KREDIT
VADÁSZ

Bevezetés a pszichológiába konzultációs jegyzet

Országok listájaHungaryEszterházy Károly FőiskolaBölcsészettudományi Főiskolai KarPedagógia-történelemBevezetés A PszichológiábaJegyzetekBevezetés a pszichológiába konzultációs jegyzet

2005.08.29-30: Bevezetés a pszichológiába
KötelezQ irodalom:
Taskó Tünde - Estefánné Dr. Varga Magolna - Hatvani Andrea: Pszichológiai alapismeretek
Tóth László: Pszichológia a tanításban
Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába

Ajánlott irodalom:
Eliot Aronson: A társas lény
Atkinson és munkatársai: Pszichológia
Carver Schier: Személyiségpszichológia
Csepeli György: Szociálpszichológia

A pszichológia fogalma:
Görög eredetq szó.
Psziché=lélek, érzelem, szellem
Logosz=tan, tudomány
Lelki jelenségek vizsgálata.

A pszichológia tárgya:
A viselkedés: befolyásoló külsQ tényezQk:
Társas közeg
Érzelem
HQmérséklet
Együtt befolyásolják a viselkedést.

A pszichológia módszerei:
Empirikus (tapasztalati) tudomány( Módszerei a természettudományokból lettek átvéve.

Kutatási módszerek:
Megfigyelés:
Extrospekció: mások megfigyelése:
Egyszeri vagy többszöri megfigyelés
Egy személy vagy több személy által végzett
Laboratórium
Természetes körülmények közötti
Introspekció: önmegfigyelés, befelé figyelés:
Saját lelki jelenségek vizsgálata
Álmaink, érzéseink megfigyelése
Szubjektív- csak önmagam számára hozzáférhetQ

Kísérlet:
Milchem kísérlet- tanulás-büntetés összefüggése
Változó:
FüggQ változó- amit a kísérlet vezetQje mér és kutat
Független változó-amit a kísérlet vezetQje befolyásol

Vizsgálati módszerek:
Szóbeli (interjú)
Írásbeli

KérdQívek:
Nyílt végq- valamilyen választ ad
Zárt végq- megadott válaszok közül lehet választani

Skálák:
2 fokozatú (igen-nem)
5 fokozatú
7 fokozatú
9 fokozatú

Tesztek:
IQ
Speciális képességeket vizsgáló tesztek
Projektív tesztek (belevetíti saját gondolatait a rajzba)

A pszichológia területei:
Alap tudományterületek:
Általános lélektan: a megismerQ folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzQit és törvényszerqségeit írja le.
Személyiséglélektan: a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfQbb célja
FejlQdéslélektan: az emberi fejlQdést és viselkedést befolyásoló tényezQket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlQdésének törvényszerqségeit.
Szociálpszichológia: a társas interakciókat és az interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és fordítva az egyén társakra való hatását.
Biológiai pszichológia
Kognitív pszichológia
Alkalmazott területek:
Pedagógiai pszichológia- tanulás lélektan, tanítás lélektan
Munkapszichológia- szervezett vezetés lélektan, ergonómia
Klinikai pszichológia-gyógyítás
Reklámpszichológia
Kriminálpszichológia (viktimológia-viktim- áldozat), kihallgatás pszichológiája
Mqvészetpszichológia- érzékek, tudatalatti

Interdiszciplináris:
Interdiszciplináris- köztes tudomány
Más tudományok is kutatják ezen területeket, összefonódnak más tudományokkal:
Megismeréstudomány (filozófia, antropológia, neurológia, pszichológia, mesterséges intelligencia)
Szociológia (genetika)
Pszichoneuroimmonológia (pszichológia, neurológia, immunológia)
Pszicholingvisztika (pszichológia, nyelvészet)

A modern tudományos pszichológia megszületése:
Wilhelm Wundt- Erroti egyetemen végzett. Az európai tudományos pszichológia létrehozója. A Lipcsei Egyetem Filozófia Tanszékének a vezetQje. Itt létrehozza az elsQ pszichológiai laboratóriumot.

Korai kísérleti lélektan:
Érzékelés, észlelés
Tudatlélektan (nincs tudatlan)
Introspektív- szubjektív, ez a buktatója is
Introspekció- leszqkíti a vizsgálati kört.
A tudománynak objektivitásra kell törekednie.

Pszichoanalízis:
Lélekelemzés
Sigmund Freud (1856-1939): Morvaországban született, Bécsben praktizált, Londonban halt meg.
Szerinte mindenki a tudatlanra alapítja lelki viselkedését. A tudatlan folyamatokra irányítja a figyelmet. Korai gyermekkori élmények:
Szexualitás ösztöne
Agresszió ösztöne
Élet ösztöne
Halál ösztöne
A tudat ezek fékentartása.
Oidipus komplexus
Elektra komplexus
Módszer: Szabad asszociáció- hol nem jönnek emlékek (elfojtás) felszínre kell hozni. Megkülönböztetés nélkül kifejezésre juttatjuk mindazt, ami eszünkbe jut.

A lélek Freud-féle topografikus modellje:
Tudat (jéghegy csúcsa)
Tudatalatti, tudatelQttes (elemi akarattal a tudatba hozhatók)
Tudattalan (tartalmi kerülQ utakon visszajárnak: álom, fantázia, elszólás)

A személyiség strukturális modellje:
Ösztön én- velünk született
Ego  pszichológiai komponens, realitás alapon mqködik
Felettes én (szuperego)- túlzott ideálok, elvárások
SzülQi vezetés, társadalmi komponens

Az ösztön (id) jellemzQje:
A személyiség biológiai komponense
Az ösztönöket tartalmazza
Mqködési elve: örömelv
A személyiség energiája a libidó
ElsQdleges megmunkálás
Fantázia terén próbálja kiélni

Felettes én jellemzQi:
A személyiség társadalmi komponense
a szülQi, társadalmi értékeket foglalja magába
alrendszere az énideál
ellentétben áll az ID-vel

Az én jellemzQi:
egyetlen a realitással kapcsolatos
személyiség pszichológiai komponense
mqködési elve a realitás elve
másodlagos megmunkálás: racionális gondolkodás
a realitás talajára hozza a szuperegot és az Id-et.

Beharovizmus:
Viselkedéslélektan
John B. Watson (1878-1958) a létrehozója.
1913: Hogyan látja a beharovista a pszichológiát- újságcikk
Amerikában jött létre, objektívvá akarta tenni a pszichológiát. Elutasítja az introspekció módszerét.
Környezetelvqség jellemzi: vele született dolgokkal nem foglalkoznak. Környezeti hatások, külsQ hatások.

Alaklélektan (Gestalt pszichológia):
Atyja: Max Wertheimer, 1910-es években Németországban jött létre. Az egész elsQdlegessége a részletekkel szemben(szervezQ elveket kell feltárni. BelsQ mentális folyamatokat kutatja (elsQsorban érzékelés, észlelés)(A mai kognitív pszichológia gyökerei. JelentQs alakjai:
Kurt Lewin
Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia:
Megalkotója Carl Rogers.
1962: ElsQ Humanisztikus Pszichológiai Társaság
Harmadik elQirányzat
Az ember legfQbb motívuma az önmegvalósítás. A bennünk rejlQ lehetQségeket a maximumra akarja hozni. Középpontjában az ember áll saját szubjektív élményével.
Emberközpontú pszichológia(pozitív emberkép
Rogersi triász:
Empátia
Feltétel nélküli elfogadás
Kongruencia (hiteles, Qszinte)
Megértésen alapuló terápia.

Kognitív pszichológia:
Megalkotója Noam Chomsky nyelvész az 1950-es években Amerikában.
A mentális folyamatokat kutatja. Az embert mint informáló feldolgozó lényt vizsgálja.
Kulcsszava: mentális reprezentáció

Tipológiák:
Hippokrátész-Galénosz hQmérsékleti tipológiája:
Négy testnedv:
Vér- szangvinikus (levegQ)- szalmaláng természetq, lelkesedQ, nem kitartó
Sárga epe- kalerikus (tqz)- szenvedélyes, intenzív érzései tartósak
Fekete epe- melankolikus (föld)- nehezen keletkezQ érzések, nem intenzív, de tartós
Nyálka- flegmatikus (víz)- teherbíró, gyenge érzelmq, érzéketlen.

Kretschmer tipológiája:
Testalkat és betegségek alapján

Testalkat Személyiség Betegség Piknikus- alacsony, kopasz Hangulat ingadozás, jókat enni Ciklkus pszichózis mániás, depresszió Asztémiás, vagy leptoszom Skizotim Skizofrénia, hallucináció, külön világ Atétikus Viszkózus, fékezhetetlen dühkitörések, beszabályozott, rendszerezett élet epilepszia

Pavlov idegrendszeri tipológiája:
Élénk- izgalmi és gátlási folyamatok erQsek, de kiegyensúlyozott
Féktelen- izgalmi folyamat túlsúlyban
Gyenge- izgalmi és gátlási folyamatok gyengék, gátlás túlsúlyban
Nyugodt- izgalmi ás gátlási folyamatok gyengék, de kiegyensúlyozottak

Jung tipológia:
Extrovertált- a libidóját kifelé irányítja- társaságkedvelQ, sok barát, mozgalmas dolgok
Introvertált- zárkózott, kevés barát, mélyebb kapcsolatok

Altípusai:
Extrovertált gondolkodó- férfiak, szabályokat hoznak, börtön létrehozója. Magas pozíciót töltenek be, családjuk szenved tQlük
Extrovertált érzQ- nQk, férfiak, külvilág mit gondol róluk, sokat adnak rá
Extrovertált érzékelQ- mérnök típus, ínyencek
Extrovertált intuitív- menedzsertípus
Introvertált gondolkodó- szórakozott professzor
Introvertált érzQ- nQk, érzéketlennek tqnnek
Introvertált érzékelQ- mindent, amit érzékelnek önmagukra vonatkoztatja.
Introvertált intuitív

Eysenck tipológiája:
Extraverzió-introverzió dimenzió
Érzelmi stabilitás-labilitás verzió

Személyiség modelljei:
Freud:
SerdülQkorig veszi a fejlQdést. Pszichoszexuális fejlQdési modell.
I, orális szakasz 0-1 éves korig. Orális karakter (sokat remél, rágózik, dohányzik). Megreked ezen a szinten.
II, anális szakasz (szobatisztaságra szoktatás). 1-3 éves korig. Anális karakter:
Szqkszavú, zsugori, rendmániás
Adakozó, tékozló, rendetlen
III, fallikus szakasz 3-6 évig. Nemiség iránti érdeklQdés kezdete. Oidipusz komplexus, Elektra komplexus megjelenése, péniszirigység.
IV, latencia szakasza 6-10 évig. Nyugalmi idQszak.
V, genitális szakasz 10. évtQl. SerdülQ szakasz, partnerkeresés az ösztönök elérésére

Erikson pszichoszociális fejlQdéselmélete:
Egész életen át tartó folyamat, végig viszi az élet végéig a modellt. Minden szakasznak ad egy mottót.
1.rész: a feladat, amit meg kell oldani
2.rész: mi van, ha nem sikerül
bizalom ((önbizalmatlanság
autonómia((szégyen, kétely
kezdeményezés((bqntudat (dackorszak)
teljesítmény((csökkent érzékqség érzése (kisiskolás kor)
Társas kapcsolatokban mire képes
Identitás (önazonosságtudat)((szerep diffúzió (különbözQ szerepek próbálgatása, 2. dackorszak)
Keresi önmagát a serdülQ, szülQtQl való elszakadás, bizonytalan korszak
Intimitás((izolálás (elmagányosodás
Pszicholszociális modell Környezettel kapcsolatban alakulnak ki a sorsfeladatok
Alkotóképesség((stagnálás
FQ feladat alkotni, innen tudja, hogy mit akar.
Énintegritás((kétségbeesés
A személyiség egyre teljesebb.
Minden szakaszváltás egy krízis.

Megismerési folyamatok:
Érzékelés és észlelés:
Érzékelés: A receptorok segítségével történQ ingerek felvétele és ingerületté azaz elektromos impulzussá alakítása.
Észlelés: Az ingerület tudatosítása és annak integrálása(magasabb idegrendszerq folyamatokat feltételez.
KülönbözQen észlelünk a tudattól függQen.

A küszöbök fogalma:
Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererQsség, amelyet már érzékelni tudunk.
Abszolút felsQ küszöb: Az a legnagyobb ingererQsség, amit még érzékelni tudunk.
Különbségi küszöb: Az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben változást okoz.
Minél kisebb az inger küszöb, annál nagyobb a különbségi küszöb.

A receptorok osztályozása:
Az ingerforrás szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroreceptorok
Tellreceptorok (látás, hallás)
Kontaktreceptorok (tapintás)
Interoceptorok
propioceptorok Fotoreceptorok (csapok, pálcikák)
Mechanoreceptorok
Thermoreceptorok
kemoreceptorok
Érzékleti modalitások:
Látás:
Érzékszerv: szem
Adekvált ingere: fény, elektromágneses hullámok
400-700 nanométer közötti hullámokat észleli.
Színlátás: Szín: A fény hullámhosszúsága adja.
400 (kékes)-700 (vöröses)
JellemzQi:
Világosság (a fény intenzitása hat rá)
Telítettség (a szín tisztasága)
Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget figyelembe vesszük.
Young és Helmolz-Háromszínelmélet
Hering- ellentét színelmélet

Hallás:
Érzékszerv: fül
Adekvált ingere: hangmolekulák rezgése adja, hullám formájában terjed.
Corti féle szerv: csiga alakú szQrsejtecske, a rezgést továbbítják az agyba.
16-20000 Hz közötti frekvenciát érzékelünk.
A hang jellemzQi:
HangerQ (amplitúdó hullám lengése)
HangmagassáTzÚ

N


J

ž



.
b
¤
¦
' \rÐÒº¼è 6äôdv@ B v ²“óìäìäìäìÜäÜÕͿͷͭգ͜”Œ”„}„}„}„}„unuf hÆÉCJaJ

h®*65>* h®*6CJaJ

h~”5>* h~”CJaJ hOæCJaJ hÐçCJaJ

hOæ5>*hOæh`)5>*h`)h`)5>* hq CJaJ jàðh`)h`)CJaJ h`)CJaJ

h`)5>* h[CJaJ h¹GhCJaJ

h¹Gh5>*h¹Ghh¹Gh5CJaJ&Tz;* x Ø Ú
:
†
Ô


N
v
¶
à




J



º

Ê

ä

,
÷òòòòòòéééééééééééééÝÝÝÔ
Ægd[


&
F
Ægd[
Ægd¹Ghgd¹Gh $a$gd¹GhdÜþ,
.
b
) K o › ¨ È ÷ 9\^rÒäNºöööíöääØØØØäÌÌÌÃÃÃ÷·


&
F
ÆgdÐç
ÆgdOæ


&
F
Ægd`)


&
F
Ægd`)
Ægd`)
Æ9gdq
Ægd[º¼è

6zâäô 6Lbdv|Ì@ B v ¦ ööêêööÞÞööÒÒÒÒööÆÆƽ½½
Ægd®*6


&
F

Ægd~”


&
F

Ægd~”


&
F
Ægd~”


&
F
Ægd~”
Ægd~”¦ °l,²àY“³ÆVX‚Ìh-mœóóóóóóêÞÞÞÞÞÞÕÕÕÕÉÉɽ


&
F
ÆgdÀ?ƒ


&
F
Ægdí~R
Ægdí~R


&
F
ÆgdÆÉ
ÆgdÆÉ


&
F


Ægd®*6“²³VX‚Jd›œÌ!! !T!Æ"È"ê"Â$…%¯% ''`'º(Ì(Ö(ð(F*v*¼*¾*++øðøèáèÙèÎÇÀ¸°¸©¸¡š¡’‹’ƒ|ƒ|u|ƒ|ƒkcYh»`h•NF5>* h»`CJaJh•NFh•NF5>*

h»`5>*

h•NF5>* h•NFCJaJ

h‚kx5>* h‚kxCJaJ

hN-`5>* hN-`CJaJ

hµ ‹5>* h€j„CJaJ hµ ‹CJaJ

h€j„5>*

hOæ5>* hí~Rhí~RCJaJ hÀ?ƒCJaJ

hí~R5>* hí~RCJaJ hÆÉCJaJ hl CJaJ"œÌ! !T!|!º!"j"Æ"È"ê"#¾#f$z$Œ$™$§$Â$Ô$æ$„%öööööêêêêáááØØØÌÌÌÌØØØØ


&
F
ÆgdN-`
ÆgdN-`
Ægdµ ‹


&
F
Ægdµ ‹
ÆgdOæ„%…%¯%Æ%~& ''`'˜'(n(¸(º(ð(6)j)˜)Ú)*F*H*v*¾*ööêêêááÕÕÕÕááÉÉÉÉÉÉáá½


&
F
Ægd•NF


&
F
Ægd•NF


&
F
Ægd•NF
Ægd•NF


&
F
Ægd‚kx
ÆgdN-`¾*+J+~+€+¢+è+2,n,Ì,4-6-R-x-Î-F. /æ/è/20N2d2„2óóóêêÞÞÞÞÞÕÕÕÕÕÕÕÕÕÌÀÀ


&
F
Ægd•[}
Ægd•[}
ÆgdD]


&
F
Ægd»`
Ægd»`


&
F
Ægd•NF+H+J+|+~+€+¢+4-6-R-è/00020´0Ô01 1œ1Ü1Þ1L2N2„2†2¾2ì4î4ð56Ð6J7L7”7

8`9x9Š9øîøîøçøßØßÑØÑØßÉÁ³Á««ß«•Ž•€•Ž•x•xqxix hã€CJaJ

h/E®5>* h/E®CJaJ jàðh< Öh< ÖCJaJ

h< Ö5>* h< ÖCJaJ jàðh•[}h•[}CJaJ h•[}CJaJ jàðhC,vhC,vCJaJ hC,vCJaJ h†^CJaJ

hK0ä5>*

hD]5>* hD]CJaJ

h»`5>*h»`h»`5>* h»`CJaJ&„2†2ò2R3|3¸4525B5x5¶5î5ð56 6L7’7”7¬7

8,8À8H9ð9t:öööööööêêêööööööööööÞÞÞÞ


&
F
Ægd/E®


&
F
Ægd< Ö
Ægd< ֊9î9ð9v:¦:B=†=.?J?b?d?„?¬@Â@bArAäARBTBüB‚C´C¶CxD¢D.EjEðEòE\IJJ
J`JÌKÎKÐKLLLBLDLFLŠLŒLŽL^M`MøðøéøéáÙáÙÒÙÒÙÊÙÊÙʺº³º³«º«£«›”›†x›†x›†x›†x›† jàðhw.hw.CJaJ jßðhw.hw.CJaJ

hw.5>* hw.CJaJ hïC[CJaJ hjÚCJaJ

hâe¨5>* hâe¨CJaJ h¤B@CJaJ hã€CJaJ

hÿ-V5>* hÿ-VCJaJ h<+‰CJaJ

h­5E5>* h/E®CJaJ h­5ECJaJ/t:v:¦:æ:è:ü: ;&;(;^;œ;ööööééé^éé‹kd$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö

Æ$Ifgd­5E
Ægd­5E
œ;è;ê;<0<~<ògòòò‹kdb$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö

Æ$Ifgd­5E~<€<’<&=<=tggg

Æ$Ifgd­5E‹kdÄ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laö<=>=@=B=†=>T>Ö>b?tkkbVVVV


&
F
Ægd<+‰
Ægd<+‰
Ægd­5E‹kd&$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöb?d?„?6@ª@¬@Â@¾ATB°BüB\C¶CJDvDxD¢DäD,E.EjEòEööêêööÞÞÞÒÒÒÒÒÉɽ½ÉÉÉ


&
F-
Ægdâe¨
Ægdâe¨


&
F
Ægdã€


&
F
Ægdÿ-V


&
F
Ægdÿ-V
Ægdÿ-VòEÎFtG²GêGöH\IJ
J`J.K~K¼KòK(LrLäL&M;äMtN¼N\OOðO&PdP;¦P¨Pööêêööööööööööööööööööööööö


&
F!
ÆgdjÚ
ÆgdjÚ`MbM†NˆNŠN\OxOzO|OP
P

P¨PQ`QîQðQ`RbRS@SÂUøU5V6VTVUVVVÀVÁV WWWW5WPYÐYàY¤[òêÜòêÔƸÔƸԱԩԩ›©”©”ŒŒzŒŒz”zŒrkr

h±£5>* h±£CJaJ

hêRÐ5>* hêRÐhêRÐCJaJ hêRÐCJaJ

hq 5>* jàðhq hq CJaJ hq CJaJ

h­XN5>* jàðh­XNh­XNCJaJ jßðh­XNh­XNCJaJ h­XNCJaJ jßðhw.hw.CJaJ hw.CJaJ jàðhw.hw.CJaJ&¨PØPQðQÂRSS@SâS‚T>UÀUÂUøU6VUVöööööööêêêáááÔÔ

Æ$Ifgdq
Ægdq


&
F"
Ægdq
Ægd­XNUVVVgV†V£V²VÁVãVõVWW‡zzzzzzzzz

Æ$Ifgdq xkdˆ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö
WWW.W5WFWvW¤WÓWíWXdX¤X‡~~~~~~~~~rr


&
F#
ÆgdêRÐ
Ægdq xkdÔ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö4Ö
laö

¤XPY”YÎYÐYàYZŽZ([€[¤[ê[,ŽVŽXŽjŽŠŽòŽ"$6¸0ööööööööööêÞÞÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕ
ÆgdM


&
F$
ÆgdM


&
F$
Ægd±£
ÆgdêRФ[è[ê[\ŽXŽjŽ$6æ‘X‘h‘j‘l‘”‘î‘ð‘0’2’n’p’r’¸’‚“º“Ø“Ú“ô“ö“””2”4”À””Ĕþ”•t•–†–œ–¸–Ô–Ø–¼˜Ô˜ä˜ì˜î˜›øðøîøçøçøçãßãßØÐÆÐÆÐÆø¿·¿·­·­·­·­·­·¦¿¦ž¦–žŒ¦ž¦ž„ž„ hµ¯CJaJhèåhèå5>* hÆ+CJaJ hèåCJaJ

hèå5>*h$
åh$
å5>* h$
åCJaJ

h$
å5>*hù3bhù3b5>* hù3bCJaJ

hù3b5>*hù3bhM

hM5>*U h±£CJaJ hMCJaJ3g (Hz hullám rezgése)
Hangszín (felhangok)

Szaglás:
Érzékszerv: orr
Adekvált ingere: levegQben oldott gáznemq molekulák
Szagok száma: kb. 60000

Ízlelés:
Érzékelés helye: A nyelven található ízlelQbimbók (kb. 10000 db)
Adekvált helye: A nyálban oldott kémiai anyagok.
4 alap íz:
Édes (nyelv hegye)
Savanyú (nyelv oldala)
Sós (nyelv egész területe)
Keserq (nyelv gyöke)

BQrérzékletek:
Tapintás (mechanoreceptorok)
HQmérséklet
Fájdalom

Fájdalom érzékelés:
Fázisos fájdalom- erQs, gyorsan nQ és csökken
Tónusos fájdalom- tompa, állandó
Fantomfájdalom- ampould végtag

Az észlelés funkciói:
Lokalizáció:
Figura-háttér
Preceptuális organizáció elvei (észlelés)
Távolság-és mélység észlelés
Mozgásészlelés

Preceptuális észlelés elve:
Hasonlóság elve
Közelség elve
Jó folytatás elve
Zártság elve
Közös sors elve (beépül a test sémába, test tudat része pl. óra, autó)

Távolság és mélység észlelés:
Monokuláris jelzQmozzanatok (egy szemmel is érzékelhetQ):
Relatív nagyság
Relatív magasság
Takarás
Lineáris perspektíva
LevegQ perspektíva
Binokuláris jelzQmozzanatok (két szemmel érzékelhetQ):
Binokuláris diszparitás

Mozgásészlelés:
Látszatmozgás (a kép a retinán álló kép, pl. filmek)- indukált mozgás (kis tárgy mögött nagy mozgás)
Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép): relatív mozgás (mintázott háttér elQtt viszonyítva hozzá) és abszolút mozgás (sima háttér mögött)

Felismerés:
Hubel-Wiesel
Vonásvektorok:
Egyszerq
Komplex
Észlelési konstancia: Az észlelt tárgy észlelése állandó annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyból változik. Fajtái:
Magasság, alak (forma)
Világosság konstancia (megvilágítástól független, ugyanolyan színqek, pl. álom)

Figyelem:
Az ingerek közötti szelektálás
Sajátosságai:
Terjedelem
Tartósság
Megosztottság
Átvitel
Fajtái:
Spontán (önkéntelen)
Szándékos
Automatikus
Kitartó
Elméletei:
Broadbent szqrQmodellje
Preismann modellje (jelcsillapító rendszer)
Kapacitás modellek

Az emlékezet:
Alapfolyamatok:
Kódolás
Tárolás
ElQhívás
Az elQhívást segítQ tényezQk:
A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága
Az információ szervezése
Ismétlés, újraszervezés
Az elQhívás támpontokhoz való kapcsolása
Kontextus hatás (ugyanolyan körülmények között jön elQ)
ElQhívás két formája:
Felismerés
felidézés
A kódolást elQsegítQ tényezQk:
Ismétlések száma
Szervezetünk és idegrendszerünk állapota
Személyes adottságok (motiváció, akarat, érzelem, érdeklQdés)
Együttes érzékszervi hatások (pl. audiovizuális tanulás)
ElQzetes ismeretektQl és tapasztalatok

Az emlékezet többszörös táras modellje:
Szenzoros tárak
Rövid távú memória (RTM)
Hosszú távú memória (HTM)

Szenzoros tárak:
Modalitás- specifikusak, pl. ikonikus, haptikus, echoikus
Kapacitás viszonylag nagy
Tárolási idQ: pár másodperc (táranként változik)
Felejtés formája: elhalványul

Rövid távú memória:
Kódolás: akusztikus és vizuális
Tárolási idQ: 30 másodperc
Kapacitás: 7+-2 tömb
Felejtés formája: elhalványul vagy kiszorul

Munkamemória:
Baddey és Hitch dolgozta ki.
Az RTM megismerési és információ feldolgozási folyamatokban játszott szerepére ad magyarázatot.
Három fQ része:
Artikulációs hurok
Vizuális hurok
Modalitás független központi végrehajtó

Hosszú távú memória:
Kódolás: elsQsorban szemantikusan mqködik
Kapacitás és tárolási idQ korlátlan
A felejtés formái:
Interferencia (zavaró kölcsönhatás)
Retrográd (visszaható)
Proaktív (régi információk)
Az új információ gátolja a régi megtartását, új megtanulását.
Fontos a konszolidáció, az emléknyom megszilárdulása (hippokampusz)

Implicit emlékezet:
Itt tároljuk a készségeinket.

Explicit emlékezet:
Szemantikus (a világról való általános ismeretek tára)
Epizodikus (önéletrajzi emlékek)

Mnemotechnikai eljárások:
Az emlékezet hatékonyságát növelQ eljárások.
Példák:
Helyek módszere (Szimonidész)- szólisták tanulására alkalmas
Kulcsszó módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál
Képzelet használata

Emlékezeti torzítások:
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelQ módon rekonstruálják
Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütközQ módon rekonstruáljuk
Utólagos bölcsesség: a múlt eseményeit a jelenlegi tudásunknak megfelelQen idézzük fel (elQre megmondottan, hogy úgy lesz)
Egocentrizmus: múltunkat én kiemelési módon idézzük fel (jól emlékszem)
Sztereotipizálás: múltbeli esemény általánosítása

A képzelet:
Képzeleti jelenségek:
képzeleti kép
gondolati kép- probléma megoldásánál
káprázás
álomképek
testképek
fantomvégtag
eidetikus kép (fényképszerq emlékezet)

A képzelet fajtái:
reproduktív képzelet (újraalkotó)
produktív képzelet (alkotó)
szándékos képzelet
önkéntelen képzelet (spontán, pl. álom, hipnagóg képek: elalvás és álom határán)
ábrándozás (a jövQre irányuló képzeleti kép)

Az álom szempontjából az alvás két szakasza:
REM (rapid eye movement) szakasz: gyors szemmozgás: 3-4 alkalom éjszakánként
Non REM szakaszok
90-120 percenként váltják egymást. Aserinsky és Kleitman az 1950-es években írták le.
REM: paradox alvás, éber állapothoz hasonló

A tanulás:
A tanulás meghatározásai:
Viselkedés oldaláról: a gyakorlás és tapasztalatszerzés következtében bekövetkezQ viszonylag állandó viselkedés változás
Alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való alkalmazkodás kialakulása elengedhetetlen feltétel
Személyiség oldaláról: tapasztalatok hatásával bekövetkezQ változás, fejlQdés a személyiségben

A tanulás fajtái:
Mozgástanulás
Preceptuális tanulás (észleleti, ultrahang kép)
Verbális tanulás
Szándék szerint:
Szándékos tanulás
Spontán tanulás
Szociális tanulás (társas kölcsönhatás révén megy végbe)

Az imprinting (korai bevésQdés):
Konrad Lorenz nevéhez fqzQdik.
Öröklött magatartásforma, a szárnyasokra jellemzQ fQként (követi, amit elQször megpillant). Embereknél nem létezik így.


A tanulás legegyszerqbb formái:
Habituáció- egy idQ után hozzászokunk
Szenzitizáció- észleljük a változást

Klasszikus kondicionálás:
Társításon alapuló tanulás.
Pavlov (orosz reflexológus)
Kutyás kísérlet, feltételes reflex kialakulása. Inger típusú tanulás.

A klasszikus kondicionálás fQ jelenségei:
Generalizáció- általánosítás
Diszkrimináció- elkülönülés
Kioltás

Operáns kondicionálás:
Behavioristák írták le.
Skinner és Thorndike
Patkánykísérlet
Skinner box- probléma doboz
Válasz típusú kondicionálás

Thorndike effektus törvénye:
Azok a viselkedések, amikor pozitív megerQsítést követ, sokkal nagyobb arányban fordul elQ.
MegerQsítés: minden olyan esemény, amely egy adott válasz megjelenési valószínqségét növeli. Formái:
ElsQdleges formák- alapvetQ biológiai szükséglet kielégítése
Másodlagos formák- olyan érzékleti inger, amely azáltal kapcsolódott össze az elsQdleges megerQsítéssel, hogy azzal egy idQben, vagy közvetlenül azt megelQzQen elQzi meg
Folyamatos megerQsítés- minden választ megerQsítünk
Részleges megerQsítés- nagyobb válasz gyakoriság

Látens tanulás:
Lappangó tanulás. A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása, hanem az csak a késQbbiek során jelenik meg. Tolman: patkánykísélet

Komplex tanulás:
Mentális reprezentáció. Nem asszociációkból jön létre. Belátásos tanulás.
Köhler- alaklélektan képviselQje.

Szociális tanulás:
Minden olyan tanulás, amely révén bekövetkezQ viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki.
Formái:
Utánzás
Modellkövetés
Azonosulás (identifikáció)
BelsQvé tétel (interorizáció)- értékek, normák beépülése a személyiségbe

Motiváció:
Másodlagos drive-ok

Motiváció elméletek:
Drive- redukciós elmélet
Arousal szint elmélet- feszültség szint

Motívumok felosztása:
Biológiai- homosztatikus vagy önfenntartási
Szociális- szexuális fajfenntartási
Kíváncsiság- ingerkeresQ viselkedés, kutató-keresQ (explorációs) viselkedés, manipulációs tevékenység

Extrinzik és intrinzik motiváció:
Extrinzik (eszköz jellegq motiváció)- a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külsQ tényezQ játszik szerepet
Intrinzik (önjutalmazó): a cselekvésben rejlQ élvezet

Motivációs rendszerek:
Murray motivációs rendszere:
27 szükséglet, amit 6 téma köré csoportosított:
Ambíció- teljesítmény motiváció
Hatalom- dominancia
Státusz védelme- védekezés
Tárgyakhoz kötQdQ- birtoklás
Társakkal való viszony
Információ csere- megismerés

Az intelligencia:
Az intelligencia megközelítései:
Szingularisták- egységes képesség a többi intellektuális képességünket meghatározza
Pluralisták- többféle, egymástól független intellektuális képesség.

Szingularisták:
Wechster: MAWI intelligencia szint: Globális képesség, amely a célszerq cselekvést meghatározza.
Spearman: kétfaktoros intelligencia elmélet:
G faktor- általános
S faktor- speciális faktor
Faktor analízis

Pluralisták:
Gardner:
7 féle értelmet különít el:
Szóbeli
Logikai
Térbeli
Zenei
Kinetikus (mozgásos)
Interperszonális (kapcsolatokban)
Intraperszonális (belsQ int., harmónia)

Stenberg:
3 oldalú intelligencia elmélet:
Ismeretszerzési komponensek- információ felvétele és tárolása
Teljesítménykomponens- feladat végrehajtása
Metakomponensek- teljesítménykomponens mqködésének szabályozása

Cattel:
Cattel féle intelligencia:
Hajlékony intelligencia
Rögzült intelligencia

Kreativitás:
A kreativitás alkotóképességet, teremtQképességet jelent, amely során a különféle képességek szervezQdése lehetQvé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerq értelmezését és új formában történQ megjelenését.
Guilford nevéhez fqzQdik- divergens gondolkodás

A kreatív ember jellemzQi:
Cropley szerint:
Változatosságra törekvQ
Merészség
Impulzivitás
A fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében
Nyitottság az új elképzelések iránt
Nonkonformizmus
A tekintély megkérdQjelezése
Gyors, rugalmas reagálás új helyzetekre

A kreativitás szintjei:
KifejezQ szint
Produktív kreativitás
Feltaláló (inventiv) kreativitás
Újító (innovatív) kreativitás
TeremtQ (emergentív) kreativitás

A kreativitás folyamatának lépése:
ElQkészítés
Lappangás
Megvilágosodás
Kivitelezés

Divergens gondolkodás megmutatkozik:
A problémák iránti érzékenység
A gondolkodás könnyebbségében
A gondolkodás rugalmassága (flexibilitás)
A gondolkodás eredetisége

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1-8 2005 a1 adatgyűjtés alternatív energiaforrások ásványtan balzac biofizika csokonai egyén fejlődés fizika 1 flaubert füst gazdaságpszichológia gazdaságtörténelem hónolás innováció jogi alapismeretek karrier kassák kiadott kiefer ferenc kommunikáció korai csecsemőkor környezetvédelmi kötelező irodalom kőzet közoktatási rendszerek különleges épületszerkezetek légzés leppelés lézer makro matek házi 1 megoldások 1 mikroökonómia móricz műveletterv oszlop posztmodern pszichó rejtett dimenziók rézsűállékonyság szervezes szöveg technika tolsztoj urbán védelem virológia