3 mondatos megjegyzés a mq címének kiegészítése céljából, utalás a tartalmi mozzanatokra, a szemléletére.

2.3. Az index

Másképpen mutató. Leggyakrabban szerzQi, tárgyi vagy szakrendi mutatókkal találkozunk. Egy szakterület publikációinak címeibQl vagy a dokumentumok tartalmából kiválasztott vagy megalkotott fogalmak mutatórendszere az index. A dokumentum bibliográfiai adatához van hozzárendelve, rendszerint 6-12 fogalom (deszkriptor).

2.4. Referátum

A dokumentum bibliográfiai adata, valamint a dokumentum 100-250 szavas kivonata (10-30 mondat). Két típusa van.

2.4.1. Jeladó (indikatív) referátum

Vázlatszerqen követi a feldolgozott dokumentum gondolatmenetét.

2.4.2. Tájékoztató (informatív) referátum

Közli az eredeti publikáció összes lényeges megállapítását, adatait, eredményeit és következtetéseket is közöl.
2.5. Tömörítvény

Az eredeti közlemény terjedelméhez képest 40 %-os terjedelmq. Az eredeti publikáció valamennyi érdemi megállapítását "tömöríti", közli az összes táblázatot, ábrát, levezetéseket, képeket. Általában pótolja az eredeti közlemény elolvasását.

2.6. Szemle


2.6.1. Összefoglaló szemle

IsmertetQ tanulmány, amely egy adott témakörben megjelent, válogatott publikációk érdemi megállapításait, ellentétes vagy azonos nézeteit, eredményeit összegzi. Minden egyes megállapításnál hivatkozik az irodalomjegyzékben megadott forrásokra. A tanulmány nem tartalmazza készítQjének egyéni véleményét, nézeteit.

2.6.2. Kritikai szemle

KülönbözQ publikációk tartalmi egybevetése, mérlegelése és értékelése alapján készített tanulmány. A szerzQ tehet olyan megállapításokat és következtetéseket is, amelyek nem vagy csak részben szerepelnek az eredeti dokumentumban. A szemle szerzQje az elemzett információkat kritikailag mérlegeli, az egyes publikációk eredményeit összegezi és ajánlásokat dolgoz ki.


A tudományos tájékozódás másodlagos forrásstípusainak mqfajai
Tartalmi feltáró mqfajok A tájékozódás forrásai A tájékozódás szolgáltatásai módszerek eseti folyamatos eseti folyamatos bibliográfia
dokumentáció címleírás retrospektív bibliográfia
szakbibliográfia kurrens bibliográfia
jegyzékek irodalomkutatás
online-irodalomkutatás bibliográfiai kartonszolgáltatás
témafigyelés
számítógépes SDI annotáció annotált bibliográfia
annotált kötetkatalógus
annotált kurrens bibliográ-fia
annotált jegyzékek annotált irodalomkutatás annotált kartonszolgáltatás
annotált témafigyelés indexelés indexkötet, indexmq gyorsindexek
kurrens indexkötetek - - referátum referátumgyqjtemény referáló folyóirat referátumos irodalomkuta-tás
online keresés referátumra referátumos kartonszolgálat
témafigyelés referátummal
számítógépes referátumszolgáltatás SDI
tömörítvény tömörítvénygyqjtemény
témadokumentációs kiadvány
tömörítvényeket közlQ folyóirat - szabadlapos tömörítvényszolgáltatás összefoglaló szemle helyzetelemzQ tanulmány
összefoglaló tanulmány szemlefolyóirat eseti igényre megrendelt szemletanulmány - kritikai szemle döntés-elQkészítQ tanulmány
prognózis
trendtanulmány - megbízásból készített kritikai tanulmány -

2. óra: Az internet használata

Cél:
A kortárs tudományos kommunikációban elengedhetetlen az internet kínálta lehetQségek rendszeres és szakszerq felhasználása. A hallgatóknak meg kell tanulniuk a gyors és pontos tájékozódás a fontos web-címek között, tudniuk kell, hogyan találhatják meg azokat a homepage-eket, amelyekre szükségük lehet. Tudniuk kell hatékonyan használni az e-mail-t.
Tematika:
nincs külön részletezve
Számonkérés:
a hallgatók az elsQ tanítási héten igényeljenek password-öt, és azonosítót (e-mail-címet)
megadott cím elérése, letöltése
1. Az internet elQzményei, a kezdetek 1. Az intézmény, ahol az ötlet felvetQdött:
Rand Corporation, az USA elsQ számú hidegháborús kutatóintézete, 1960-as évek közepe 2. Igény: olyan információs hálózat létrehozása, amely:
a) állam- és hadvezetés központjának és alközpontjainak kommunikációját egy atomtámadás után is biztosítja
b) lehetetlenné teszi az ellenségnek, hogy a hálózaton küldött információt felderíthesse és nyomonkövethesse
c) központja nem kínál elsQ számú célpontot egy atomcsapás számára, mert az irányítása decentralizált 3. Megoldások:
- egy központ nélküli, kis alegységek formájában létezQ információs rendszer
- az alapegységek (nodes) az információs rendszer egyenrangú csomópontjai
- egy csomópont az összes többi felé szabadon közvetíthet elektronikus formájú információt
- az üzenetet a feladó egység több adatcsomagra bontja, melyek bármennyi és bármelyik adatvonalon közlekedhetnek, és amelyeket a fogadó egység állít össze újra
- együttmqködQ intézmények (1960-as évek második fele):
Rand Corporation
Massachusets Institute of Technology (MIT)
University of California at Los Angeles (UCLA)
Advanced Research Projects Agency (ARPA) - Pentagon
- elsQ próbahálózat: Nagy Britannia, National Physical Laboratory (1968)
- egyetemek közötti hálózat: USA 1969
UCLA
Stanford Research Institute (SRI)
Univ. of Cal. in Santa Barbara (UCSB)
Univ. of Utah in Salt Lake City (UUSLC)
együtt alkották az ARPANET hálózatot (1971: 15 csomópont)
- 1973: az ARPA kutatói létrehoztak egy kommunikáció szabványt (protokollt), amely alapján eltérQ szabványok szerint mqködQ számítógépes rendszerek és bekapcsolódhattak a hálózatba (internetting) 4. Az internet kommunikációs protokollrendszere:
Transmission Control Protcoll (TCP): a feladónál szétdarabolja az üzeneteket, majd a vevQnél újra összeilleszti
Internet Protocoll (IP): az információcsomagok címzését végzi
2. Az internet alapvetQ szolgáltatásai 1. Az elektronikus levelezés (e-mail)
3. Számítógépek és számítógépes rendszerek összekapcsolása
- számítógépek távoli mqködtetése 2. BeszélgetQcsoportok (discussion groups), hírcsoportok (newsgroups)
- egy témakör, tudományág, szakterület elektronikus faliújságja
- automatikus jelentkezés, automatikus üzenetáramlás
- egy üzenet eljut az összes felhasználóhoz 4. Adatbázisok fileként való átvitele
- adatbázisok lekérdezése

3. Internet és multimédia
- 1990: a svájci CERN laboratróiumban fejlesztették ki a lehetQséget
- elnevezése: világháló, World Wide Web (WWW)
- hanganyagok, mozgóképek továbbítása
4. Az elektronikus levelezés (e-mail) 4.1. Az e-mail-cím
- kulcskarakter a @ (magyarul: kukac, kunkor, franciáué: arabeszk, svédül: fahéjas tekercs, szláv nyelveken: elefánt, majom, angolul: at = -nál, -nél)
- e-mail-cím felépítése: név@ip-cím
név: a felhasználó azonosítója
ip-cím: az internetszolgáltató számítógép azonosítója, több elembQl (domain) áll, me lyeket pontok választanak el (sorrend: kicsitQl az egyre nagyobb tartományig) - legmagasabb szintq domain-nevek:
hu: Magyarország
at: Ausztria
de: Németország
edu: oktatási intézmény (USA)
org: szervezet (USA)
gov: állami szerv (USA)
mil: katonai szerv (USA)
com: vállalat (USA)
4.2. Az e-mail szabványa 4.2.1. A fejléc
to: címzett e-mail-címe
subject: a lveél címe, tárgyának rövid megnebvezése
cc: (carbon copy = indigós másolat) az az em-mail-cím kerül ide, ahová tájékoztatásul min den levelünke el szeretnénk küldeni, és nem várunk választ
from: a feladó e-mail-címe
date: az e-mail feladásának dátuma
bcc: (blind carbon copy) tájékoztatásul megkapja levelünket a címzett, de az eredeti példá nyon ez nem látszik
attachment: kapcsolódó file-ok, akármelyik meghajtó könyvtárából 4.2.2. A levéltest
- SMTP (simple mail transfer protocoll): hétbites átvitelt ír elQ, ez 128 karaktert jelent, amibe nem fértek bele a magyar ékezetes karakterek
- javaslat a magyar ékezetek használatára:
a) uuencode program használata, ha címzettnek van uudecode programja (UNIX to UNIX = uu)
b) haszna'lhatunk repu:lo" e'kezeteket
c) illetve kipro1ba1lhatjuk a sza1m-ko1dos e1kezeteket, ahol
í, ó, ú, é, á = i1, o1, u1, e1, a1
ö, ü = o2, u2
Q, q = o3, u3
4.3. LevelezQprogramok
1. Pegasus Mail
2. Eudora
3. Pine 4. Microsoft Exchange for Win95
5. Netscape
6. Internet Explorer

5. A World Wide Web Figyelem! A WWW nem azonos az internettel, csak annak egyik -- leglátványosabb -- szolgáltatása. 5.1. A böngészQprogramok A Netscape böngészQ (browser)
Letöltése
http://home.netscape.com/comprod/products/navigator
Netscape Navigator 3.0
3,5 Mb
80 USD
90 napig ingyenes
magyar nyelvq tájékoztató:
http://download.icon.hu/download/h_nav_family.html
Netscape Commincator letöltése
http://home.netscape,com/comprod/mirror/client_download.html A Microsoft Internet Explorer 4.0 böngészQ (browser)
10,3 Mb
ingyenes
letöltése:
http://www.microsoft.com/ie/download/
5.2. A keresQprogramok
Yahoo!
AltaVista
Excite
Fontosabb webcímeket lásd a melléklet fénymásolaton a függelékben.




3. óra: Jegyzeteléstechnika, cédulázás

Cél:
A hallgatók elsajátítsák a hatékony, lényegretörQ és pontos jegyzetelés technikáit, képesek legyenek az önálló irodalom- és a forrásfeldolgozásra.
Tematika:
- könyvek, folyóiratcikkek kijegyzetelése
- nemhagyományos dokumentumok (fotó, videófilm, tévéfilm stb.) kijegyzetelése
- elQadás jegyzetelése, önálló jegyzetírás

Számonkérés:
egy megadott médium (sajtótermék, elQadás stb.) jegyzetanyagának elkészítése
- Antropológiai témájú rövidebb cikk kijegyzetelése 5 perc alatt majd az eredmények elemzése. Ajánlott a feladatot kétszer egymásután gyakoroltatni.
A. A jegyzetelés elmélete

1. A jegyzetelés lényegretörQ és pontos megvalósítása a társadalomkutatói gyakorlat nélkülözhetetlen eleme. Valójában egy téma feldolgozását jelentQ interpretációs folyamat része. A kutatás gyakorlata két alapszempontból veti fel a jegyzetelés kérdését.

1.1. Jegyzetelés mint tartalmi feladat:
A hatékony jegyzetelés elQfeltétele a kutatási koncepció világos behatárolása, a kutató szándék precíz rögzítése. A jegyzetelés ebben az összefüggésben tematizált adatgyqjtést jelent, ami magába foglalja a témára vonatkozó kutatói értelmezés állandó változást, fejlQdését a kutatás gyakorlatában.
A jegyzetelés-kutatás-társadalomtudományi írás egymástól elválaszthatatlan feltétekei a kutatás gyakorlatának. A jegyzetelés kronológia értelemben megelQzi a kutatási koncepció kimunkálásának fázisát, de látni kell, hogy a jegyzetelés, különbözQ az adott témához kapcsolódó szöveghelyek feldolgozása a kutatás egész folyamatát végigkisérQ tevékenység. A kutatási koncepció fejlQdése szempontjából a pillanatnyilag felmerülQ adat-, információigény kielégítését csak precíz és koncentrált jegyzetelési technikával lehet megvalósítani.
A jegyzetelés nem passzív adatgyqjtés, hanem aktív értelmezQi gyakorlat. Ebben a kontextusban a jegyzetelés a téma kifejtésének, a társadalomtudományi írás gyakorlatának részeként kerülhet értelmezésre.

1.2. Jegyzetelés mint sajátos technikai feladat:
A hatékony jegyzetelés elQfeltételezi a témára vonatkozó adatok koncentrált strukturálásának képességét. Ezek szerint a jó jegyzet tipizált információk strukturált bemutatása. A jó jegyzet készítésének a társadalomtudományi gyakorlatban vannak általános és specifikus ismérvei. Látni kell azonban, hogy univerzális, vagy kánonjellegq jegyzeteléstechnikai módszerrQl nincs értelme beszélni. A jegyzetelés mindig a témához köthetQ eseti tevékenység, vagyis a téma egyedisége döntQen befolyásolja az alkalmazott módszert. (Pld: Terepmunkához köthetQ témafeldolgozás az információknak eleve olyan formáit jeleníti meg, melyek alapvetQen más eljárásmódot, adatkezelési technikát igényelnek mint a másodlagos forrásokra alapozott kutatás.)
A hatékony jegyzetelés technikájának bemutatásakor el kell határolni a jegyzetelés általános és eseti szabályait.

2. Az "active reading" - "aktív olvasás"
Minden jegyzeteléstechnika szükségszerqen igényli a koncentrált olvasás képességét. Ez nem csak szószerinti értelemben jelent olvasást, hisz a jegyzetelés mindig koncentrált szelekciós eljárás. SQt az olvasás nem csak konkrét szövegekre, hanem sokkal tágabb összefüggésben egy film, egy interjú, egy beszélgetés jegyzetelésének elQfeltételét is jelenti. A jegyzetelés konkrét tárgyától eltekintve az aktív olvasás viszonyulást fejez ki.
A koncentrált olvasás technikai értelemben koncepcionálisan kiválasztott kulcsszavak, terminusok, kontextusok kiemelésének gyakorlatát jelenti, vagyis a különbözQ összefüggésekben elQforduló információk osztályozása a jegyzetelés alapelve lehet.
Az aktív olvasás mint a jegyzetelés technikai alapeljárása két lépcsQben megy végbe.
1. A "szöveg" (film, fotó, interjú, könyv etc...) a kutatás szempontjából meghatározó kulcselemeinek (személynevek, fogalmak, földrajzi helyek, nyelvi kontextusok etc...) kiemelése. Ez lehetQvé teszi az adott információforrás elsQdleges értelmezését.

2. A kiemelt elemek lassú, pontos újraolvasása, és ennek alapján a kutatói szempont számára történQ osztályozása, elemzésre történQ elQkészítése. Ebben a fázisban történik az információ beágyazása a kutatási koncepcióba. Míg a kulcselemek kiszqrése gyors és aktív folyamatként valósul meg, addig az újraolvasás már kizárólag a kulcselemek kontextusaira koncentrálva precíz elhatárolásként fogalmazható meg.

Látni kell, hogy az aktív olvasással kiválasztott információk osztályozása nem csak pozitív értelemben végrehajtott szelekció. Az elQzetes kutatási koncepcióhoz keresett ideális információ ideája szükségszerqen szétválasztást is jelent, vagyis bizonyos információk kizárását a kutatásból. A jegyzetelés folyamatában a kutató nem kizárólag a kiválasztott információkra koncentrál, hanem arra is tudatosan reflektál, hogy miképp, milyen eljárás, elv alapján zár ki információt a kutatásból. A jegyzetelés egyszerre jelenti a kutatási adattal szemben megvalósított involváló és excludáló értelmezQi akarat gyakorlatát.

3. Jegyzetelés technikai megvalósítása
Sikeres jegyzetelés elQfeltételei:
- a kutatási témára vonatkozó irodalom összegyqjtése, átfedések kiszqrése, a témát kvázi lefedQ koncepcionális egész szakirodalom alapján történQ felvázolása
- a jegyzetelésre váró szakirodalom típusainak összegzése és elQzetes szelekciója (újságcikk, könyv, publicisztika, recenzió, tanulmány, esszé etc...)
- a koncepció szempontjából a rendelkezésre álló szakirodalom hiányosságainak tisztázása a kutatás számára

Jegyzetelési technikák
a. jegyzetfüzet: elQnye, hogy eleve összefüggQ szöveget lehet létrehozni az elemzés elQtt, míg hátrány, hogy nem teszi lehetQvé a kellQ kritikai távolság megtartását a jegyzetelt szövegtQl.
b. index kártya: alfabetikus sorrendbe tematikusan elrendezett adatbázisok. ElQnye, hogy jól átlátható, strukturálható elQkészítése az információknak az elemzésre. Hátránya, hogy igen nagy energia-befektetést igényel, így elkészítése idQigényes.
c. számítógépes adatbáziskezelQ programok

B. Gyakorlati útmutató a jegyzeteléshez

1. Könyvek, folyóiratcikkek kijegyzetelése

Jó tanácsok a forráskeresés és -feltárás elQtt (mielQtt bármibQl is jegyzetelnél): 1. Valóban jól körülhatárolt a téma?
2. Vajon a téma határai eléggé egyértelmqek (idQben, térben)?
3. IdQszerq-e a téma?
4. Megoldható, megoldatlan vagy megoldhatatlan a probléma?
5. Van- kész témavázlat és ütemezés a munkához?
6. Állnak-e rendelkezésre szakreferensek, konzultánsok?
7. Meghatározható-e a források lelQhelyének köre?


ElkerülhetQ hibák a forráskeresés során: 1. Nincs elég szabatosan meghatározva a kutatás tárgya, ezért nem lehet gyakorlatiasan felmérni a források fellelhetQségét.
2. Bár rendelkezésre állnak már a források, de nehéz, vagy kellQ ismeret nélkül lehetetlen kezelni Qket. (Forráskezelés, forráskritika!)
3. Forráskeresés megtorpanhat: ha túl szqk, vagy ha túl széles mezQben történik! MibQl készül jegyzet, cédula? A jegyzetelés legelsQ lépései: 1. Áttekintés a témához kapcsolódó szakirodalomról: általánosabb jellegq könyvek, összefoglaló cikkek.
2. A téma lehatárolása, szqkítése.
Hiba: hosszú oldalakon a szerzQ logikai rendjét követQ tartalmi kivonat készítése.
A jegyzetelés típusai A passzív jegyzetelés
- a szerzQ logikai rendjét követi
- összefüggQ szöveg
Az aktív jegyzetelés
- a logikai-gondolati egységeket külön kezelve
- kartoncédulák
- új bekezdések a szövegszerkesztQben





Mi szerepel egy cédulán? - a forrás pontos bibliográfiai adatai
- az önálló logikai egység kulcsszava(i)
- megállapítások, tények kiemelve
- gondolatok, adatok kiemelten
- kiegészítések, kritikai észrevételek
- idézetek szó szerint
- utalások más cédulákra

A jegyzetelés során ajánlott különbözQ kiemelések alkalmazása. Ennek legegyszerqbb eszköze a színes szövegkihúzó filctoll. Lényeges azonban, hogyha különbözQ színeket alkalmazunk, mindegyiknek legyen állandó jelentése (pl. piros: bibliográfiai tétel vagy utalás, zöld: fogalom, kék: személynév, kutató vagy szerzQ stb.) Ugyanakkor használhatunk színes cédulákat is.
A cédula fejléce

kulcsszavak bibliográfiai adatok
kulcsszavak bibliográfiai
adatok saját meg-jegyzések jegyzetelés logikai-gondolati egysé-genként saját meg-egyzések

utalások





A cédulák típusai

1. bibliográfiai cédula

Amelyre az adott forrás, könyvfejezet, folyóiratcikk stb. tartalmi kijegyzetelése történik. MielQtt hozzáfognánk a jegyzetíráshoz, el kell olvasni szöveget:
- gyorsolvasással áttekintést szerzünk a szövegrQl
- értékelQ olvasás során szövegkiemeléseket végezhetünk, esetleg megjegyzéseket írhatunk a szöveg margójára (ha valaki nem kíván könyvébe jeleket tenni, lefénymásolhatja a forrás).
- ezután kijegyzeteljük



2. ötletcédula

Olvasmányélményeink alapján, a jegyzetelés során vagy egyszerqen miközben gondolkodunk a témánkról, eszünkbe jutnak olyan ötletek, összefüggések, problémamegfogalmazások, melyek sajátok, önálló szellemi termékek. Azért, hogy ezek ne vesszenek el (hiszen tulajdonképpen az önálló gondolkodás eredményeinek közzététele valamennyi tudományos munka elsQdleges célja) ezeket is vezessük cédulára.
Az ötletcédulán saját gondolatainkat jegyezzük fel, egy cédula - egy ötlet. A szöveg mellett bibliográfiai-, kulcsszavas utalásokat is tehetünk, vagy más ötlet, illetve bibliográfiai cédulák hivatkozási számát is felírhatjuk.
Az ötletcédula szerkezet nem sokban tér el a bibliográfiai céduláétól: a saját megjegyzések oszlopaiba az utalásokat írjuk, a többi helyre az ötleteinket.

2. Nemhagyományos dokumentumok (fotó, videófilm, tévéfilm) jegyzetelése
2.1. Fotó jegyzetelése
2.2. Tévéfilm, videófilm jegyzetelése

Mindkét dokumentum esetében videókazettáról nézzük vissza a filmet, ezért a jegyzetelési technika azonos.
Olyan videórekorderrel érdemes dolgozni, amely vagy a kazettaszalag hosszát, vagy pedig a lejátszás idejét mutatja pontosan. E két mértékegység valamelyike lesz az alapja a jegyzetünknek.




A jegyzetlap fejlécének az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

JegyzetelQ neve Jegyzetkészítés idQpontja SzerzQ, rendezQ Cím A kazetta kódja IdQtartam Helyszín IdQpont SzereplQk
Megjegyzések:
- a szerzQ, rendezQ nevének közlése elengedhetetlen
- amennyiben tévéfilmrQl van szó, a cím egyértelmq, ha amatQr felvételrQl, akkor a szerzQt kell megkérdeznünk a címrQl, ha nincs címe, a jegyzetelQ adhat munkacímet, vagy címszerq megnevezést
- a kazetta kódja a tanult módon készítendQ, ha más jelzete van, akkor azt kell feltqntetni
- idQtartam: a jegyzetelni kívánt felvétel teljes idQmennyisége
- helyszín: a film, amatQr felvétel azonosítható helyszín(einek) pontos megnevezése
- idQpont: az amatQrfelvétel készítésének dátuma
- szereplQk: a felvételen látható és azonosítható személyek neve

A jegyzetlap szerkezete:

idQ szereplQk a történés rövid összefoglaló leírása



megjegyzések:

- idQ: a videórekorder számlálója szerinti bontásban jegyezzük, az az idQmennyiség, ami alatt a jegyzetlQ szerint egy önálló történés, epizód lezajlik a felvételen (sokszor szükséges, hogy egy epizódon belül több idQpontot is felvegyünk, ekkor a kezdQpontot emeljük ki)
- szereplQk: egy epizódon belül megjelenQ személyek neve
- a történés rövid leírása: egy idQtartamon belüli esemény rövid megfogalmazása. Amennyiben interjú készült, ide kerül az interjú átírása

3. ElQadás jegyzetelése

Egyetemi elQadás, konferenciaelQadás jegyzetelése azonos módon történhet. Legfontosabb szabály: nem kell takarékoskodnunk a papírral, inkább legyen áttekinthetQ, semmint agyonzsúfolt, áttekinthetetlen írásképq szöveg.

Az elQadásjegyzet fejléce:

elQadó neve téma címe alkalom helyszín idQpont




Megjegyzések:

- elQadó neve: amennyiben konferen-ciaelQadás jegyzetelésérQl van szó, érdemes feltqntetni foglakozását, levelezési címét is
- téma címe: az elQadás az elQadó által megadott címe kerül ide
- alkalom: egyetemi tanegység neve, konferencia címe stb.
- helyszín: konferencia helyszíne
- idQpont: az elQadás dátuma
Az elQadásjegyzet fejléce Utalószavak, fogalmak, definíciók Bibliográfiai adatok Jegyzet szövege


















4. óra: Jegyzetelés a terepen, napló, följegyzések

Cél:
Gyakorlat megszerzése az empirikus kutatás során gyakorolt jegyzetelési technikák hatékony alkalmazásában. A hallgatók emeljék készségszintre a megfigyelés, illetve a megfigyelés rögzítései közötti logikai és gyakorlati kapcsolatot.
Tematika:
- a terepmunka följegyzéseinek típusai
- a terepnaplók típusai
- miben segít a számítógép?
Számonkérés:
Az empirikus társadalomtudományi kutatás során elvileg fölhasználható teljes jegyzetapparátus elQkészítése.
A terepmunka-feljegyzések mqfaji és technikai kérdései

Egy terepmunka során a helyszínhez köthetQ ismeretek rögzítésének az alábbi formáit különböztethetjük meg 1. írásos dokumentáció (naplók, cédulák, kérdQívek, rajzok, tesztek, interjúk stb.)
2. hangdokumentáció (interjúk hangfelvételei, hangos napló stb.)
3. képi dokumentáció
3.1. mozgóképes (film, videó)
3.2 állóképes (fénykép, diapozitív)




Az írásos dokumentáció


1. füzetek: kisalakú négyzethálós (piros)

1.1. Eseménynapló
1.2. Jegyzetnapló, jegyzetfüzet (origami)
1.3. HatáridQ napló (munkanapló)
1.4. Interjúfüzet
1.5. Memoárnapló (intimnapló)
1.6. Egy üres füzet mindig készenlétben 2. cédulák (több színben)

1. napi egyéni tervek felsorolása témakörök bontásában
2. személyek neveinek, adatainak egy-egy
3. napi programlista és feladatok (általános)
4. tárgykörök
1. Az írásos dokumentáció mqfajai

1.1. A naplók

A naplók, füzetek (legjobb az általános iskolák alsó tagozataiban használt piros fedelq, négyzethálós füzet) címlapjára a kutató neve, a helyszín megnevezése, a füzet megnyitásának pontos idQpontja, valamint a füzet sorszáma kerül. A füzet lapjait folyamatosan számozni kell.
A kutatónak sokat kell írnia a terepmunka során. Ajánlott rendszeres idQpontokban és helyszíneken foglalkozni a naplókkal. Javasolt idQ a délelQtti órák, és a lefekvés elQtti egy-két óra (természetesen ezt a körülmények bármikor megváltoztathatják, de érdemes törekedni a rendszerességre).

1.1.1. Eseménynapló
Egy bizonyos idQtartamon belül, rendszeresen rögzített visszatekintQ ismeretek feljegyzésére szolgál. Az idQtartam lehet egy vagy több nap, esetleg napszakok. A kutató idQsorhoz rendelve röviden rögzíti mindazt, ami a legutóbbi bejegyzés után történt vele. Haszna az, hogy a késQbbiekben egyszerqen nyomon követheti a helyszíni mozgását.




1.1.2. Jegyzetnapló, jegyzetfüzet (origami)
A jegyzetnapló lehet tematikus, ekkor elQre elgondolt, de megfelelQen rugalmas tárgykörök szerint rendezzük megfigyeléseinket. KésQbb ezek a tárgykörök, amikor már véglegesítjük azokat, komoly mértékben megkönnyítik a terepmunka tényeinek adatbázisba foglalását. A jegyzetnapló bejegyzéseit másrészt adatközlQk szerint is csoportosíthatjuk: ez inkább az adatközlQkrQl szóló, legalább részben személyes jellegq ismeretek rögzítését támogatja. Végül létezhet teljesen önálló szervezésq jegyzetnapló, illetve az elQbbi kettQ kombinációja is elképzelhetQ.

1.1.3. HatáridQ napló (munkanapló)
A munkanapló két hasábból áll, melyeken idQrendben (heti, napi vagy órás beosztásban) tqntetjük föl terveinket és azok megvalósítását is. Ennek haszna, hogy könnyen ellenQrizni tudjuk magunkat, a kutatási tervünk megvalósításának ütemét, s ez alapján késQbb pontosabb kutatási tervet készíthetünk, esetleg már menet közben indokoltan módosíthatjuk kutatási tervünket. Ez utóbbi esetben beszélhetünk kutatás-fejlesztésrQl.

1.1.4. Interjúfüzet
Amennyiben nem hang- vagy videófelvétel formájában készítünk interjút, hasznos, ha egy külön füzetet alkalmazunk az interjúk menetközbeni lejegyzetelésére. Ebben az esetben mindig szerepelnie kell az interjú helyszín vázlatos alaprajzának, a jelenlévQ személyek elhelyezkedése és mozgása feltqntetésének, illetve az interjú szövegének.
Az interjúfüzetet akkor is használjuk, ha magnós interjút készítünk, mert ekkor (a mindig kötelezQ alaprajzon és a jelenlévQk helyzetének rögzítésén túlmenQen) a menet közben fölmerülQ kérdéseinket, megjegyzéseinket, észrevételeinket írhatjuk füzetbe.

1.1.5. Memoárnapló (intimnapló)
A terepmunka során a kutatót ért személyes benyomások, magántermészetq észrevételek, megjegyzések, érzelmi jellegq tények rögzítésére használhatjuk. Azért lényeges, mert ha rögzítésre kerülnek a kutató személyiségének napi változásai, abból részben rekonstruálhatók a kutatás során elkövetett hibák, konfliktusok, illetve az adatközlQkrQl szóló rendkívül bizalmas háttér-információk segíthetik a további tájékozódást és a késQbbi kutatásfejlesztés.






1. Az eseménynapló vázlata


idQpont, helyszín esemény megnevezése résztvevQk felsorolása

idQpontok

esemény leírása





2. A terepmunka-feljegyzések (jegyzetnapló) vázlata


idQ, helyszín, résztvevQk, közlések
hasonló módon szerkeszthetQ, mint az eseménynapló

3. Interjú-feljegyzés vázlata
idQ, helyszín, résztvevQk, interjúszöveg, alaprajz
hasonló módon szerkesztett, mint az eseménynapló

1.2. cédulák

Legjobb, ha színes cédulákat használunk, csoportonként kiválasztva egy-egy állandó színt. Ez jelentQsen megkönnyíti a csoportosításukat és a visszakeresést. A cédulák elhelyezéséhez használjunk borítékokat, kartondobozokat vagy dossziékat. Ez utóbbiakat mindig lássuk el dátummal, címmel, tartalomjegyzékkel.

1.2.1. napi egyéni tervek felsorolása témakörök bontásában
A napi, esetleg többnapos, vagy heti terveinket önálló egységenként vezessük fel cédulára. A kis lapocskákat igény szerint úgy rendezhetjük el mint egy iskolai órarendet, és a lehetQségek szerint változtathatjuk a megvalósítások ütemét, sorrendjét. ElQnye, hogy mindig naprakészen látjuk feladatainkat, követni tudjuk a csúszásokat, a konfliktusokat és az akadályokat (gyakorlatiasan felmérhetjük a vissza-visszatérQ hibák, akadályok természetét), napi teljesítményünket összevethetjük kutatási tématervünkben rögzített ütemezésünkkel.

1.2.2. adatközlQk neve, személyi, adatai
Mindegyik adatközlQrQl nevének elsQ elhangzása napján nyissunk cédulát, és rendszeresen vezessük át az összes egyéb dokumentációból, megfigyelésbQl, interjúból származó róla szóló ismereteket. Ezzel részben megvetjük a bQvülQ cenzus alapjait, részben egy kiválóan hasznosítható személyi archívumot, adatbázist állíthatunk össze.

1.2.3. intézmények, épületek, szervezetek stb. elnevezései, adatai
Ugyanaz a célja és alkalmazási lehetQségei mint az 1.2.2. pontban szereplQ cédulának.

1.2.4. tárgyszavak
Megfigyeléseink, adataink osztályozásához használt émikus és étikus kategóriák rögzítésére szolgál. Részben magunkkal vihetünk már elQre elkészített tárgyszavas cédulákat, de nagyobb részt a helyszínen készítjük ezeket. Naponta nézegessük ezeket, csoportosítsuk, rendszerezzük a paklit és a kulcsszavak alapján rendezzük naplóink tartalmát.

2. hangdokumentáció (interjúk hangfelvételei, hangos napló stb.)

Hangkazettákon legtöbbször interjúkat rögzítünk - ha lehet kerüljük a csoportos interjús helyzeteket. Minden interjúülésnél legyen a kezünkügyében jegyzetfüzet, amibe kérdéseinket, megjegyzéseinket jegyezzük.
Készíthetünk magunknak hangos naplót, például az intim naplót mi magunk is felmondhatjuk kazettára.
Az archiválás és a visszakeresés miatt mindegyik kazettát lássuk el informatív jelzetekkel, illetve a jelzetek feloldását rendszeresen vezessük fel az egyik füzetünkbe.


Ajánlás a jelzetek (kódok)képzéséhez:

Ezeket a kódokat valamennyi a kutató által készített dokumentum esetében alkalmazhatjuk.

PI / Ócsa - 98 . 001 : H,V,D,F,K,N,C,,P,M,U,T
PI = a dokumentumot készítQ monogramja
/ = a nevet elválasztó jel
Ócsa = a terepmunka helyszíne
- = a helyszín nevét elválasztó jel
98 = a dokumentum készítésének éve
. = a készítés idQpontját elválasztó jel
001 = a dokumentum egyszerq sorszáma (dokumentum típusonként újrakezdQdQ, folyamatos számozás)
: = a dokumentum sorszámát elválasztó jel
H = a dokumentum mqfaji jelzete (H: hangfelvétel, V: videófelvétel, D: diapozitív, F : füzet, K: papírkép, N: fotónegatív C: cédula, P: adatközlQtQl kapott papírkép, M: kézirat, U: újságcikk, T: térkép) stb. ez még bQvíthetQ.

3. képi dokumentáció

3.1. mozgóképes (film, videó)

3.2 állóképes (fénykép, diapozitív)
Lásd 3. óra: 2. pont A nemhagyományos dokumentumok (fotó, videófilm, tévéfilm) jegyzetelése


5. óra: Egyszerq kérdQívek szerkesztése

Cél:
A hallgatók sajátítsák el a kérdQívszerkesztés alapismereteit, ismerjék meg az közvélménykutatási eszköz alapvetQ szerkezetét, megfogalmazásának logikáját, feldolgozásának lehetQségeit.
Tematika:
- a feleletválasztós kérdQívek
- miben segít a számítógép?
Számonkérés:
egy egyszerq kérdQív megszerkesztése

1. BevezetQ gondolatok


A kérdezés a társadalomtudományokban
- az adatgyqjtés egyik leggyakrabban alkalmazott módszere
- A kérdezéssel olyan információkhoz jutunk, amelyekrQl az emberek képesek és hajlandók beszámolni (tudományelméleti vita a kapott információk -- válaszok -- igazságtartalmáról: "éhes vagyok" - tényleg?...).
- Pótolhatatlan az egyes ember, mint információforrás:
- önmagunk megfigyelésére optimális lehetQségünk van
- ez a lehetQség csak számunkra adott, más számára hozzáférhetetlen.
- A kérdezéssel információkat kaphatunk az ember cselekedeteirQl, észleleteirQl, érzéseirQl, indítékairól, elQfeltevéseirQl, terveirQl, vágyairól, hiedelmeirQl, stb...

- A társadalomtudományokban a kérdezési módszer két fQ fajtája:


az interjú technika (interview)
a kérdQíves felmérés (survey)


A kérdQíves felmérés elQkészítése


Aprólékos munkát jelent - a gondosság kifizetQdQ (kis hiba - súlyos következmények!)

Az elQkészítés ajánlható lépései: 1. Annak eldöntése, hogy milyen információkat igénylünk.
2. Annak eldöntése, hogy milyen típusú kérdQívre van szükségünk.
3. A kérdések elsQ változatának elkészítése.
4. A kérdések felülvizsgálata.
5. Próbafelvétel.
6. A végleges kérdQív megszerkesztése.
7. A feldolgozás megtervezése.

l. Az igényelt információk körének számbavétele


- a kutatási probléma operacionalizálása
- ha a változók - indikátorok köre ismert "csak rájuk kell kérdezni"
- ún. ál-táblák készítésével tervezhetjük meg, hogy a változók között milyen összefüggésekre keressünk válaszokat (pl. dohányzás - szülQk dohányzása, elsQ rágyújtás, életkor, stb.)
- különbözQ szempontok szerint csoportosíthatjuk a szükséges információkat (pl. személytörténeti adatok, tények, vélemények, ...)

2.2. A kérdQív típusa


- függ: a téma jellegétQl,
a kikérdezendQ mintától: iskolai végzettségétQl, társadalmi helyzetétQl, stb.
az elemzési, feldolgozási tervtQl
- a kérdQív lehet: - közvetlenül kérdezett: személyesen vagy telefonon, kérdezQbiztossal vagy nélküle
- önkitöltQ: postai kérdQívvel, vagy csoportos kitöltéssel

2.3. A kérdQív elsQ változatának elkészítése


- az operatív fogalmak figyelembevételével kérdés-katalógust készítünk (korábban célszerq volt külön cetlikre írni a kérdéseket, ma a számítógépek egyszerqsítik ezt a munkát)
- a kérdések megfogalmazásához adatbázisokat, régi kérdQíveket, kérdéskatalógusokat használhatunk (nagy érték a kipróbált, bizonyítottan "jól mqködQ" kérdés!)
- meghatározzuk a kérdések sorrendjét (nem logikai, inkább pszichológiai sorrend, a válaszadó szempontjából - legyen kedve válaszolni ill. kontroll kérdések...)

2.4. A kérdések felülvizsgálata


- alapelv: "több szem többet lát", kérjük ki kollégák, barátok kritikáját, kontrollját
- minél különbözQbb érdeklQdésq, felfogású emberekkel ellenQriztessük a kérdéseket

2.5. A kérdQív elQzetes kipróbálása


- próbaképpen töltsék ki vagy válaszolják végig: a kutató személyesen, a leendQ kérdezQbiztosok, a kutatási mintához hasonló személyek,...
ellenQrzési szempontok lehetnek:


- milyen kérdések okoztak nehézséget, váltottak ki ellenállást
- hol fenyegetett a kontaktus megszakadásának veszélye
- mire kértek magyarázatot, kiegészítést a válaszolók
- hol unatkozott a válaszoló
- volt-e hely a válaszok feljegyzésére
- egy kérdésre nem hangzott-e el válaszként , amit csak késQbb akartunk kérdezni
- többször érdemes kipróbálni egy kérdQívet, esetleg többféle változatban , szerkezetben





2.6. A kérdQív végleges összeállítása


- a kérdések végleges sorrendjének kialakítása
- a használati ill. kitöltési utasítás véglegesítése (egyértelmq utasítások legyenek, alá kell becsülni a kitöltQk intelligenciáját, szájbarágós magyarázatokat adjunk!)
- a tipográfia meghatározása,
- a kérdQív formájának, külsejének, színeinek, stb. meghatározása
- a cél: egyszerq, világos, egységes tipográfiájú, könnyen kezelhetQ legyen a kérdezés és a feldolgozás szempontjából egyaránt

2.7. A feldolgozás megtervezése


- nem utolsó lépés, a feldolgozás - feldolgozhatóság szempontjának végig kell kísérnie valamennyi elQkészítQ lépést
- a kódutasítás és a táblatervek elsQ változatának felvázolása

3. A kérdQív szerkesztés néhány általános szabálya



3.1. Eleget kell tenni a semlegesség követelményének

3.l.l. A kérdések semleges és pártatlan megfogalmazása
- a kérdés nem utalhat a kutató semmilyen állásfoglalására (pl. Maga is úgy gondolja, hogy nem jó ...)
- kerülni kell a mellékjelentéssel kapcsolatos szavak használatát (pl. árrendezés - negatív)
- zárt kérdéseknél befolyásolhatja a választ a válaszkategóriák sorrendje (sok válaszkategória esetén az elsQket választják, igen-nem alternatíva esetén az igen erQsebb)
3.1.2. A kérdések sorrendi semlegessége
- a megkérdezési taktika szempontjából fontos, hogy pl. "A" kérdésre elQbb válaszoljanak, mint "B" kérdésre
- figyelni kell arra, hogy a kérdQív maga is információkkal látja el a válaszolót
- ezek a problémák másként jelentkeznek a szóbeli és az írásbeli megkérdezésnél, a kérdezQbiztossal dolgozó és az önkitöltQs felméréseknél

3.2. A kényes kérdések kezelése

- általános szabály, hogy a kérdQív tartalma
- ne keltsen bizalmatlanságot
- ne érintsen nagyon intim témákat
- ne ütközzön presztízs törekvésekbe

- a szükséges kényes kérdéseket
- elQre megadott válaszkategóriákkal vagy
- kézbe adható kártyákon tehetjük fel.



3.3. A kérdések hossza
- legjobb a rövid, egyértelmq, pontos kérdés
- gyorsan lehessen elolvasni egy kérdést
- gyorsan lehessen megérteni
- gyorsan lehessen felelni rá


3.4. Kerülni kell a tagadó kérdéseket
- a tagadó kérdések megzavarják a válaszadókat,
- szándékaikkal ellentétesen válaszolnak

(Kísérleti kérdés: El kell-e tiltani az állami iskolákban a tanítástól a kommunistákat, alkoholistákat, aktív sportolókat, X szervezettagjait? igen - nem
EllenQrizték: olyanok is igennel válaszoltak, akik az igennel azt akarták kifejezni, hogy szerintük taníthatnak...
Engedné tanítani ...? Eltiltaná a tanítástól ...? - kérdésekre pontosabb eredményeket kaptak.)

3.5. Kerülni kell a sugalmazó kérdéseket, kifejezéseket, tekintélyekre hivatkozást
- pl. Mi a véleménye az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésérQl, miszerint....?
(helyette: Mi a véleménye arról a döntésrQl, miszerint...?)

- Ön is jónak találja azt a megállapítást, hogy ....?
(helyette: Mi a véleménye arról a megállapításról, hogy ....)
Egyetért-e Adolf Hitlernek azzal az álláspontjával, hogy ....?


3.6. Vigyázni kell arra, hogy a megkérdezett kompetens legyen a témában

- ne kérdezzünk pl. sztrájkoló bányászokat a felsQoktatás gondjairól



3.7. Releváns kérdéseket tegyünk fel

- olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekrQl feltételezhetjük, hogy a megkérdezettek érdemi információval rendelkeznek ill. érdekli Qket
Babbie kísérlete: Tom Saumoto általa kitalált személyrQl a megkérdezettek 9 %-a mondta, hogy ismeri, 50 %-a látta a tv-ben, vagy olvasott róla az újságban....


3.8. Vegyük figyelembe a feldolgozás szempontjait

- a zárt kérdések (a válasz alternatívák adottak) könnyebben feldolgozhatók
- a nyitott kérdéseket (amelyekre bármi lehet a válasz) nehezebben, több lépcsQben kell feldolgozni, utólag, a válaszok tartalmának elemzésével kell kialakítani a válaszkategóriákat
- a zárt és nyitott kérdések aránya függ a témától, a kérdezés jellegétQl (pl. közvéleménykutatásban, piackutatásban zömmel zárt kérdésekkel dolgoznak)


4. A jó kérdQív formai ismérvei

- terjedelme rövid vagy legalább annak látszik
- igényes a megjelenése: ízléses a tipográfiája - színek, ábrák tehetik érdekesebbé
- jól szerkesztett: általános szerkezeti megoldás:
bevezetQ kérdések
tárgyra vonatkozó kérdések
statisztikai kérdések (személyi adatok)
- levegQs, áttekinthetQ, megfelelQ helyet hagy a válaszoknak
- egyértelmq utasításokkal, utalásokkal, jelzésekkel segíti az eligazodást és kitöltést

5. A kérdQíves felvétel három fajtája, a kitöltés módja szerint
5.l. önkitöltQs kérdQív
5.2. kérdezQbiztossal kitöltött kérdQív
5.3. telefonon lekérdezett kérdQív
5.1. Az önkitöltQs kérdQív - ElQnye: az olcsóság és a gyorsaság
- Hátránya: rossz a válaszolási arány, gyakoribb a kérdés kihagyás, válasz megtagadás
- Az önkitöltQs kérdQíveket
- általában postán küldik ki
- kitölthetQ csoportosan pl. egy mqhely dolgozói, iskolai oszt., évf.
- kérdezQbiztos lakásra viszi, magyarázattal otthagyja, majd érte megy
(kényes témák pl. drogfogyasztás kutatásában célszerq megoldás)
- A postai kérdezés kellékei:
- kérdQív
- kísérQ levél - a kutatást célját magyarázza, a kitöltési utasításokat tartalmaz, a kérdezett meg-nyerését szolgálja
- válaszboríték megcímezve, felbélyegezve
- Az önkitöltQs kérdQív minél egyszerqbb és könnyen kezelhetQ kell legyen
- A postai kérdezésnél szükséges a mindenkori postai szabályok ismerete (méret, leragasztás, srb.)
- Probléma: az elfogadható válaszarány
- Babbie: 50 % megfelelQ, 60 % jó, 70 % nagyon jó
- trükkök a válaszarány növelésére: buzdító levelek, kis ajándék, sorsolás, pénz mellé kelése, ismételt megkeresés, stb. - Postai kérdezés esetén célszerq naplóban regisztrálni a visszaérkezést, ill. feljegyezni azokat az idQközbeni eseményeket, amelyek a téma szempontjából érdekesek vagy módosító jelentQségqek lehetnek

5.2. KérdQív felvétele kérdezQbiztossal - elQnyei:
magas válaszarány
pontosabban leírt válaszok
minden kérdésre választ kapunk
félreértések menetközben tisztázhatók
a kérdezést megfigyeléssel is kiegészítheti a kérdezQbiztos (pl. Kemény I. kérdQív végén szituáció és környezet leírás)

- hátrányok:
drága: a kérdezQt meg kell fizetni (plusz utazási és szállás költség)
a kérdezQ maga is hibaforrás, befolyásolhatja a válaszadót nézeteivel, elQítéleteivel, személyével (módszertani kísérletek az USA-ban fekete és fehér ill férfi és nQi kérdezQkkel)
a kérdezQbiztosokat ki kell képezni és ellenQrizni kell Qket (ez további kiadásokat jelent) A kérdezés általános szabályai:
- a barátságos viselkedés
- a kérdezettekhez hasonló öltözet (nem lehet drága ruhákban dolgozni egy nyomortelepen, vagy túlságosan lezseren gazdasági vezetQk között)
- kötelezQ a kérdQív alapos ismerete
- kötelezQ a kutató utasításait követni, általában szó szerint kell felolvasni a kérdéseket
- a válaszokat pontosan, szöveghqn kell lejegyezni

5.3. KérdQívfelvétel telefonon
elQnyei:
idQtakarékos, gyors megoldás
a kérdezQ személye, öltözéke stb. nem befolyásoló
biztonságos (nem kell lakásokat felkeresni)
bizonyos esetekben költségtakarékos
hátrányai:
csak torzított társadalmi mintát tesz lehetQvé Magyarországon
könnyebben visszautasítható a válaszadás

6. A kérdQíves vizsgálatok elQnyei és hátrányai

elQnyök hátrányok - gazdaságos (a megfigyeléssel vagy a kísérlettel összehasonlítva)
- nagy adatmennyiség gyqjthetQ össze
- a kapott adatok egységesíthetQk, jól feldolgozhatók
- jó a megbízhatósága
- lehetQség van másodelemzésre (aminek óriásiak az elQnyei: olcsó, gyors, a legjobb szakemberek munkáit lehet felhasználni, számítógépen nagy adatállományok hozzáfér-hetQk) - felszínesek lehetnek
- mélyebb társadalmi összefüggések feltárására nem alkalmasak
- a kapott információk érvényessége bizonytalan


7. A kérdQívek feldolgozása

7.1. A kitöltött kérdQívek ellenQrzése
7.2. Kódolási utasítás készítése a kódolás lényege: a szöveges válaszok numerikussá alakítása, alkalmassá tétele gépi feldolgozásra
kódkategóriák kialakítása és tartalmuk meghatározása, a változók és az attribútumok (a nyitott kérdések kódkategóriáinak) kialakítása
a pozíció, a változó és a kód fogalma
7.3. A kódlap használata - kódolás
7.4. Táblatervek készítése a változók közötti összefüggések feltárására
7.5. Számítógépes feldolgozás
7.6. A kapott adatok értékelése


6. óra: Az interjúk átírása, archiválás

Cél: Az átírás és az archiválás egységesített szempotjainak elsajátítása, gyakorlat megszerzése az átiratok elkészítésében, kódolásában és nyilvántartásában.

Tematika:
- hangfelvétel átírása
- álló- és mozgóképek archiválása
- másodlagos források (aprónyomtatványok) archiválása
- miben segít a számítógép?
Számonkérés: Szabadon választott anyag archiválási, kódolási, nyilvántartási munkálatainak elvégzése.

1. Dokumentum- és szövegtípusok:

- magnetofonnal készítetett interjúk,
- videóval készítetett interjúk,
- eszközök nélkül készítetett interjúk,
- írásos dokumentumok, levelek, okiratok,
- fényképek, diapozitívek, rajzok,
- újságkivágatok

2. A megQrzés és a rögzítés alapvetQ feladatai:

2.1. a dokumentáció hozzáférhetQségének megoldása, amivel a kutató "átvilágíthatóvá", ellenQrizhetQvé teszi eredményeit. Az elv érvényesítésével önálló dokumentációs archívumot teremthet, amelyhez késQbbi vizsgálatai során is visszatérhet, használhatja azt. További követelmény, hogy a begyqjtött anyagot más kutató(k) részére is feldolgozásra alkalmassá kell tenni. Bizonyos anyagok kordokumentumot képezhetnek, esetleg évek, évtizedek elmúltával válnak, válhatnak értékes forrássá.

2.2. A dokumentációs archívum kezelhetQségének feltételei. A különféle dokumentumokat tartalmazó archívumok az erre szakosodott intézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok stb.) rendjére épülnek. Ennek megfelelQen minden egyes, archívumba kerülQ dokumentum adatait rögzíteni kell. Így pl. magnetofon és videofelvételek csak akkor válnak használható dokumentummá, ha a kazettákat legalább az adatközlQ
a) születési idejének,
b) lakóhelyének,
c) foglalkozásának, illetve
d) a felvétel helyének és idejének
megjelölésével helyezik el a tárban. A vonatkozó törvények értelmében külön kezelendQ és egyre nagyobb körültekintést igényel az adatközlQ személyiségi jogainak védelme, ezért nevének és személyi adatainak rögzítésére csak megfelelQen kidolgozott kódrendszerben kerülhet sor!

A kezelhetQség lényeges feltétele a teljes körq számbavétel. Ennek alapja a dokumentumok leltárba vétele, lajstromozása és szakmai szempontok szerinti osztályozása, illetve katalogizálása. Az utóbbiakban jelenleg még a hagyományos leltárkönyvek és katalógusok a legjelentQsebbek, de mellettük egyre fontosabb a különféle archívumok hozzáférhetQségét garantáló számítógépek szerepe. A leltározás és katalogizálás során indokolt, hogy a nagyobb, szisztematikusan kezelt gyqjtemények gyakorlatához igazodjunk. Alkalmazkodnunk kell az ott kialakított szisztémához, osztályoznunk kell az általunk feltárt anyagokat és el kell helyeznünk azokat az archívumban.
A megoldás azonban nem mindig kézenfekvQ, hiszen elQfordulhat, hogy az általunk begyqjtött anyag kívül esik az adott intézmény gyqjtQkörén vagy az archiválás okozhat egészen speciális gondokat. (Pl. valószínqleg nagyon kevés hazai gyqjteményben Qriznek tetoválásra vonatkozó dokumentációkat, arról nem is beszélve, hogy maguk a tetoválást viselQk nem válhatnak múzeumi tárggyá.) Ilyen esetben mindenképpen szükségessé válhat az "egyéni utak" keresése, esetleg önálló, sajátos szempontokat figyelembe vevQ tárak létrehozása, a szükséges kompromisszumok megtalálása. Bele kell nyugodnunk abba, hogy a tetoválásról - bármilyen fontosnak tartjuk azokat - bizonyos információk nem archiválhatók.
A dokumentációk megQrzése és védelme fQleg az ezzel hivatásszerqen foglalkozó gyqjtemények hivatása, de az a gyakorlati feladatát végzQ egyetemi hallgatónak is számolnia kell ezzel a feladattal. Az információ begyqjtQjének és feltárójának olyan minQségq anyagot kell produkálnia, hogy az érdemessé váljon az archiválásra. Elemi példával illusztrálva a rosszul elkészített néhány perces interjúk, a rosszul exponált fényképfelvételek, az olvashatatlan újságkivágatok stb. nem vagy alig tartalmaznak információkat és így megQrzésre eleve alkalmatlanok.
Az információkat tartalmazó magnetofon- videofelvételeket és egyéb anyagokat is alkalmassá kell tenni a feldolgozásra, illetve archiválásra:
- ha magnóval vagy videóval készült az interjú, akkor indokolt annak szöveghq rögzítése, illetve legépelése. A gépelés során érdemes alkalmazni az eszközök kínálta lehetQségeket, a STOP gomb alkalmazása, a fejhallgató vagy speciális lábpedál alkalmazása megkönnyíti az átírást. Indokolt, hogy a gépelést lehetQleg ugyanaz végezze, mint aki a felvételt készítette, hiszen Q megtervezQje és részese volt az interjúnak, ami a felvétel rögzítésének minQségét is garantálhatja. (Tehát egyetemi hallgatóként megtanulhatja a technika kezelését és alkalmazását.)
A gépelési munka két szakaszra osztható: elQbb a nyers szöveg szöveghq rögzítését kell megoldani, majd az archiválás és a kezelhetQség érdekében érdemes az anyagot "megszerkeszteni", bizonyos témaköröket kiemelni, egymástól elkülöníteni, "összetársítani". Az igazán precíz interjúleírást kiegészítésekkel, magyarázó szövegekkel is érdemes ellátni. Pl. x mondat elhangzásakor nevetett, sírt, hallgatott a megkérdezett. A rendezés azonban nem váljon szelektív "irodalmi" szerkesztéssé, mert akkor esetleg elszegényítjük vagy egyenesen kiheréljük az interjút. Az elkészült szöveget feltétlenül el kell látni az elQbbiekben részletezett információkkal, sQt a korszerqbb igényeknek megfelelQen javítja az archiválás minQségét, ha kulcsszavakkal is jelezzük az interjú tartalmát.
A rögzítés számára ma már nélkülözhetetlen a számítógép alkalmazása. A ma használatos merevlemezek óriási mennyiségq információ tárolására és kezelésre nyújtanak lehetQséget. Elemi szinten feltétlenül indokolt, hogy a hallgatók alakítsanak ki, építsenek maguknak könyvtárakat, alkönyvtárakat és abban helyezzék el, archiválják a saját maguk által gyqjtött anyagokat. A bosszúságok elkerülése érdekében a gyakorlatok során begyqjtött információkat legalább két vagy több példányban és formában - a merevlemez mellett diszken - rögzítsék ill. Qrizzék meg.

1. Hangfelvételek átírása 1. Címlap:
1.1. Jobb felsQ sarkában az átírást készítQ hallgató neve
1.2. Cím a lap közepén: Hangfelvétel átírása
alatta zárójelben a hangfelvétel címszerq megnevezése
1.3. Bal alsó sarokban az évszám
2. az átírás dátuma
3. a kazetta kódszáma vagy leltári száma
4. a hangfelvétel ideje vagy hossza
5. a hangfelvétel helyszíne és idQpontja
6. a hangvétel címe (címszerq megnevezése)
7. a hangfelvétel szereplQinek (adatközlQk):
neve, születési ideje, lakcíme, foglalkozása, vallása, anyanyelve
8. a hangfelvétel készítQinek nevei
9. átírás szövege
amennyiben párbeszéd: K(érdés):, V(álasz): 2. Videófelvételek átírása 1. Címlap:
1.1. Jobb felsQ sarkában az átírást készítQ hallgató neve
1.22. Cím a lap közepén: Videófelvétel átírása
alatta zárójelben a videófelvétel címszerq megnevezése
1.3. Bal alsó sarokban az évszám
2. az átírás dátuma
3. a kazetta kódszáma vagy leltári száma
4. a videófelvétel ideje vagy hossza
5. a videófelvétel helyszíne és idQpontja
6. a hangvétel címe (címszerq megnevezése)
7. a videófelvétel szereplQinek (adatközlQk):
neve, születési ideje, lakcíme, foglalkozása, vallása, anyanyelve
8. a videófelvétel készítQinek nevei
9. átírás szövege, amennyiben párbeszéd: K(érdés):, V(álasz): 3.Papírképek, diapozitívek leltára 1. Címlap:
1.1. Jobb felsQsarkában a felvételt készítQ hallgató neve
1.2. Cím a lap közepén: Papírképek\Diapozitívek leltára
alatta zárójelben a papírképek\diapozitívek (sorozatonkénti) címszerq megnevezése
1.3. Bal alsó sarokban az évszám
2. az feldolgozás dátuma
3. a papírképek\diapozitívek kódszáma vagy leltári száma
4. a papírképek\diapozitívek sorozatának darabszáma
5. a felvételek helyszíne és idQpontja
6. a felvételek kockánkénti címe (címszerq megnevezése)
7. a felvételek kockánkénti szereplQinek (adatközlQk):
neve, születési ideje, lakcíme, foglalkozása, vallása, anyanyelve
8. a felvételek készítQinek nevei


7. óra: Bibliográfiák készítése, recenzióírás

Cél:
A hallgatók jártasságot szerezzenek a bibliográfia leírások egységesített elveinek alkalmazásában és különbözQ bibliográfiák elkészítésében
Tematika:
- a bibliográfiai leírás szabályai
- a bibliográfiák mqfajai (teljes, ajánló, bio-)
- az annotált bibliográfia, a recenzióírás
- miben segít a számítógép?
Számonkérés:
önállóan elkészített húsztételes annotált bibliográfia és egy szabadonválasztott mqrQl készült másfél-két oldalas recenzió értékelése

Bibliográfiai leírás szabályai:

1. Monográfiák
Monográfiák esetében a szerzQ teljes nevének, a kiadás évének, a címnek és (ha van) alcímnek, a kiadás helyének és a kiadó nevének a föltqntetése. Utalni kell arra, ha a könyv nem elsQ kiadás, fordítás, valamilyen sorozatban jelent meg stb. (A könyv teljes címét húzzuk alá egyenes vonallal.):

Bakó Ferenc
1987 Palócföldi lakodalom . Budapest: Gondolat

Két szerzQ esetén és kötQszóval választjuk el a szerzQk neveit egymástól, három vagy annál több szerzQ esetében az elsQ szerzQ neve után írjuk a következQket: et al., vagy és mások, vagy és mtsi.

Idegen nyelvq monográfiák esetében a fölhasznált kiadványok helyesírását és írásmódját kell követni, a betqk mellékjeleit is fel kell tqntetni. A vezetéknévnek tekinthetQ elemet vesszQvel kell elválasztani az utónevektQl.

Gennep, Arnold van
1960 (sixth impression 1972) The Rites of passage . Chicago: The University of Chicago Press (Translated by Monika B. Vizedom and Gabrielle L. Caffee. Introduction by Solon T. Kimball)

Két szerzQ esetén a magyar és kötQszóval választjuk el a szerzQk neveit egymástól, ügyelve arra, hogy a második szerzQ vezetékneve már az adott idegen nyelv szabályai szerinti sorrendben szerepeljen. Három vagy annál több szerzQ esetében az elsQ szerzQ neve után írjuk a következQket: et al., vagy és mások, vagy és mtsi.

Nem latin betqs kiadású mqveket a dolgozat szövegében latin betqs formában kell említeni, a jegyzetekben úgyszintén. ElképzelhetQ, hogy az irodalomjegyzékben az eredeti írásmódot kövessék (pl. orosz mqvek esetében), azonban általában használatos átírás is követhetQ:

Hrapcsenko, M. B., et al.
1986 Isztoricseszkaja poetyika. Itogi i perszpektivi izucsenyija. Moszkva: Nauka

2. Gyqjteményes kötetek
A gyqjteményes kötetben megjelent tanulmányok esetében a szerzQ neve, a kiadási év, a tanulmány címe, a megjelenés helye és a kiadó neve mellett a szerkesztQ (vagy szerkesztQk) nevének és a kötet teljes címének a feltqntetése is kötelezQ (a kötet teljes címét kell aláhúzni egyenes vonallal)

Leach, Edmund R.
1983 Két tanulmány az idQ szimbolikus ábrázolásáról. in Hoppál Mihály és Niedermüller Péter szerk., Jelképek - kommunikáció - társadalmi gyakorlat. Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia körébQl
Budapest: Tömegkommunikációs Központ 137-155.


3. Folyóiratcikkek
A folyóiratban megjelent cikkek esetében a szerzQ teljes nevének, a kiadás évének, a tanulmány címének, a folyóirat nevének, évfolyamának (a megszokott formában, arab számmal jelölve), valamint a számának és a lapszámoknak a feltqntetése (a folyóirat nevét húzzuk alá egyenes vonallal)

Bodrogi Tibor
1957 A néprajzi terminológia kérdéséhez. Ethnographia 68(1): 1-55.

2. A bibliográfiák mqfajai (teljes, ajánló, bio-)

2.1. A teljes bibliográfia
A teljes bibliográfia, mint az elnevezése mutatja, az összeállító szerint meghatározott határok közötti tématerület teljes szakirodalmát felöleli. A határok meghatározása az összeállító joga, a teljességre törekvés pedig kötelessége.

Néhány példa a határokra:
- tudományág
- tudományágon belüli elfogadott szakterület
- nyelvi határok
- földrajzi-közigazgatási határ
- személy (bio-bibliográfia)
- tudományosan indokolt probléma

Valamennyi bibliográfia készítésének során törekedni kell az autopszia elvének betartására, azaz a leírt dokumentumot kézbe kell venni!

2.2. Az ajánló bibliográfia
Az ajánló bibliográfia a teljesen alapuló válogatást jelenti. A válogatás szempontjait a bibliográfia összeállítója szabadon határozhatja meg, de meg kell indokolni.

Példák a határokra:
- szerzQ
- megjelenési idQ
- tudományos fontosság
2.3. A bio-bibliográfia
A bio-bibliográfia teljes bibliográfia. Egy személy által publikált, illetve a róla szóló valamennyi mqvet tartalmazza.

3. Az annotált bibliográfia

Valamennyi fentebb felsorolt bibliográfia típushoz készíthetQ annotáció. Az annotáció a bibliográfiai tételt követQ 5-6 sornyi szabad szöveg, amelyben a dokumentum legfontosabb tartalmi és formai jellemzQit foglaljuk össze.

4. A recenzióírás

A recenzió tudományos publikációs mqfaj, egy tudományos publikáció szakszerq, figyelemfelkeltQ és kritikai-értékelQ bemutatását jelenti. Terjedelme kb. 2-5 oldal.
A recenzióban röviden ismertetni kell mind a szerzQ, mind a publikáció tárgyának tudománytörténeti elhelyezkezdését, elhelyezhetQségét. Ügyelni kell a publikációban szereplQ témák, a módszerek és az elméletek (amennyiben vannak ilyenek) arányos bemutatására. Lényeges eleme a recenziónak a egyéni, kritikai hangnem. Tudománytörténeti értékelés nélkül nem tekinthetQ recenziónak a kézirat.



8. óra: Tanulmányírás I.: szerkesztés

Cél:
A hallgatók mélyüljenek el a tudományos igényq dolgozatírás gyakorlatában, alakuljon ki készségük a filológiai pontosság iránt.
Tematika:
- a fogalmazás és a stílus
- a hivatkozások és a felhasznált irodalomjegyzék
- a jegyzetek
Számonkérés:
egy szabadonválasztott szemináriumi dolgozat értékelése az órán elhangzott elvek alapján
1. A fogalmazás és a stílus

1.1. A fogalmazás, a dolgozat szerkezete a) bevezetés
A bevezetésnek a dolgozat teljes terjedelmével arányban kell állnia (általában nem haladhatja meg a teljes terjedelem 10 %-át). Ha a dolgozat hosszabb (TDK-, évfolyam- vagy szakdolgozat), természetesen a bevezetést is alfejezetekre kell tagolni.
Elmaradhatatlan fejezetek (rövid, 10-15 oldalas szemináriumi dolgozatnál: bekezdések):
- a téma rövid bemutatása
- a kézirat szerkezete, beosztása
- tudománytörténeti bemutatás (eddigi kutatások összefoglaló értékelése), legfontosabb publikációk és szerzQk (kutatók) bemutatása
- a legfontosabb fogalmak, kifejezések meghatározása
- az alapvetQ kérdésfeltevések, problémamegfogalmazás
- munkahipotézis
b) fQrész (tárgyalás)
Antropológiai dolgozatban a fQrész rendszerint három nagyobb fQfejezetre oszlik (melyek indokolt logikai megfontolások alapján tovább bonthatók fejezetekre és alfejezetekre):
1. Etnográfiai fQfejezet: ebben a kutatás, a terepmunka helyszínének alapos leírását adjuk közre (hasznos, ha történeti megközelítést alkalmazunk). Ide tartozik még a kutatási egységek bemutatása, részletes jellemzése is.
2. Elméleti fQfejezet: Ebben a kutatási egységek jellemzQinek elemzését tárgyaljuk (akkor teljes a dolgozat, ha mind a négy adattípust elemezzük, ezek száma azonban indokolt esetben csökkenthetQk. Adattípusok: a) szerkezeti (strukturális), b) mqködési (funkcionális), c) morfológiai, d) integratív).
Az adatok elemzése után fejthetQ ki az az elvi-elméleti váz, amely alapján megmagyarázzuk a jelenségek összefüggéseit. Hiányos a fejezet, ha nem tartalmaz definíciókat, hivatkozásokat és indoklásokat!
3. Módszertani fQfejezet: Ebben az egységben a kutatásmódszertan és az elemzés eszközeinek, eljárásainak a bemutatását adjuk meg. Ne felejtsünk el kutatásunkból bQséges példákat hozni! c) befejezés
Az összegzQ részben a kutatási téma jelentQségét és a kutatás eredményeinek alkalmazhatóságát fogalmazzuk meg.
A fQszöveget követi még legalább két kiegészítQ fejezet:
1. Függelékek: Tematikus alfejezetekben rendezve adjuk közre: a kutatási egységek listáját, az archivált anyagok listáját, térképeket, számítógépes illusztrációkat stb. (Javasolt terjedelem: a dolgozat max. kb. 15 %-a)
2. Irodalomjegyzék: A felhasznált irodalom szerzQi betqrendes felsorolása, a tanult bibliográfiai leírást alkalmazva.




1.2. Mi a stílus? Az a mód, ahogyan valamit teszünk vagy mondunk, megkülönböztetve tettünk vagy közlendQnk lényegétQl.
A stílus kifejezi az író vagy beszélQ attitqdjét
- a tárgyához, illetve a tényhez, eseményhez, amirQl szó van,
- a hallgatóhoz, illetve az olvasóhoz,
- az anyanyelvéhez,
- a társadalmi szabályokhoz és konvenciókhoz

Stílushibák:
közhelyek
szleng a tudományos szövegben
eufemizmusok
nyelvficamok
képzavarok
aktív és passzív szerkezetek túlsúlya A jó stílus: világos, tömör, erQteljes
lendületes
érzékletes


2. A hivatkozások és a felhasznált irodalomjegyzék

Alapfogalmak:
3. idézés: az az eljárás, melynek során egy másik dolgozat (publikáció) megadja saját dolgozatunk (publikációnk) alapvetQ bibliográfiai adatait. 1. hivatkozás: az az eljárás, amikor a dolgozatban egy másik dolgozat (publikáció) alapvetQ bibliográfiai adatait megadjuk.
4. idézett mq: olyan dolgozatunk (publi-kációnk), amelynek alapvetQ bibliográfiai adatait egy másik szerzQ megadja dolgozatában (publikációjában), és amely mq egy másik szerzQ dolgozatának (publiká-ciójának) felhasznált irodalomjegyzékében szerepel 2. hivatkozott mq: az a dolgozat (publikáció), amelynek alapvetQ bibliográfiai adatait megadjuk dolgozatunkban, és amely mq dolgozatunk felhasznált irodalomjegyzékében szerepel. 5. idézet: Egy másik szerzQ dolgozatából (publikációjából) szó szerint átvett szövegrész, a bibliográfiai adatok pontos feltqntetése mellett.
2.1. Miért kell hivatkozni egy tudományos dolgozatban?
1. Minden új kutatási eredménynek vannak gondolati elQzményei, ezért ha a szerzQ igényt tart arra, hogy eredményeit komolyan vegyék, neki is komolyan kell vennie elQdei teljesítményét.
2. A tudományos dolgozatban minden állítást bizonyítékokkal kell alátámasztani. A bizonyíték egyik forrása egy már publikált dolgozat. A hivatkozásokban feltqntetett források ellenQrzésével kiszqrhetQk a tévedések, a túlzott leegyszerqsítések és a szándékos vagy véletlen torzítások.
3. Erkölcsi kötelesség, hogy elQdeink nevét megemlítsük, még ha gyakran pusztán informatív céllal.



2.2. Mikor hivatkozzunk?


1. Ha alátámasztjuk állításunkat.
2. Amikor vitatkozunk a hivatkozott mqvel.
3. Ha olyan fontos adat, megállapítás van a hivatkozott mqben, amely nélkülözhetetlen témánk kifejtéséhez.
4. Amikor szellemesen és eredetien fogalmaz meg egy gondolatot.
5. Ha értelmezésre szorul, és az értelmezés fontos a témánk továbbfejlesztése szempontjából.

2.3. Mikor és mire ne hivatkozzunk?


1. Közismert megállapításokat.
2. A témánktól távol esQ, hozzá nem illQ eszemfuttatásokat.
3. Pontos forrás megjelölés nélküli, ezért ellenQrizhetetlen szövegeket.

2.4. Hogyan hivatkozzunk?
Az antropológiai tanulmányokban bevett szokás, hogy a hivatkozásokat a szövegközben helyezzük el. Tehát nem indexeléssel a lap alján a lábjegyzetben vagy a teljes szöveg végén a végjegyzetben. A szövegközi hivatkozások bejelölésekor nem lehet félreérthetQ, hogy mettQl meddig terjed az állítás, amit a hivatkozással alátámasztunk.
Példa:
FélreérthetQ hivatkozás: Kutatók kimutatták, hogy a fQváros, a városok és a falvak társadalmi önszervezQdQ folyamataiban egyaránt ellentmondásos az állami beavatkozásnak a közösségi integrációra és kohézióra kifejtett hatása (Kovács 1993, Kiss 1994, Nagy 1995).
Egyértelmq hivatkozás: Kutatók kimutatták, hogy a fQváros (Kovács 1993), a városok (Kiss 1994) és a falvak (Nagy 1995) társadalmi önszervezQdQ folyamataiban egyaránt ellentmondásos az állami beavatkozásnak a közösségi integrációra és kohézióra kifejtett hatása.


A hivatkozás formája a szövegközben:
A hivatkozással alátámasztott gondolati egység után zárójelben tqntetjük fel a hivatkozott mq:
a) szerzQjének vezeték nevét
b) megjelenési évét, illetve
c) a hivatkozott szövegrész terjedelmét
az alábbi formában: (Kovács 1994: 112-114)

Amennyiben a hivatkozással alátámasztott gondolati egység (szó) után valamilyen írásjel következne ([.][,][:][-][;]), akkor az írásjelet a hivatkozás záró zárójele után tegyük ki.

Több szerzQ, több munkájára történQ hivatkozás esetében a szerzQket betqrendben tqntessük fel (Kiss 1993: 12-21, Kovács 1994: 34-35, Tóth 1996: 132-137), egy szerzQ több mqvének hivatkozása esetén pedig idQrendet alkalmazzunk (Kiss 1993: 12-21, 1994: 111-114, 1995: 33-34).

Ha egy szerzQ több, azonos évben megjelent mqvére hivatkozunk, akkor az évszámhoz a latin ábécé kisbetqit illesztjük (Kiss 1993a: 32-35, 1993b: 145-147, 1993c: 1-5). Az évszámok megkülönböztetését hasonló módon végezzük el a felhasznált irodalomjegyzékben is!


2.5. Az idézet


Mit idézzünk?
1. Témánk szempontjából rendkívül fontos szövegrészt szó szerint.
2. Illusztrálásnak szánt, szellemes szövegrészt szó szerint.
3. Dolgozatunk bebizonyított tévedését, hibát szó szerint.
4. Primér forrást (interjúszöveget) szó szerint.





Az idézet formája:
Fontos szempont, hogy az idézet szövege emelkedjen ki a dolgozat fQszövegébQl. Ennek módjai a következQk (ezek variálhatók egymással, néha elegendQ az egyik, de nem érdemes az összest egyszerre használni):

1. kisebb sorközt alkalmazunk (a dolgozat fQszövegében kettes sorközt, az idézet szövegében egyest)
2. dQlt betqvel szedjük
3. behúzással csökkentjük a bal és jobb margókat
4. idézQjelbe tesszük a szöveget.

Az idézet hivatkozási adatait az idézett szöveg legvégén a hivatkozásnál tanult módon adjuk közre.

3. A jegyzetek

Mi a jegyzet?
A jegyzetkészítés során a szerzQ jelképesen "kilép" a fQszöveg sodrásából és "megszólítja" az olvasót. A jegyzet funkciója, hogy a fQszöveghez bár tartalmilag nem, ám logikailag kapcsolódó megjegyzésekkel, utalásokkal könnyítse a megértést.
A jegyzet renszerint értelmezQ-magyarázó elemeket tartalmaz, stílusa nem kötelezQszerqen kötött annyira mint a fQszövegé. A szerzQ teljesen személyes hangnemet is megüthet benne.
Ide tartozhatnak olyan definíciók, fogalommagyarázatok is, melyeket a fQszöveg már "nem visel el", mert a szerzQ inkább vitaindítónak szánja (ezért is nem illesztette a fQszöveg megefelelQ fejezetei alá).
A jegyzetben is használhatók hivatkozások és idézetek.
Manapság a szerzQk inkább lábjegyzeteket használnak. Ebben az esetben érdemes vigyázni arra, hogy a fQszQveghez tartozó jegyzetek azonos oldal alján legyenek.
A jegyzetelés jelölés arab számokkal történik, az egész szövegben folyamatosan.



9. óra: Tanulmányírás II.: tördelés

Cél:
Jártasság megszerzése a nyomdakész kézirat elkészítésében, Word 6.0 szövegszerkesztQ program legfontosabb moduljai alkalmazásának elsajátítása.
Tematika:
- a címek, a tükör
- a tartalomjegyzék
- miben segít a számítógép?
Számonkérés:
A tanultak alapján készített szabadonválasztott szemináriumi dolgozat értékelése.


1. A címek
Általánosan kétfajta címrQl beszél-hetünk, melyeket célszerq tipográfiailag is megkölünböztetni:

1. FQcímrQl
2. Alcím(ek)rQl

A két címfajta mind a kéziraton belül, mind pedig a kész dolgozatra, illetve a címlapra egyaránt érvényes: a kézirat címlapján található a szerzQ neve - jobb felsQ részen, a címközlések, középre rendezve, illetve a kézirat lezárásnak dátuma - a bal alsó részen pusztán az év. Semmilyen más közlés nem szükséges a címlapon.
A címlap elrendezése



név


FQcím
Alcím



évszám




2. A tükör

A kézirat formai, esztétikai, tipográfiai elrendezése adja a tükröt.
Részei:
1. a margók
2. a szövegtest, vagyis
2.1. a szövegsorok
2.2. és a bekezdések
3. az ábrák és a táblázatok





2.1. A margók
Háromfajta maróval dolgozunk:
- felsQ margó, amennyiben itt helyezzük el az oldalszámot, mindig szélesebb az alsó margónál: mérete kb. 2 cm,
- oldalmargók: mind a jobb, mind a bal margó egyforma szélességq: 2-2 cm,
- alsó margó: a lap alján üresen maradó rész, mérete kb. 1,5 cm.

2.2. A szövegtest
Tulajdonképpen a kézirat teljes terjedelme. Fontos, hogy folyamatosan ugyanazt a betqtípust használjuk (szövegszerkesztQ esetében javasolt a Times New Roman CE = ez a Times címq újság betqje, egyszerre korszerq és visszafogott, a CE "Central European" pedig a magyar karakterkészlet jele, ekkor nem lesz a kéziratban "kalapos" Q), egyes indokolt esetben (pl. lábjegyzetben) csökkenthetjük a betqfont méretét, pl. 12 pontosról 10 pontosra. Óvakodjunk a különbözQ betqtípusok indokolatlan használatától, túlzottan megvadíthatják a szövegképet.
2
1. FQcím
1.1. Alcím

Bekezdés. Utána folya-matosan írt szöveg, amed-dig a gondolati egység tart. Utána :
Új bekezdés, sorváltás nélkül. És folyamatos szö-veg.
felsQ margó, oldalszám helye, kb. 2 cm oldal margók, kb. 2x2 cm alsó margó, kb. 1,5 cm





2.2.1. A szövegsorok

Egy sor 60 leütésbQl, karakterbQl vagy betqhelybQl áll. Ez természetesen egy hozzávetQleges érték, ettQl +/-5 karakter értékkel el lehet térni. Egy kézirat oldalra írhatunk 30 sort - ez a nagyflekk (ebben az esetben egy kéziratoldal 60 leütés x 30 sor = 1800 leütésbQl, 'n'-bQl áll ), vagy írhatunk 25 sort - ez a kisflekk (a kézirat oldal ekkor 1500 leütésbQl áll). Az egyes sorok közötti sortávolság kettes, kivéve a felhasznált irodalomjegyzékben, ahol megengedett az egyes sortávolság .

2.2.2. A bekezdések

A szövegsorokból álló önálló bekezdések között nincs szükség sorváltásra, viszont valamennyi új bekezdést 5 karakterrel (ennyire van beállítva általában a tabulátor is) beljebb kezdünk. Általában nem kezdünk új bekezdést az oldal utolsó sorában, illetve nem visszük át a bekezdés utolsó sorát a következQ oldalra.
A bekezdésekben a szövegsorokon kívül szerepelhetnek behúzások (pl. az idézetek kiemelésére, melyben az idézetsorok távolsága lehet egyes is, illetve az idézet betqje lehet kurzív), vagy táblázatok és ábrák. A táblázatokat és az ábrák minden esetben folyamatos arab sorszámokkal és címekkel, valalmint a megfelelQ esetben forrás megjelöléssel kell ellátni.



1. sz. ábra
Ábra címe,
vagy címszerq megnevezése







ábra forrása (ha van)


1. sz. táblázat
Táblázat címe,
vagy címszerq megnevezése







táblázat forrása (ha van)





3. Az ábrák és a táblázatok

AlapvetQ szempont, hogy az ábra, illetve táblázat, mindig ugyanazon a lapon szerepeljen, mint amelyiken az általa illusztrált, kiegészített bekezdés található. Az ábrákat folyamatos arab számozással kell ellátni, valamint címmel, címszerq megnevezéssel is. Fontos feltétel, hogy az átvett illusztráció, táblázat forrását is meg kell adni a kéziratban. (Az ábra forrásának bibliográfiai leírása szerepeljen a felszanált irodalojmegyzékben is!)
Mit tekinthetünk ábrának? Térképeket, rajzokat, diagramokat, grafikonokat, esetleg fotók, diapozitívek fénymásolatát, beragasztását (ám ez nem javasolt, inkább külön mellékletként kell szerepeltetni).
Táblázatokban számszerq adatok rendezett halmazát mutatjuk be.





4. A tartalomjegyzék

Rendszerint a kézirat elején van a helye. Bal oldalán tqntetjük föl a fejezetcímeket, jobb oldalán pedig az oldalszámokat. A fejezetcímeket egymástól számozással vagy eltérQ betqtípusok alkalmazásával, illetve bekezdésekkel - esetleg mindezek kombinációjával különböztetjük meg.





Tartalomjegyzék

1. Cím...........................................1
1.1. Alcím................................1
1.2. Alcím................................2
1.3. Alcím................................3
2. Cím...........................................4
2.1. Alcím.................................5
2.2. Alcím.................................6
3. Cím...........................................7
4. Cím...........................................8






Miben segít a számítógép?
1994 Felhasználói kézikönyv. Microsoft Word 6.0. h. n.: Microsoft Co.

7. fejezet: Bekezdések formázása. 127-156.
11. fejezet: Oldalbeállítások: margók, oldalszámok és egyéb elemek. 245-284.

1993 Felhasználói kézikönyv. Microsoft Excel 5.0. h. n.: Microsoft Co.

9. fejezet: Adatok bevitele. 105-124.
15. fejezet: Diagram készítése. 267-288.


10. óra: Önéletrajz készítése


Cél: Gyakorlat megszerzése a szakmai önéletrajz elkészítésében és gondozásában

Tematika:
- szakmai önéletrajz (német és amerikai típus) összeállítása
- idegennyelvq önéletrajz (angol, francia vagy német nyelven) elkészítése

Számonkérés:
A három önéletrajz elkészítése, értékelése.



1. Az angolszász típusú magyar nyelvq önéletrajz szerkezete

Szakmai Önéletrajz
Dátum

Személyi adatok Név: Jelenlegi munkahely (pontos neve, címe, telefon, fax száma, e-mail cím): Lakás, telefonszám: Születési hely és idQ: Anyja leánykori neve: Jelenlegi foglalkozás: Iskolai végzettsége (iskolák felsorolása, esetleges szakképzettségek) iskola szintje intézmény neve szak(ok) idQtartam végzettség Foglalkozási adatok (munkahelyek felsorolása) Munkahely neve idQtaram beosztás
Szakmai tevékenység Szakmai tevékenység, részletes felsorolása idQrendben, az évszámok kiemelésével 1. szakmai tanfolyamok: idQtartam, helyszín, megnevezés, szervezQ intézmény neve 2. bel- és külföldi ösztöndíjak: idQtartam, helyszín, célkitqzés, kiíró intézmény neve 3. tanulmányutak: idQtartam, helyszín, cél, fogadó intézmény neve (ha volt) 4. szakmai gyakorlatok: 5. csoportos és egyéni kutatások: idQtartam, helyszín, cél 6. rendezvényszervezés: idQpont, helyszín rendezvény megnevzése, jellege
Szakmai testületek, tagságok, tisztségek idQtartam, testület megnevezése, tagság jellege, tisztség jellege
ElQadások szakmai rendezvényeken, publikációk 1. KonferenciaelQadások: évszám, elQadás címe, rendezvény neve, elQadás jellege (plenáris, szekció), helyszín 2. Publikációk: az egyes mqfajokon belül idQrendben, a bibliográfiakészítés során alkalmazott leírás szerint
önálló közlemények: monográfiák, folyóiratcikkek, gyqjteményes kötetek
szerkesztések: gyqjteményes kötetek, folyóiratok, egyéb periodikumok
filmográfia
discográfia



Aláírás



2. Angol nyelvq angolszász típusú szakmai önéletrajz szerkezete


Curriculum vitae with photo

Date


Personal data: Josef KOVACS Szechenyi utca 11. 12345 Miskolc born on dd.Mm.yyy in Miskolc
Education: yyyy-yyyy primary school in Miskolc yyyy-yyyy secondary school in New Example graduation
Professional training: M/yyyy-m/yyyy practical training as engine fitter Schneider GmbH & Co., Example Town IHK-exam grade "B+"
Study: M/yyyy-m/yyyy college in Debrecen, majored in machine buildingdissertation: "the use of robots in the production of engines"termination with the final grade "A+"
Profession: M/yyyy-m/yyyy employed as Mechanical engineer Machine park Maier Ltd, in Formville M/yyyy-m/yyyy Projectmanager for motor development Machine park Meier PLC, Example City since M/yyyy Projectmanager for electronic systems machine building Schmidt corporation, Miskolc
Continued education: yyyy operating system UNIX yyyy language studies: English for advanced yyyy programming language C
Signe



3. Angol nyelvq német típusú szakmai önéletrajz mintája

Curriculum vitae

Born on dd.Mm.yyyy in New Example. From yyyy to yyyy I visited the elementary school in Miskolc, and from yyyy to yyyy high-school, from which I graduated.
On M yyyy I began a training program to become an engine fitter with the company Schmidt & Co. in Miskolc. I Hereby acquired all the basic knowledge needed for this occupation. The training ended on M yyyy with the states-exam and the grade "A+".
From M yyyy through M yyyy I served in the military. After basic training, based upon my knowledge as an machine fitter, I was assigned to the restoration corps with the pioneers in New Example.
After military service I started studying mechanical design and engineering at the New Example School of Technology in yyyy. I finished in yyyy and received the final grade "B". For the dissertation I chose the topic "The use of robots in the production of engines".
After completing my scholastics, I found employment as a mechanical-engineer with the Automotive company Mayfield in Nyiregyhaza. There I was assigned to the productions department, yyyy I changed to the development of engines.
Yyyy I eventual became the appointed project-manager for engine-development. Within this function I was decisively responsible for the development of engines up to and through the stage of production.
Since yyyy I have been working for the Cornfield engineering corporation in Nyiregyhaza, where I am now project-manager as well.


Miskolc, the (signature)












4. Német nyelvq angolszász típusú szakmai önéletrajz szerkezete

Lebenslauf


Persönliche Daten: Josef KOVACS Szechenyi utca 12 12345 Miskolc geboren am tt.mm.jjjj in Miskolc
Schulausbildung: jjjj-jjjj Grundschule in Miskolc jjjj-jjjj Gymnasium in Miskolc
Abschluß: Abitur
Berufsausbildung: m/jjjj-m/jjjj Ausbildung zum Maschinenschlosser Schneider Co. und KG, Miskolc IHK-Abschluß mit Note "Sehr gut"
Studium: m/jjjj-m/jjjj Universität in Miskolc, Fachbereich Kulturantrophologie
Diplomarbeit: "Der Einsatz von Robotern in der Produktion von Motoren" Abschluß mit der Gesamtnote "Gut"
Berufstätigkeit: m/jjjj-m/jjjj Tätigkeit als Maschinenbauingenieur Maschinenfabrik Maier GmbH, Nyiregyhaza m/jjjj-m/jjjj Projektleiter Motorenentwicklung Maschinen-fabrik Maier GmbH, Nyiregyhaza seit m/jjjj Projektleiter für elektronische Systeme Maschinenbau Schmidt AG, Miskolc

Weiterbildung: jjjj Betriebssystem UNIX jjjj Sprachschule Müller: Englisch für Fortgeschrittene jjjj Programmiersprache C
Miskolc, den (Unterschrift)
Josef KOVACS
Szechenyi utca 1
12345 Miskolc
5. Német nyelvq német típusú szakmai önéletrajz mintája

Lebenslauf

Am tt.mm.jjjj wurde ich in Miskolc geboren.
Von jjjj bis jjjj besuchte ich die Grundschule in Miskolc, und von jjjj bis jjjj das Gymnasium, das ich mit dem Abitur abschloß.
Im m jjjj begann ich eine Ausbildung zum Maschinenschlosser bei der Firma Schneider Co. und KG in Miskolc. Hierbei erlernte ich alle grundlegenden Kenntnisse dieses Berufes. Die Ausbildung beendete ich im m jjjj mit der IHK-Prüfung und der Note "Sehr gut".
Von m jjjj bis m jjjj leistete ich meinen Wehrdienst ab. Dort wurde ich nach der Grundausbildung aufgrund meiner Ausbildung als Maschinenschlosser in der Instandsetzung bei den Pionieren in Miskolc eingesetzt.
Nach dem Wehrdienst begann ich jjjj ein Studium zum Maschinenbauingenieur an der Fachhochschule in Miskolc. Dieses beendete ich jjjj mit der Gesamtnote "Gut". Für die Diplomarbeit behandelte ich das Thema "Der Einsatz von Robotern in der Produktion von Motoren".
Nach dem Studium fand ich eine Tätigkeit als Maschinenbauingenieur bei der Maschinenfabrik Maier GmbH in Nyiregyhaza. Dort war ich zunächst in der Produktion tätig, jjjj wechselte ich in die Entwicklung von Motoren. jjjj schließlich wurde ich zum Projektleiter für die Motorenentwicklung ernannt.
In dieser Funktion war ich maßgeblich an der Neuentwicklung von Motoren bis zur Produktionsreife beteiligt.
Seit jjjj bin ich bei der Firma Maschinenbau Schmidt AG in Miskolc beschäftigt, wo ich ebenfalls als Projektleiter tätig bin.

Miskolc, den (Unterschrift)



6. Francia nyelvq angolszász típusú szakmai önéletrajz szerkezete

Curriculum vitae avec photo d'identité

Données personnelles Josef KOVACS 1, rue d'exemple 75016 Paris né le tt.mmm.. U Miskolc
Cycle scolaire jjjj.jjj Ecole primaire U Miskolc jjj.jjjj Lycée U Miskolc Diplôme: Baccalauréat

Formation professionnelle jjjj-jjjj Formation de serrurier mécanicien Schneider Co. et KG U Miskolc Examen final IHK avec mention "tr
s bien"
Etude mmmm... Ecole supérieure de formation, domaine spécialisé construction mécanique
Mémoire: "La mise en service de robots dans la fabrication de moteur Examen final avec mention "bien"

Activité professionnelles jjj... Activité en tant qu'ingénieur en construction mécanique Fabrique de machines SARL Maier, Nyiregyhaza jjjj.jjjj Chef de projet dans le développement de moteur jj.jjj Chef de projet pour des syst
mes électroniques Construction mécanique Schmidt AG Miskolc
Formation continu jjj.jjj Syst
me d'entreprise UNIX jjj.jjj Ecole de langue Müller: anglais pour niveau supérieur jjj.jjj langage de programmation C
Miskolc, le Signature

6. Francia nyelvq német típusú szakmai önéletrajz mintája

CURRICULUM VITAE


Je suis né le ... á Miskolc.

J'ai été U l'école primaire de ... U ... . En ... j'ai commencé une formation de serrurier mécanicien dans l'entreprise Schneider & Co. et KG U Miskolc.
Durant ce temps j'ai acquis des connaissances de base que requiert ce métier. Ma formation s'est terminé par un examen de l'IHK avec la mention "tr
s bien".
De ... U ... j'ai fait mon service militaire. En raison de ma formation de serrurier mécanicien, j'ai été affecté dans un régiment de Génie U Miskolc.
Apr
s le service militaire j'ai commencé des études d'ingénieur en construction mécanique U l'école supérieure professionnelle de Miskolc que j'ai terminé avec la mention "bien". Mon mémoire avait le th
me "La mise en service de robots dans la fabrication de moteurs".
Apr
s mes études j'ai travaillé en tant qu'ingénieur en construction mécanique dans la SARL Maier; d'abord dans la production puis j'ai été nommé chef de projet pour le développement de moteur. A ce poste j'ai participé de mani
re décisive au développement de moteur de la conception U la fabrication finale. Depuis je suis employé dans l'entreprise de construction mécanique Schmidt SA U Miskolc aussi en tant que chef de projet.


Miskolc, le Signature



11. óra: Pályázatírás rejtelmei

Cél:
A hallgatók sajátítsák az önálló szakmai pályázatírás gyakorlatát, megtanulják kutatási tervük figyelemfelkeltQ, meggyQzQ és hatásos megfogalmazását. Megtanulják az önálló és helytálló költségvetés elkészítését.
Tematika:
- a pályázat
- a költségvetés
számonkérés:
Egy elkészült egyéni pályázat értékelése.
1. A pályázatírás

1.1. Általános megjegyzések
Az önálló pályázat a mai társadalomtudományi gyakorlat elengedhetetlen része. Mivel általános jelenség, hogy a társadalomtudományok számára az anyagi források szqkösek, ezért el kell sajátítani a hatékony pályázatírás formai és tartalmi követelményeit. Ugyanakkor a kutatási eredmények bemutatására a publicitás megteremtése hasonlóan költséges dolog és az egyre inkább elterjedQ gyakorlat szerint elsQsorban a szerzQket terhelQ kötelezettség. A társadalomtudományi tevékenység nem kis mértékben önmenedzselés.
Az antropológia a szellemtudományok "halmozottan hátrányos helyzetq" szakterülete, ezért kulcskérdés, hogy a témában tevékenykedQ kutatók, egyetemisták képesek legyenek önállóan kutatásaikhoz a megfelelQ forrásokat elQteremteni.
Ugyanakkor a jó pályázat nem csak a financiális feltételek biztosításának eszköze, hanem önmagában a kutatási téma, koncepció koncentrált bemutatása. A legkülönbözQbb alapítványok, tudományos pénzalapok kuratóriumait irányadó szakemberek pedig a szakmai közvélemény alakulását leginkább befolyásoló személyiségeket koncentrálja. Éppen ezért a jó pályázat szakmai presztízskérdés is.
A pályázatokkal szemben támasztott (támasztható) legáltalánosabb koncepcionális feltétel, hogy témája részben megkezdett kutatásra vonatkozzon, vagyis a pályázót aktív kutatói gyakorlatában mutassa be.
A pályázás szisztémája a társadalomtudományokban a rendszerváltást követQen az elsQ idQszak könnyq pénzszerzési lehetQségébQl viszonylag gyorsan alakult át a szakmai megmérettetés és kompetencia egyik adekvát színterévé. A változás lényege szerint a pályázatok komplexitásának fokozódását jelenti. A sikeres pályázatok egyre inkább szigorúan átgondolt koncepcionális projektek. A legtöbb pályázat (Soros, Humboldt, DAAD, Fulbright, MKM, FEFA, KFK stb.) rendkívül részletes követelményeket támaszt a pályázókkal szemben.

1.2. A társadalomtudományi pályázatok struktúrája
A legtöbb pályázati kiírás tematikus felhívás. Szigorúan szabályozott és rögzített témákban pontos határidQs felhívások betartásával lehet érvényesen pályázni. A legtöbb szakalapítvány csak saját formanyomtatványán fogad el pályázatokat. Az qrlapok kitöltésének legáltalánosabb elve az érthetQség és a hitelesség. Minden inkorrekt adat a pályázatból való kizárás kockázatát jelenti. A nemzetközi alapítványi pályázatok esetében általános követelmény, hogy valamely világnyelven kell elkészíteni a pályázati anyagot, ez sokszor kiegészül önálló és speciális nyelvi követelményekkel.


2. A legtöbb pályázat strukturálisan két nagy csoportra osztható:
2.1. pályázati qrlap
2.2. mellékletek

2.2. A pályázati qrlap
- kutatási projekt címe (pályázat címe): rövid, érthetQ tudományos szakcím, amely alkalmas a nyilvános használatra is.
- tudományos szakterület: a legtöbb pályázati felhívás egyszerre több diszciplínában kerül kiírásra. Éppen ezért fontos, hogy a pályázó pontosan meg tudja jelölni azt a szakterületet, ahol pályázatát versenyeztetni kívánja. Sokszor elQfordul, hogy a pályázati kiírás lehetQvé teszi az interdiszciplináris besorolást, ami általában kedvezQbb elbírálás alá esik, mint a specifikus pályázat.
- a pályázó szakmai kompetenciájára vonatkozó adatok: itt a pályázó tudományos szakterületén végzett eddigi munkáját kell ismertetni
- ajánló levél: a legtöbb pályázat igényli, hogy a pályázat témájának kompetens szakértQje mondjon véleményt, vállaljon szakmai garanciát a pályázat minQségéért. A pályázatnak ez a része nagyban befolyásolja az elbírálás végsQ kimenetelét. A közismertségnek örvendQ szaktekintély által adott ajánlás félsikert jelent.

2.2. mellékletek, kiegészítQ anyagok


1. A pályázati projekt részletes kifejtése:
általában limitált terjedelmq összefüggQ szakszöveg, amely tartalmazza az alábbiakat:
- Az alapkoncepció leírását, bemutatását, ennek a pályázat kiírásában megadott szakterületek egyikében való elhelyezését. Itt kerülnek ismertetésre a kutatás legfontosabb alapkérdései, a kutatási hipotézis. A pályázó ebben a szövegrészben mutathatja be elméleti felkészültségét, kapcsolódását a szakterületen belül a témában már folyó esetleges kutatásokhoz. Fontos kihangsúlyozni azokat a motívumokat, melyek a bírálókat a pályázat eredetiségérQl gyQzhetik meg. Érdemes a kutatási koncepcióval kapcsolatban annak a centrális kérdésnek a rögzítése, amelyre adott válaszként fogható fel az egész projekt. Ez a bírálók munkáját könnyíti, akik több pályázat elbírálások, rangsorolásakor a világosan strukturált szövegeket még tartalmi hiányosságaik ellenére is elQnyben részesítik a szakmailag megalapozottabb, de formailag nem kellQen igényesen kidolgozott pályamunkákkal szemben.
- Itt kerül ismertesére az alkalmazott kutatási és elemzési módszer: elsQdleges/másodlagos kutatás, adatvétel elvei, kutatási minta bemutatása stb. Fontos szempont, hogy nem szabad megkerülni a pályázat megvalósítása elQtt álló nehézségeket. A realista pályázatok sokkal jobb elbírálás alá esnek, mint a fellengzQs szövegek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pályázat hangneme ne legyen kellQen magabiztos és meggyQzQ.
- Ki kell térni a kutatás gyakorlati hasznára, várható eredményeire és arra, hogy a pályázó miképp szeretné kutatásai számára a kellQ publicitást biztosítani. Ez a legtöbb alapítvány és tudományos pénzalap számára fontos szempont, mivel számukra tevékenységük pozitív társadalmi megítéléséhez tartozik, hogy a finanszírozott kutatások megfelelQ nyilvánosságot nyerjenek.

2. A kutatási témához válogatott reprezentatív irodalom
(elQfordulhat, hogy annotált bibliográfia formájában): A bírálók számára ez segít megítélni a pályázó szakterültén való jártasságát. Másolt katalógusokat, az InternetrQl levett információkat nem szerencsés használni, mivel ez negatív elbírálás alá esik. A szubjektív lista sokkal inkább tükrözi a kutatói habitust és fontos eleme lehet a sikeres pályázatnak.

3. Életrajz:
A legtöbb esetben a szakmai életrajz az angolszász gyakorlatból átvett címszavas, rövid, a leglényegesebb tematizált információkat tartalmazó bemutatkozás.

4. Kutatási ütemterv:
Rendkívül fontos része a pályázatnak a kutatás megvalósítására a rendelkezésre álló idQtartamra vetítve a részfeladatok megvalósításának strukturális tervezet. A kutatási menetrend a legtöbb esetben a kutatási intervallum raszterszerq felosztása. A táblázat függQleges oszlopa az idQtengely, míg a vízszintes skála az elvégzendQ tevékenységeket csoportosítja. (terepmunka, elvégzendQ feladat, tudományos és konferenciatevékenység stb.)

5. Költségvetés:
A pályázat anyagi vonzatait tartalmazó részletes és pontos kimutatás. A részfeladatokra lebontott költségvetési terv segít a bírálóknak megítélni a tervezett költség létjogosultságát és ugyanakkor a meggyQzés egyfajta eszköze is.


Hat szempont a jó pályázat elkészítéséhez


MirQl kell meggyQzni a bírálókat? 1. A kutatás rendelkezik fogalmi újításokkal, 2. szigorú módszertana van és 3. tartalmas. Milyen kérdésekre keresnek választ a bírálók? 1. Milyen új tapasztalatokra, tudásra tehetünk szert a kutatás eredményeképpen? 2. Miért van szükség ezekre a tapasztalatokra? 3. Hogyan tudjuk ellenQrizni következtetéseink helytállóságát?


12. óra: Kutatási terv és kutatói jelentés

Cél:
Jártasság megszerzése az önálló kutatásról készült terv, illetve szakmai beszámoló megfogalmazásában.
Tematika:
nincs külön tételezve
Számonkérés:
Szabadon választott szakmai tevékenységrQl terv, illetve beszámoló készítése.
Kutatási terv


A kutatás

Címe:


A kutatás címének tömörnek, figyelemfelkeltQnek, érthetQnek, szakszerqnek és a kutatás tartalmi részével összefüggésben állónak kell lennie.
Nem zárható ki szépirodalmi, vagy zsurnalisztikai cím kiválasztása sem, ekkor azonban kívánatos szakmai magyarázó alcím közlése is.

Példa:
A humán erQ-forrásfelhasználás hagyományos módjainak és a társadalmi önszervezQdQ folyamatok intézményeinek kapcsolata a helyi társadalomban
Céljai:


A kutatás célkitqzéseit pontokba szedve, tömören és világosan kell megfogalmazni. A célok felsorolásának kötelezQen kell követnie valamilyen sorrendet: ez lehet idQrendi (a kutatási terv megvalósításának egyes fázisai szerint), vagy lehet szakmai-logikai szempontok szerint.
Ügyelni kell arra, hogy a késQbbiekben kiválasztott kutatástechnikai eszközök és elemzési módszerek, illetve a célkitqzések összhangban álljanak egymással.

Példa:
1. A helyi társadalomban mqködQ, önszervezQdésen alapuló formális intézmények strukturális és funkcionális megközelítésq társadalomtudományi vizsgálata.
2. A társadalmi önszervezQdQ folyamatokban meghatározó szervezQ egyéniség életútjának pszichológiai (magatartástudományi) megközelítésq elemzése.
3. Hátrányos helyzetq társadalmi csoportok (pl. munkanélküliek, csökkent munkaképességqek, nyugdíjasok, nagycsaládosok) társadalmi presztízsének, státusának a helyi önszervezQdQ folyamatokban betöltött szerepének összehasonlító vizsgálata.
4. A helyi társadalom saját hagyományain alapuló kultúrája és az állami ideológia globalizáción alapuló nemzeti kultúrája közötti konfliktuslehetQségek feltárása.

Helyszíne:


A kutatás helyszínének pontos, közigazgatási egységeket növekvQ sorrendben történQ feltqntetése.

Példa:
Ócsa nagyközség, Pest megye, (Magyarország)

Indoklása:


A kutatás indoklásában határozott megfogalmazásban kell megemlíteni a tervezett munka fontosságára, a résztvevQk rátermettségére vonatkozó körülményeket. Ebben a részben fejtjük ki a kutatás munkahipotézisét, helyezzük el a munkát a tudománytörténetben, hivatkozunk elQzménynek tekinthetQ tudományos munkákra.
Esetleg röviden (egy mondatban) megelQlegezhetQ a kutatás szélesebb összefüggésekbe helyezett hasznosíthatósága is.
Példa:
A kutatás munkahipotézise az, hogy Magyarországon az 1947-1989 közötti korszakban a politikai elit kipusztította azokat az egyéni motivációkat és azokat közösségi szintq rutinokat, melyek a társadalmi önszervezQdQ folyamatok korszerq intézményesedésének és mqködésének feltételei. Ezért a helyi társadalom ma még nem egyenrangú félként reagálhat a nemzeti és az európai szinten megjelenQ kulturális, gazdasági és politikai kihívásokra. A civil önszervezQdések pedig a helyi hagyományok ismerete és felhasználása nélkül nem mqködhetnek megfelelQen.
A több évtizedes "kicsi a szép" szlogen Magyarországon -- különösen az Egyesült Európához való csatlakozás elQkészítésének idQszaka alatt -- megújult tartalmat és jelentQséget sejtet. Ennek két oka van. Egyik, hogy a demokratikus igazgatási és hatalmi gyakorlat kontrolljaként fellépQ civil szféra, illetve a társadalmi önszervezQdések mqködése Magyaroszágon jelenleg nem sikeres - különösen helyi szinten. Másik, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás okozta lehetséges társadalmi traumák (kultúravesztés, kulturális kimerültség stb.) elkerülésének fontos feltétele a lokális öntudat megerQsítése, a helyi erQforrások felismerése, feltárása és bekapcsolása a magyar falvak intézményi reprezentációjába.
A helyi erQforrások alatt azokat a hagyományos és hagyományozható normatívákat, magatartás- és viselkedésmodelleket értem, melyek a lokális kultúra elsQdleges forrásai, és amelyek a vidéki Magyaroszágon élQk egyéni, csoportos, lokális, sQt nemzeti azonosságtudatát alapvetQen meghatározzák.
Véleményem szerint a közép-európai országokban az alkalmazott társadalomtudományi kutatásoknak rendkívül fontos feladata, hogy segítsék a vidék magára találását, támogassák a helyi társadalom kulturális megerQsödését, tevQlegesen járuljanak hozzá a különbözQ lokális identitások tartalmi feltöltQdésében.
Ennek egyik módja, ha a tudomány kilép az akadémiai intézetek és az egyetemek falai közül, és a társadalomtudományi kutatások eredményeit visszajuttatja oda, ahonnan az empíria maga származik.
A helyszín kiválasztását az indokolja, hogy már az 1980-as években végeztek a térségben a helyi társadalmat érintQ társadalomtudományi kutatásokat (BQm Antal és Pál László (szerk.) 1988 A helyi társadalom 6. A helyi társadalmak szervezQdése egy alföldi településegyüttesben. Háttértanulmányok. Budapest: MSzMP KB Társadalomtudományi Intézet), illetve Piróth István több éve folytat antropológiai vizsgálatot Ócsán a helyi társadalmi önszervezQdések mqködésével kapcsolatban (see: Piróth's C. V.: Research and teaching experience, Publications, Conferences and professional programs)


RésztvevQk:


A kutatásban résztvevQ személyek neve, beosztása, munkahelyének megnevezése.

ElQzményei:


A kutatás elQzményeiben a résztvevQk szakmai életútjának idevonatkozó, meggyQzQ erQvel rendelkezQ eseményei sorolhatók, utalva a szakmai önéletrajzban szereplQ publikációkra, konferenciaelQadásokra.

Megvalósítása:


A kutatás megvalósítását tárgyaló bekezdésben a kutatási módszereket, valamint a kutatás ütemtervét soroljuk fel.
A kutatás módszereinek összhangban kell állniuk a célkitqzésekkel, az ütemtervnek pedig a kiválasztott módszerek megvalósíthatóságával, idQigényével.

Módszerek


Kutatási módszerek alatt soroljuk fel a kutatás egységeit, ismertetjük a mintavételi eljárást, közöljük a kutatás, illetve az elemzés eszközeit.

A kutatás egységei


Pontosan meghatározzuk azon objektumok körét, melyre a kutatás kiterjed.

Példa:
A kutatás egységei Ócsa nagyközség területén élQ nagykorú személyek (az összlakosság létszáma 1996-ban 8400 fQ) közül, azok
a) akik tagjai valamilyen helyi egyesületnek (1996-ban kb. 600 fQ)
b) aki nem tagjai egyik helyi egyesületnek sem (kontrollcsoport)

A mintavétel


Megnevezzük a mintavételi eljárást, illetve az alapsokaság forrását, valamint a mintasokaság(ok) alapvetQ kritériumait.

Példa:
Piróth István rendelkezik Ócsa nagyközség lakosainak alapcenzusával (számítógépes adatbázis) és az egyesületi tagok névsorával (1996-os adatok). Az egyesületi tagok teljes létszámban vesznek részt a kutatásban, a lakosság többi részén pedig arányos rétegezett mintát veszünk az alábbi szempontok alapján:
a) foglalkozási csoportok
b) korcsoportok
c) nemek
d) Qslakosok/beköltözQk


A kutatás eszközei


Összhangban a célkitqzésekkel felsoroljuk a kutatás során alkalmazni kívánt eszközöket, illetve felhasználásuk módját.

Példa:
a) résztvevQ megfigyelés:
1. egyesületi alkalmak
2. nyilvános közösségi ünnepek
3. közéleti események
(a résztvevQ megfigyelést minden alkalommal kiegészítjük videófelvételek készítésével)
b) interjúk:
1. életútinterjúk a helyi társadalom szervezQ egyéniségeivel: közéleti szerepvállalásuk motivációinak megismerése érdekében
2. etnoszemantikai interjúk
- az egyesületek tagjaival: aktivitásuk okairól, közösségi élményeik értékelésérQl;
- a kontrollcsoport tagjaival: abból a célból, hogy megismerjük véleményüket a helyi egyesületek mqködésérQl,
- mindkét csoporttal: a lokális és a nemzeti azonosságtudat közös és eltérQ elemeinek feltárása céljából
c) kérdQívek
1. a helyi egyesületek és a helyi közigazgatási, hatalmi, közmqvelQdési intézmények által szervezett közéleti események értékelésérQl
2. a lakosok szociális helyzetérQl


Az elemzés eszközei


A kutatás eszközeivel rögzített ismeretek elemzéshez alkalmazni kíván eszközök felsorolása. Általában az eszközök listájából egyértelmqen kiderül az elemzés módszere, ám ha nem tudunk eszközt megnevezni, akkor legalább a tervezett módszerre érdemes utalni.

Példa:
A kutatás során nyert valamennyi ismeretet és tényt számítógépes adatbázisokba rendezzük, és matematikai-statisztikai módszerekkel elemezzük (rendelkezésünkre álló programok: a dBase, a Quattro Pro, az Athropac, az SPSS program).
Az interjúk átírt szövegeit tartalomelemzéssel vizsgáljuk (rendelkezésünkre áll a DISCAN for DOS program)


ütemterv


Az ütemtervet a teljes kutatási idQ hosszának arányában osztjuk fel (ha éves kutatást végzünk - hónapokra, ha havi kutatást - hetekre és így tovább).
Az ütemtervet a célkitqzések és a kiválasztott kutatási eszközök idQigénye alapján készítjük el.


Várható eredményei:


Helytálló elQrelátásról árulkodó módon fogalmazzuk meg a várható eredményeket. Legyünk figyelemre a helyi hasznosíthatóságra, a tudományos értékre, esetleg a közéleti haszonra is.



Példa:
1. A helyi társadalom integráló és kohéziót teremtQ jellemzQinek megfogalmazása a különbözQ társadalmi rétegek és csoportok tükrében.
2. Hozzájárulás a helyi társadalom társadalomtudományi fogalmának tisztázásához.
3. Modellalkotás az önszervezQdQ folyamatokban résztvevQk egyéni és közösségi magatartásformákról és viselkedéstípusokról.
4. Alkalmazott antropológia: a részeredmények és a végeredmény felhasználása Ócsa helyi társadalmában mqködQ szervezQ egyéniségek és közéleti személyiségek képzésében. (A képzés intézményi formáinak megszervezése után tantervkészítés.)
5. Hipotézisek Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásának a helyi társadalomra gyakorolt hatásairól.



Egyebek:


A kutatási terv ezen pontjában az elQzQekbe nem férQ, fontos információkat adhatunk meg.

Példa:
Az adatfeldolgozáshoz és az elemzéshez szükséges eszközöket (számítógépek, videókamerák, programok, fénymásológép, fényképezQgépek) a két pályázó munkahelye biztosítja.
A kutatás rész- és végeredményeit konferenciaelQadásokon, folyóiratcikkekben folyamatosan tervezzük nyilvánosságra hozni.
Az adatbázisok elsQdleges elemzésén nyert adatokat, a tanulmányaink kéziratait Ócsai nagyközség lakosainak rendelkezésére bocsájtjuk (a községi könytárban, illetve az önkormányzat adattárában tesszük hozzáférhetQvé).
2. Kutatási jelentés
költségvetés


A költségvetésben valamennyi, a kutatás során indokoltan felmerülQ költséget fel kell tqntetni. Ne felejtsük el, hogy a kutatás nem zárul le a terepmunkával, és nem azzal kezdQdik. Vagyis az elQkészületek és a feldolgozás költségeit is tervezzük meg.
Amennyiben a helyzet megkívánja, a költségvetés összegeinek megállapítása során gondoljuk az esetleges inflációra is.




2.1. A kutatási jelentés formai követelményei


1. Címlap:
Jobb felsQ sarkában a terepmunka gyakorlatról szóló kutatási jelentést készítQ
Cím a lap közepén: Kutatási jelentés alatta zárójelben a helyszín és az idQtartam
Bal alsó sarokban az évszám

2. A kutatás helyszínének megnevezése:
közigazgatási egységek általánosig terjedQ fölsorolása (akkor is, ha néhány már jogilag megszqnt)

3. A kutatás idQtartamának fölsorolása
Az elsQ idQponttól a befejezQ idQpontig: év, hónap, nap
Ha több szakaszban zajlott, akkor havi bontásban:
hónap, napok száma
a végén összes napok száma



4. A kutatás céljainak megnevezése
4.1. Általános célkitqzés megnevezése (A kutatási terv címe is lehet)
4.2. Az egyes részcélok megnevezése

5. A kutatásban ténylegesen résztvevQk felsorolása.


6. Megjegyzések
IdQrendi felsorolása a kutatás részeredményeinek
(kapcsolatok, rögzítések, forrásfeltárások, fontosabb események, személyek és intézmények fölsorolása stb.)


6. Összegzés
A kutatás (rész)célkitqzéseinek és az 5. Megjegyzések fejezetben felsorolt tényleges eredményeknek az összevetése.


7. A fontosabb kutatási egységek (személyek, intézmények, társadalmi termékek) egyszerq fölsorolása.

8. A megbízó által biztosított anyagi és fogyóeszközök elszámolása.
A felvett fogyóeszközök felsorolása. A felhasznált pénzrQl költségelszámolás.
Hangkazetták, videókazetták, diapozitívek, papírképek címeinek vagy címszerq megnevezéseinek és kódjainak felsorolása.
A kutatás során fölhasznált jegyzetfüzetek azonosítási számának a fölsorolása.

9. A kutatással kapcsolatos dolgozatok, tanulmányok, cikkek, konferenciaelQadások, videófilmek, kiállítási anyagok, fotósorozatok (olyanoké, melyek publikálásra elvileg készek) címeinek és rövid tartalmának fölrosolása.

10. A további feladatok és célok megnevezése. (Nem árt hivatkozni -- amennyiben van -- a kutatási terv vonatkozó pontjaira.)

11. Aláírás, dátum





2.2. A kutatási jelentés tartalmi szempontjai

A kutatói jelentés készítése részben többet, részben kevesebbet jelent a tanulmányírásnál:

- többet, mivel a tartalmi kérdéseken tulmenQen a kutatómunka körülményeirQl, költségeirQl, közremqködQirQl, stb. is részletes beszámolót tartalmaz,
- kevesebbet, mivel az érdemi kutatási eredményeket sqritve, összefoglaló jelleggel közli.

1. Kiknek készül a kutatói jelentés?


A kutatói jeletés általában a kutatásra megbizást adók, a kutatást finanszirozók számára készül, az általuk elQírt, megadott követelmények és formai elQírások szerint.
Célszerq ezekkel a követelményekkel a kutatás megkezdése elQtt megismerkedni és folyamatosan beszerezni illetve rnódszeresen rögzíteni azokat az információkat, amelyekre az idQközi illetve a végsQ elszámolások, jelentések készítésekor szükségünk lehet.

2. Minek alapján készítjük el a kutatói jelentéseket?


A kutatói jeletést a kutatás érdemi eredményein kivql a kutatási naplóra és a kutatás egyéb dokumentumaira támaszkodva készítjük el.

A kutatási naplót (terepmunka naplót) érdemes a kutatási jelentések szempontjai szerint vezetni: az eseményeken, kutatási eredményeken kivül feljegyezni a közremqködQ személyek adatait (azokat az adatokat, amelyek a pénzügyi elszámolásokhoz is szükségesek), a felmerülQ költségeket (mikor, kinek, miért, mennyit fizettünk, miért, mibQl mennyit vásaroltunk, stb.). A kutatási (terepmunka) napló mellékletei lehetnek a pénzügyi bizonylatok, számlák, vonatjegyek, átvételi elismervények stb. Nagyobb volumenq kutatások esetében a kutatás költségvetése és annak pénzügyi teljesítése a beszámolás alapja.



3. Mit tartalmaznak a kutatói jelentések?


1. Tartalomjegyzéket a továbbiakról, azaz magáról a jeletésrQl.

2. Melyek voltak a munka (a kutatás) célkitqzései? vagy Mi volt a megoldandó feladat? Röviden, pontokba szedve, esetleg kérdések formájában megfogalmazva.

3. A kutatás módszereivel, helyével, idQbeli lefolyásával kapcsolatos információk.
Tehát: milyen módszert, módszereket alkalmazva, hol, milyen társadalmi közegben, végeztük a kutatómunkát, milyen volt a kutatás idQbeli megszervezése, esetleg milyen szakaszokra osztottuk, stb...
A jelentésnek ebben a részében részletesen le kell írnunk a módszereket, a hellyel és az idQvel kapcsolatos információkat..

4. Beszámolás az eredményekrQl.
Milyen hipotézisekkel indultunk? Melyek a kutatás legfontosabb tartalmi eredményei (esetleg pontokba szedve)? Hogyan viszonyulnak az eredményeink a kiinduló hipotézisekhez? Hogyan viszonyulnak az eredmények a kutatás céljaihoz, vagy a megoldandó feladatokhoz, illegtve a megbízó által kitqzött feladatokhoz?
Hogyan illeszkednek eredményeink a szakterület tudományos eredményei közé?

5. Esetleges javaslatok a téma tovbbi kutatására vonatkozóan (a finanszírozók, az eredeti témát kitqzQk számára).

6. A kutatásban közremqködök adatai (esetleg munkájuk méltatása).

7. Tételes elszámolás a kutatásra fordított költségekkel.

8. Melléklet: a kutatás dokumentumai - a jelentést kérQ igényei szerint.

PAGE 3


PAGE 29


PAGE 72

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10 19. század 8. ábris adatbiztonság antroptöri anyagok ásványok elmélet éptöri 2 eu agrárpolitikája feladatok fotó gazdinfo gótika illeték info intézményi gyakorlat java kereskedelem konjunktúrakutatás közjog kriszti lowie matrix munka művészettörténet ókor oktatási törvény órai diák os önköltség öregedés pdf pénzügy piac pol.komm prof. dr. héjj andreas ptk statek gyakorlat szemiotika szöveg tűzjelző valószínűségszámítás vektor vésés vetőmag virológia vizsgatételek vorlesung