KREDIT
VADÁSZ

civilizációtörténet

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományCivilizációtörténetJegyzetekcivilizációtörténet

Civilizációtörténet
1.félév

a civilizációtörténet fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében

-kultúra=latin mqvelni igébQl
-civilizáció: XVIII század, Franciao. (viselkedni tudás)
-felvilágosodás=barbárság ellentéte
-Németo.:kultúra: szellemi és intellektuális tevékenység, civilizáció: anyagi és technika összetevQk
-Anglia: kultúra-civilizáció majdnem hasonló, a civ. Kiterjedtebb
- Arnold Toynbee: a civ. Ciklikusan megy, ez tartja mozgásban a történelmet. Egyetemes vallások szerinte: kereszténység, zsidóság, buddhizmus, stb., ezek az összekötQ kapcsok a ciklikusságban. A hellenisztikus történelem kutatásával + filozófiával foglalkozik Kihívás-válasz elmélet: akkor sikeres a civ., ha adott kihívásra jól tud válaszolni.
-Spengler: a civ. A kultúra utolsó, hanyatló része
-a fogalom folyamatosan változik, tartalmi elemei lehetnek azonosak és mások is
-a barbárság utáni idQszakot tekintik civilizációnak( XIX. Század: rendezett polgári társadalom, alkalmasabb magasabb mqvelQdésre (az archeológusok szerint az írástól számíthatjuk a kezdetét)
-Kutatók szerint 5 kritérium számít a kialakulásának szempontjainál: városok létrejötte, írás, társadalmi munkamegosztás, állam/városállam létrejötte (az eddigi rokonsági alapú szervezQdést felváltva. Családjog kialakulása), tudományok megfigyelése( a társadalmi különbségek polarizálódnak, hierarchizálódnak, különb politikai, jogi, vallási intézmények jönnek létre- KODIFIKÁCIÓ (törvénykezés, törvényhozás) megjelenik, ami fontos egy társadalom mqködéséhez, megtartásához

-CIVILIZÁCIÓ:MpVELTSÉG ÉRTELMÉBEN HASZNÁLATOS, MINDANNAK ÖSSESSÉGÉRE VONAZKOZIK, AMIVEL AZ EMBER A KÖRNYEZETÉT ALAKÍTJA.(nem csak tárgyiasítható dolgokra vonatkozik, hanem ide sorolhatjuk a vallást, mqvészeteket is). SZINONÍMÁJA A KULTÚRA.TÁRSADALOMFEJLPDÉS= AZ ANYAGI ÉS SZELLEMI MpVELTSÉG LEGMAGASSAB FOKA (gazdasági, társadalmi közösség igényei szerint felhasználja, magába olvasztja, módosítva korábbi korok elQzményeit)

-AZ EMBERI ISMERET, MEGGYPZPDÉS, MAGATARTÁS ÖSSZEFÜGGP ELEMEIBPL KIALAKULÓ RENDSZER A KULTÚRA, A VILÁG EMBER ÁLTAL ALKOTOTT RÉSZE, MAGÁBA FOGLAL MINDENT, AMI A KÖZÖSSÉG TÁRSAS VAGY TÁRSADALMI SZOKÁSOK ALAPJÁUL KIFEJLESZTET (nyelv, kultúra, eszmék, szokások)

-XIX. Sz.: szellemi termék, XX század.: Anyagi természetq dolgokat is kultúrának tekintették
-Kontinuitás: mindig újat és újat hozunk létre, a folyamatos fejlQdés érdekében
-kultúra fajtái: primitív (utánzáson alapul, nem szinonimája a kultúrának), magas, elit
-Robert Retfierd: a kultúra magában foglalja a nagy és kis hagyományokat, értékeket, világnézetet, alkotja azt a tervet, és azokat a jelenségeket, amelyek összetartják a társadalmat.
Civilizáció kialakulásának oka: tradíciók (korábbi kisebb közösségek normarendszere), adja a lehetQségét a nagyobb közösségek kialakulásának
-Gordon Childe ( Civilizáció BölcsQje ) : a civilizáció 2 nagy forradalom terméke: neolit (újkQkor), amikor az ember és a környezete közötti alapvetQ változások figyelhetQk meg, a másik pedig az urbanizációs forradalom, ami az ember-ember közti viszonyt alakítja. Civilizáció szimbóluma szerinte: monumentális építkezés (felvilágosult abszolutizmus korában jelenik meg elQször)

Tudományokba való besorolás:
-történelem -összefüggésben az egyetemes és mqvelQdéstörténettel. (nem elsQsorban annak eseményeire vonatkozva, hanem adott birodalom, s mqveltségének a természetes környezethez való viszonya a lényeg- adott körny.ben az emberek hogyan élnek hogyan használják ki a körny. Által adott lehetQségeiket. Az ember hat a körny.ére, alakítja azt, általános értelemben véve)

-MpVELTSÉG jellemzése: szellemi tényezQk, természeti körny jellegzetességei, ember természetet átalakító tevékenysége, világról alkotott képe, vallásuk, mondáik, irodalmuk, mqvészetük+ a természetes környezet jellege hat a világszemléletre (de nem határozza azt meg, ugyanabban a természetes körny.ben lakhatnak különb. Felfogású emberek

2. A neolitikus forradalom bemutatása, mint a civilizáció létrejöttének elQzménye

-DIFFÚZIONIZMUS: a kultúrák sokféleképpen és sok tényezQtQl függQen terjedhetne (népvándorlás, kereskedelem, stb.), legtöbb város a folyópartokon alakul ki.
-Gordon Childe: NEOLITKUS FORRADALOM: a neolitikum idQszakában vándorló, vadászó-gyqjtögetQ életformáról a letelepült, földmqvelQ életformára való áttérés.(a klímaváltozás jobban kedvezett a növény és állattenyésztésnek)
-emberi együttélés közösségi szabályai átalakulnak, normák egységesednek
-kialakul a munkamegosztás
-létrejön a kereskedelem, megjelenik az építészet+ új mqvészetek jelennek meg (kerámiakultúra, fémmqvesség)
-kommunikáció átalakul
-alapvetQen matriarchális (nemzetségi) társadalom
-földmqvelés, növény és állattenyésztés
-Közel Kelet NY-i részén, 2 város elQzménye jön létre:
Jeriko: 2-3 ezer lakos, elsQ katonai funkcióval rendelkezQ város (kQfallal védett), cserekereskedelem, prekeramikus neolitikus kultúra
Kátárhürjük: nagyobb város (5-6 ezer lakos), védelmii funkciója nem volt, lapos tetQs házak, a tetQrQl volt a bejárat, keramikus kultúra, szarvasmarha tenyésztés, házakban beépített bútorok, textilszövés
-Délnyugat Ázsia (kr. E. 7000-8000): letelepedés(személyes tulajdon elkerítése(kereskedelem kialakulása (készletek felhalmozása, felesleges elcserélése)(élelem ellátás kiépülése(népességnövekedés
-Ember: önmagában nem értelmes lény, a társadalom hatása nélkül pl. nem képes megtanulni beszélni, anélkül nincs éntudat, nem képes a teljes magány elviselésére, egyedüli életben maradásra( a NF (földmqvelés, állattenyésztés, stb.) adta meg az anyagi alapot, az embert értelmes lénnyé tévQ társadalom, közösség mqködéséhez.

NF kezdetei:
-Kb. 10-12 ezer évvel ezelQtt indult el, majd továbbterjedt a termékeny félhold (Egyiptom, Nílus völgye, Palesztina, Szíria, Tigris-Eufrátesz völgye, Mezopotámia) területére, ahol klímaváltozások mentek végbe. A mostani Szahara akkor földmqvelésre alkalmas, nedves terület, erdQs szavanna volt (forrásos, síksági oázisokkal + hegyi esQoázisokkal).A mostani Európa, Kárpát Medence jég borította vidék (Almásy László gróf/ Abu Ramla régész, földrajztudós fedezte fel ezt, szaharai sziklarajzok által)
-a paleolitikus létbQl a neolitikus termelési módokra az átmenet folyamatos volt, elsQ lépcsQ: Qsi városok megjelenése (pl. Jerikó), a földmqvelés terjedése nagyon gyors (nem csak a félholdban, hanem az Óvilágban is elterjedt majd NY-Európában és Indiában, Kínában, Eurázsiai sztyeppén is).
- Az Újvilág kezd benépesülni a jégkorszak végén, az elkülönült hordák helyett kialakulnak a többé kevésbé egységes közösségek (Ázsiából vándorló indiánok benépesítik Amerikai kontinenst)
- a fejlQdés dinamikája nem fokozatos: a csiszolatlan balta mellett megjelenik a csiszolt, korongolatlan kerámia mellett a korongolt, gyqjtögetés mellett a fölmqvelés


(NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS
-a különb. Gabonafélék és kultúrn9vénye termesztése nem egy idQben kezdQdött (búza elQtt köles, árpa)
-állatok háziasítása is fokozatos (elsQk között: kutya-vadászatra, Qrzésre/ macska: megfogja a gabonát rágcsáló egeret / kecske: tejéért, húsáért, bQréért, szQréért / juh, / szarvasmarha
-ösztönös fajtanemesítés (növények esetében is elkezdtek így termeszteni- a vad QsbQl kiválogatják és majd termesztik a jobb tulajdonságúakat)  sok vad Qst nem ismerünk emiatt

(SZERSZÁMKÉSZÍTÉS, KERESKEDELEM
-új termelési mód ( újfajta, bonyolultabb szerszámokra való igény (kQ, fa, csont alapanyag helyett fém, vas)(idQigényesebb elkészítés, több szaktudás( kialakul: munkamegosztás + cserekereskedelem, ezáltal: gyorsabb. Könnyebb munkavégzés
-kereskedelemben szállításra volt szükség: lovak, szamarak már nem csak táplálékállatok hanem teherhordók
-a technika+ civilizáció fejlQdése túlterheli az emberi elmét
-tulajdon, vagyoni különbségek megjelenése embercsoportok között és késQbb belül is, vele együtt: a bqné.

(ÁLLANDÓ TELEPÜLÉSEK KIALAKLULÁSA
-földmqvelQ kultúrák állandó lakhelyet igényelnek (állattenyésztQk ellenkezQleg) így kialakulnak az állandó települések, falvak, városok (az elsQ államok kiindulópontjai)
-a neolitikus termelési mód miatt megnQ az élelemtermelQ képesség, ezáltal a népesség, melynek ellátásához szervezettebb társadalom kell
-készletek képzése fontos (azok számontartása-lejegyzetelése)
-nomád népeknél kialakulnak a sátrak (jurta/indiai sátor), földmqvelQ népeknél vályog, kQházak, majd égetett téglás, általában félig földbeásott kunyhószerq építmények
-világítás: gyertyák, fáklyák, mécsesek (tqzgyújtás modernizációja)
-gazdasági épületek kialakulása: terménytárolók, ólak, karámok, istállók
-fegyverek fejlQdése, elterjedése (nyíl, hajítódárda)
-ruházkodás átalakul: len, kender megjelenése, gyapjú, szövQszék, rokka
-nyitott tqzön való sütés helyett: kemencék, sütés mellett: fQzés.

(TÁRSADALMI CSOPORTOK KIALAKULÁSA
-kialakulnak az Qsnépek (közös szókincs, kommunikációs szabályok)( nyelvek megszületése
-isten fogalom- totemisztikus, anamisztikus hiedelmek, vallások
-strukturált társadalom (papi réteg, katonai, földmqvesek, iparosok, kereskedQk& )
-társadalmi szerzQdés: az emberi lét feladása a társadalom által kínált relatív jólétért és biztonságért cserébe
-paleolitikum- mezolitikum- neolitikum-rézkor-bornzkor-vaskor-elsQ gQzgép, áram-energia-atomenergia-számítgép&

A MEGSZERZETT MpVELTSÉGET ÉS KULTURÁLIS SZINTET IS LEHETSÉGES ELVESZÍTENI

Ókori civilizációk sajátosságai (mezopotámia, Indus-völgyi, Kínai, Nílus-völgyi civilizációk)
(ELSP CIVILIZÁCIÓK
-folyók mentén-öntözéses kultúra, társadalmi munkagmeosztás
-városok alakulnak ki+ külsQ városiasodott környezet, késQbb városállamok, végül birodalommá alakul (vannak középületek, közinétzémények)
-építészet: sumér: szabálytalan építkezés (Úr, Kis, Lagas)
-törvénykezés: Hamurabbi törvénykönyve
-társadalom: arisztokrácia, szabad szolgák, papok (nem csak vallás i funkció, hanem tanítók is
-Indus völgye: (Harakfa, Mohendzsodáro): öntözéses kultúra+ csatornázás, ivóvíz szolg., tudatos városépítés, fürdQszobás házak

(FALVAK
-önellátó falvak, faluközösségek kialakulása ( neolitikumban a kultúra, társadalmi fejlQdés tetQpontja): önálló emberek, családok, csoportok
-szellemi-fizikai munka nem szakadt el egymástól (anyagi és szellemi kultúra szerves egységben, kölcsönhatásban fejlQdött)
-szervezett keretek  szervezQt igényelt (varázslók utódai)
-népességgyarapodás-föld kiterjesztése- hódítások (sajátjukat védték)  háborúskodás
-a gazdálkodás vezetQje lett a harcosok vezére- a dolgozó nép fölé emelkedett
-a technika fejlQdése miatt az önellátás lehetetlenné vált (fémek megmunkálásához szakértelem kellett, ezáltal mesterség lett belQle), munkájukért pl. mások által fölösleget termelt élelmet kaptak
-a mesterek zárt kasztot alkottak, termékeik eladása miatt mozgása (utazásra) kényszerítette Qket
-megindult az Qsközösség bomlása, az osztálytársadalom kialakulása
-falvak terjeszkedésével kialakult: a rabszolgaság (elfoglalt területek lakosságát vagy elqzték, vagy rabszolgává tették) Fajtái:
keleti (ázsiai) típusú naturális rabszolgaság (Kína, termékeny félhold területe-földmqvelés
nyugati, európai tónusú

(EGYIPTOM
-III. évezred: egységes birodalom alakul ki a kisebb területek integrálódásaiból
-csatornázás, homokpadok áttörése, gátak építése
-háborúkodás tört ki a szomszédos területek között (ütközQ földmqvelési érdekeik miatt), majd az újonnan szervezQdött újabb, nagyobb terültet egy másik naggyal- így alakult ki: Alsó és FelsQ Egyiptom, késQbb az elQbbi gyQzelmével: Egyiptom, amihez központi irányító kellett (korlátlan uralom)
-mágia, rítusok szerepe a földmqvelésben, ebbQl differenciálódik késQbb a vallás
-katonai hatalom erQsítése
-FÁRAÓ: Isteni eredetq hatalma volt, halála után is volt hatalma, de támaszkodnia kellett a meghódított és egységbe foglalt területek volt és kialakuló uralkodói csoportjaira, osztályaira (papok, katonai vezetQk)
-a tudomány gyorsan fejlQdött, segített a munka szervezettségében (Nílus áradásának idQpontja- 365 napos év), csillagászati ismeretek, hajózási ismeretek, asztrológia, asztronómia, egységesített mércék (számok, egyszerq mqveletek, 10es számrendszer), geometria, jelek egyszerqsödésével: írás kialakulása, gyógyítás (balzsamozás)
-a fém, réz, arany mellett a vasat, bronzot is megismerik (ezáltal jobb fegyverek)
-fejlettebb agyag- bQr-, asztalosipar, ötvösség, szövés, üvegkészítés, papíruszcserje feldolgozás,
-közlekedés: vízi közlekedés (evezQk, vitorlák), szárazföldön szánszerq eszközök (piramisépítésnél: görgQ, emelQ)
-kereskedelem: külföldi dolgokat hódítással (sarcként) vagy expedíciókkal aranyért, élelmiszerért
-vallás: egységessé válása (teológia kialakulása-állatistenektQl, emberistenekig), totemállatok (gyakran emberalakkal). Az embernek két lelke van:( Ka =a balzsamozott test körül lebeg, Ba a túlvilági bíróság elé áll, majd a túlvilágon él tovább, úgy ahogyan anno a földön tette)
-a papság (iskolában képezték Qket) határozta meg a mqvészetek alakulását is. FQ téma: a fáraó emberfeletti lényének ábrázolása, a mqvészeknek nem volt más dolguk, csak alkottak (munkájáért eltartották)
( építészet: égi-földi hatalmak nagyságának és állandóságának hirdetése (oszlop, piramisok)
( irodalom: intelmek, mágikus költészet, filozofikus költészet, költészet (középbirodalom), szerelmi líra (újbirodalom), kultikus játékok, de a színházat nem ismerték
-a despotikus államrendszer, ismétlQdQ háború bénítólag hatott a társadalomra, gazdaságra, a birodalom elbukott

(ÁZSIAI CIVILIZÁCIÓK
-Kína: olykor le is hagyta Európát a fejlQdésben, de földrajzi helyzete, és elszigeteltsége miatt megrekedt
-i.e. 2200 körül földmqvelésen alapuló, korlátlan uralmú uralkodó: császár ( + hivatalnokokkal) kormányzott állam
-a nép körében az animizmus terjedt el
-iparqzés= házigazdálkodás (selyemhernyó tenyésztés-selyem, porcelánkészítés, könyvnyomtatás)
-Lao-tse: a tao megalapítója (Qsi elem, a kezdet és a vég) ebbQl jön az ég: Yang, föld: Yen
-India: magas fokú civilizáció, az állattenyésztQ árják benyomulásával a vidékre viszont hanyatlás következett
-sumérok (a kör 360 fokra osztása), évet 12 hónapra, a hónapokat hetekre), sémi népek fejlett kultúrája (cserekereskedelem)
-Mezopotámia: geometria, matematika tudományok, hatvanas számrendszer, helyi érték használat

Hellenizmus

(Nagya Sándor uralkodásától-i.e. 336tól i.e.030ig tartott), Sándor halála után a hatalmat a hadvezérei vették át, felosztották a birodalmat egymás közt 3 nagy+1 kisebb egységre:
1.görögök, 2. makedónok, (antigonidák a vezetQk) 3. Szelekuída, (szeleukoszok a vezetQk) 4. Egyiptom (Ptolemaiosz vezetésével a ptolemaidák a vezetQk)

(GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM
-a keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentQs gazdasági fellendülést eredményezett
-árutermelés, metropoliszok létrejönnek, ipari és kereskedelmi központok létrejönnek: Alexandria, Pergamon
-despota uralom (államforma: monarchia)
-görög lakosságú városok: hadsereg és az uralkodók támaszai, ezért belsQ önállóságuk volt

(HELLENIZMUS
-kultúra: emberiség által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége
-hellenizmus politikai szempontból: Nagy Sándor által indított görög expanzió
-mqveltségi szempontból: a görög nyelv általános elterjedését, a görög mqveltség és nyelv (koiné) egyetemessé válását jelenti- világkultúra megalapozása
-a mqvelQdési központok Európából áttevQdtek Ázsiába
-elQkészítQje a római világuralomnak
-hellenista kor embere:
1.a nagyvilág (kozmosz) polgárának tudta magát <-> klasszikus kor embere város (polisz) polgárának
2.nem a helyi kultúra és vallás, hanem a világkultúra és világvallás képviselQje (kozmopolita felfogás)( igény az egyetemes világvallásra, ami megfelelt a világról kialakított egyetemes felfogásnak(kísérlet a vallások elegyítésére, egyeztetésére
-a rómaiság nem egyenlQ a hellenizmussal, mert a rómaiak szerint a kozmopolitizmus közömbösítette a római virtust, az erQs hazaszeretetet, nehéz volt a kozmopolitizmus és a római patriotizmus kibékülése

(SZELLEMI ÁRAMLATAI, FILOZÓFIA
-gazdag kultúra és tudományos tradíció, szellemi élet specializálódása (term.tudm, orvosotud., technika)
-minden tudományos eredmény a filozófia területén jelentkezik. Filozófia: bölcsesség szeretete (tudományos magyarázat)
1.materialisták (elsQ filozófusok, természetfilozófusok, i.e. 7-6 sz). Matéria: a világ anyagokból jön létre.  Hérakleitosz: Qselem: tqz, dialectica: a dolgok és a jelenségek ellentéteibQl épül fel
Démokration (i.e.5.sz): atom
2.szófisták: a földön lévQ dolgok nagyrészt emberi megállapodás eredményei.
( Minden viszonylagos. mindennek mértéke az ember. )
-Hellenisztikus filozófia: az emberi gondolkodás, az ember boldogsága kerül elQtérbe.
Irányzatai:
sztoikus filozófia: (Zenon)légy hq magadhoz, el kell jutni a szenvedélymentesség állapotába (APÁTHIA), érzelmek levezetése, a világot el kell viselni, vagy esetleg öngyilkos lehetsz
epikureista filozófia: (Epikurosz), optimista felfogás, boldogságra törekvés, erényes élet,, a zavaró mozzanatokat ki kell küszöbölni (halálfélelem), ha ezt leküzdjük: nyugalom (ATARAKSZIA) következik
-a hellenizmus elQsegítette az individualizmus kifejlQdését (a természetes emberi közösségekre bomlasztóan hatott), kedvezett a tudományos egyesületek mqködésének (könyvtár körül alakultak ki, ami szintén a hellenisztikus kor terméke+kézikönyvek, tankönyvek, katalógusok, lexikonok
-görög olvasási mód (néma, fennhangon, csoportos, nyilvános, stb.), de az írásbeliség is elterjedt (ezáltal a könyvek és könyvtárak)
-standardizált formájú szövegtekercseket (volumen) csináltak, a hellenisztikus könyvtárak inkább a szaktudással rendelkezQk számára voltak hozzáférhetQek, közkönyvtárak alig voltak (max. a gümnaszionokban)
-rómaiaknál: hangos olvasás elterjedt (az olvasásmódok a kerthez, oszlopcsarnokhoz kötQdtek), a római könyvek szabályozták a könyv és olvasó viszonyát (összefoglalókat, áttekintéseket iktattak a mqvekbe), nyilvános könyvtárak elterjedése
-lapozható kódexek elterjedése, ami kiszorította a volument

(SZOBRÁSZAT
-Görögo. Kisebb fejedelemségekre szakadt (pl. Phodosz, Pergamon-híres szobrászat: Zeusz oltár)
-jelentQs képzQmqvészet: szobrok, dombormqvek, fQ téma: ruhátlanul ábrázolt emberalak
-hellén szobrászat: a korábbi mértéktartást, egyszerqséget felváltják a szenvedélyes mozdulatok, drámaiság (laokón szoborcsoport)

(ÉPÍTÉSZET
-templomépítés+ újszerq, nagyszabású épületek, monumentalitás: paloták, gyqléstermek, sétacsarnokok (sztoák), tornatermek (gümnaszion), könyvtár, színházak, nagyszabású középületek
-tengerparti kikötQvárosok szabályozása, rendezettsége (Priéné)
-egészségügy, vízellátás,csatornázás
-oszloprendek mint díszítQelemek (karcsúbbak), márvány alkalmazása


5.A kereszténység civilizációs szerepe

( KERESZTÉNYSÉG (KRT) KIALAKULÁSA
-ellentétben a teológusok véleményével nem a zsidó vallásból ered, hanem a sumér-akkad hitvilágból (Úr-sumérok szent városa), kezdetben totemisztikus hitvilág (állatáldozás) ( babiloni fogságok hatására( egy igaz Isten (hit) kialakulása(segíti a zsidókat más népekkel szemben: emberrel szövetkezQ lény)
-Zsidó vallás: ragaszkodás a hagyományokhoz +ellentétes felfogások (isten választja ki a népet vagy fordítva, ember van a szombatért vagy a szombat az emberért), Messiás (megváltó) várás
-kereszténység zsidó vallásból való eredeztetése Pál apostol nevéhez fqzQdik (keresztényeket üldözQ zsidóból vált KRTé), hasonló ünnepek: húsvét-sábesz/ karácsony- hanuka
-Parthus Birodalom (Palesztinától keletre) államvallása: Zoroastrianizmus, a kereszténység tükörképe, de hasonlóan a kereszténységhez (Isten, Sátán) itt is 2 isteni hatalom áll egymással szemben (jó és gonosz)+ ünnepeik (tavasz ünnep, nyári, téli napforduló) a keresztény ünnepek megfelelQi( a Zoroastrianizmus egyik forrása a perzsa indoeurópai Qsvallás(az ünnepek által könnyebben elterjed a kereszténység az indoeurópai népek között is, s azok jellemzQ vallása lesz
-325 niceai zsinat: KRT kanonizációja,a teológia pontos megfogalmazása (késQbb ezeket a hitleveleket, dogmákat pontosan fogalmazták meg. Pl. szentháromság fogalma,Mária Istenanyasága) majd 385-ben a katolikus kereszténység államvallás lesz (Más irányzatokat+ pogányságot üldözni kezdik( keresztes háborúk)

(KERESZTÉNYEK
-Az I. sz végére már szinte az Egész Római Birodalomban jelen voltak
-világvégét várták, vagyonközösség, böjtöltek, aszkézist tartottak, imádkoztak(elindult a hit terjedése
-Pál apostol hatására kezdett a KRT a hellenisztikus gondolkodáshoz idomulni (Jézus magasztalása)
-gyülekezetek alakultak ki(szervezett, hierarchikus egyház kiépülése – egyházmegyék, egyháztartományok (+szisztematikus tanítása), vezetQk: püspökök (5-20 közt megszülettek az Újszövetségi iratok, Ószövetség számukra= zsidó biblia)
-létrejöttek szokások (keresztelés, böjt, zsinatok: püspökök egyetemes gyqlése megtartása, megjelentek a remeték)
-megszületett a keresztény irodalom (ezzel együtt az eretnek irányzatok is)
-megszqntek a KRT üldözések 313ban( a KRT világméretq terjeszkedése, vette kezdetét
-V. sz.tól az egyház egyre jobban részéé vált az államhatalomnak ( a Római B. bukása után az új feudális Európa már a KRT alapjaira épült)
-dogmatikai harcok miatt több egyházszakadás történt, de a KRT terjedt tovább Ázsiába+Afrikába is

(KATOLIKUS EGYHÁZ
-egykori nyugati, latin nyelvq +kultúrájú egyház a kelettel való szakítása óta: katolikus / Római Katolikus Egyház, a római püspök és a pápa irányítása alatti hierarchikus szervezet
-a feudalizmusban beépült s társadalmi rendbe, a szellemi élet irányítója lett, Itáliában világi hatalom is lett, s igyekezet a császári hatalom befolyása alól kivonni magát
-elsQ római püspök: Péter, szerzetesrendek terjedése, szisztematikus kánonjog létrejötte, skolasztikus filozófia, létrejöttek központi irányítószervek, papi nQtlenség állandósult, szentek kultusza, katolikus ünnepek, egyházi zene kialakulása
-nehézséget okoztak: egyházszakadások, eretnek mozgalmak, az elvilágiasodás veszélye
-XV sz.ban válság, kialakul: reformáció (de megmaradt pl.: cölibátus, latin nyelv, stb.)
-földrajzi felfedezések korában: katolikus misszió divatos lett az Újvilágban
-XVIII sz, felvilágosodás: újabb válság: pápai állam megszqnése( az egyház konzervatív álláspontja/válasza erre, modernizációs folyamat (korszerqbb szertartási rend, lemondtak a latin nyelv kizárólagos használatáról), reformok a XX sz.ig

(PROTESTÁNS EGYHÁZAK
-XV sz.i katolikus egyház belsQ problémáinak orvoslására létrejövQ reformok: Luther Márton (1517ben, 95 pontos reformjavaslat), pl: búcsúcédulák árusítása ellen, liturgia nemzeti nyelvqvé tétele mellett, szerzetesrendek feloszlatása, mise és papi rend elutasítása, eltörölték a gyónást, püspöki egyházszervezet ellenesek voltak( a Pápa kiátkozta Luthert
-igazi Qsi kereszténységhez való visszatérés hívei a világias, anyagias egyházzal szemben
-nemzeti nyelven tanító egyházat hoztak létre, prédikátoraik a gyülekezet által választott testület (presbitérium) voltak alávetve
-istentiszteleteik lényege az ima volt, zsoltáréneklés, bibliaolvasás, egyszerqsítették a szertartások rendjét
-2 szentség: keresztség és úrvacsora
-tagadták a szentek és Mária jogosságát, gyülekezeti helyeikrQl számqzték a festett és faragott képeket, megszüntették a cölibátust, elfogadták a házasság felbonthatóságát
-1530 Ágostai Hitvallásban foglalták mindezeket össze, 1563 Második Helvét Hitvallás
-vallásháborúk Európában, végül két részre osztották Európát (katolikus és protestáns), majd jött az ellenreformáció idQszaka, ekkor nagyjából kialakult a Eu. Mostani vallási térképe (É-ÉNY: protestáns, D: katolikus, Középen: vegyes, pl. Magyarország is)
-történt több szakadás is azóta, és kialakultak pl. a Baptista, Adventista, Metodista egyházak

(ORTODOX KERESZTÉNYSÉG
-az ókorban a Római Birodalom Keleti felében volt jellemzQ, szertartási nyelvük a görög volt, nem a nyugaton használatos latin, nekik nem létezett cölibátus
-a keleti egyházak önálló egyháztartományok egyenrangú szervezetében éltek, amely felett csak a Bizánci Császári hatalom és a Zsinat állhatott csak
-a teljes egyházszakadásnak (1054, kölcsönös kiátkozás) egyházkormányzati okai voltak (kelet és Nyugat mást-mást fogadott hatalmi vezetQnek), ezzel teljesen eltávolodtak egymástól
-az Iszlám elQretörésével sok területet elvesztettek (Egyiptom, Kis-Ázsia)
-ma a legjelentQsebb ortodox egyház: Moszkvai Patriarkátus

6. A középkori társadalom kultúrája
-a feudalizmus kialakulását a termelQ erQk és a termelési viszonyok tették szükségessé (a különb. Területeken különb. IdQben történtek)

(NYUGAT EURÓPA
-V-XI sz. hqbéri viszonyok kialakulásának kora (jobbágy egyre szorosabb kötöttsége a földesúrhoz)
-naturális jellegq termelés, kezdetben alacsonyabb civilizációs szinten álltak ezek a népek a rómaiaknál, de már ismerték a vasfeldolgozást, voltak igásállataik, és Európa erdQségeibQl így csináltak szántóföldeket, réteket
-kora középkor: a szellemi élet hanyatlása (írástudás visszaszorulása a kolostorokba, ókori kulturális értékek feledésbe merülnek, az antikvitásból csak a kereszténység marad meg)
-az egyház a hatalom fontos tényezQje lett + átfogta a kultúra egészét, megszabta a szellemi élet alakulását (iskolákat, könyvtárakat tartottak fent), eszméjük: a földi lét csak elQkészület a mennyben vagy a pokolban való öröklétre(világi ismeretek tagadása (egyre elterjedtebb: kolostorba vonult szerzetesek, aki teljes figyelmét Istenre fordítja
-filozófia téma: isteni természet vizsgálata, neoplatonizmus
-a tudomány háttérbe szorulása (nem az egyház, hanem a korai feudalizmus termelési viszonyai)
-késQbb Frank birodalom kialakulása( írásbeliség elterjedése (Nagy Károly: kolostori iskolák létrehozása, egységes írás létrehozása: karoling minuszkula)

(BIZÁNC (Konstantinápoly)
-a K-Római Birodalomban a városi kultúra jobbára, nagyobb veszteségek nélkül megmaradt
a fQváros Bizánc maradt, élénk ipari és kereskedelmi tevékenységgel, a tudomány és kultúra (keveredett a hellenisztikus hagyomány a keleti kultúrával) központjaként
-építészete: díszes paloták, divat lett a kupola, a falak díszítése: freskók, mozaik
-festészet: a témák pontosan szabályozott elrendezésqek, arcok szisztematikus ábrázolása
-Alexandriai könyvtár- elpusztult (de a kódexdíszítés divatos lett)
-fejlett kézmqvesség
-a feudalizmus itt is kialakult de a földesurak maguk is városokban laktak
-a fQnemesség hatására szent képeket semmisítettek meg
-a kultúra hatása eljutott egész Európába

(AZ EURÓPAI KULTÚRA FEJLPDÉSE
-IX-X megszilárdult a feudális társadalmi rend(gazdasági, kulturális felvirágzás
-két, majd háromnyomásos földmqvelés elterjedése+ hámiga, kerekes, csoroszlyás eke
- szükséges lett a munkamegosztás, megindult a középkori városok kialakulása(differenciálódott az ipar(mesterek céhekbe tömörülése(technika fejlQdése (vízimalom, iránytq, vastermelés, hajóépítés,)
-az egyház változatlan tartotta hatalmi helyzetét a szellemi életben, kibontakozott a skolasztika (tekintélyek feltétlen tisztelete)-Aquinói Szt Tamás, bencések: földi világ megvetése, aszkézis
-X-XII századi filozófia legfQbb kérdése: mi a létezQ, az elsQdleges (Platónt követve: a fogalom)
-egyre terjedQ természettudományok (arab hatás befolyása)
-avignoni fogság (ellenpápák harca) miatt gyengül az egyház hatalma, 1215 lateráni zsinat: eretnekség ellen: inkv.0@BÐÊ Ö ”


8

L
È
Ú
68>@.D Z\^0¸Øjˆð

–¸v-¤-ä æ ìÜìÑø¬¸¬¸¬¸ž¸¬¸¸¸Ã¸Ã¸Ã¸Ã¸ˆ}¸¬¸ž¸¬¸¬¸ž¸ž¸¬ hÕxíhÕxíOJQJ hã?ûOJQJ jàðhÕxíhã?ûOJQJhÕxíhã?û6OJQJ]hÕxíhã?û5OJQJ hÕxíhã?ûOJQJhÕxíhã?û5OJQJ\ hÕxí5OJQJ\-hÕxí5>*CJOJQJ\aJ%hÕxíhÕxí5>*CJOJQJ\aJ,0@BÐÒ € È ’

È
. Î N VX\^¸hÖðä æ !÷÷òòððððððððððððððððððððððððgdÕxí $a$gdÕxí˜ÆäÆþþæ !$ $¬&J;'00;0<0…0†0ž0Ÿ0n1o1ú2ü2þ23<
<

< <<ú?ü?þ?@b@d@AAhAjA:DD@DØEêFPKRKTKVKLLÆO‚P„P²T´T¶T¸TP]R]T]V]ïäÖäÖäÈäÈäÈäÈäÈäÀµÖäÀ­µŸäÀµŸäÈäÈäÈäÀµŸä’äÀµŸäÈä֟äÀµŸäÀµŸhÕxíhã?ûCJOJQJ j¨ðhÕxíhã?ûOJQJ hÕxíOJQJ hÕxíhÕxíOJQJ hã?ûOJQJ jàðhÕxíhã?ûOJQJhÕxíhã?û5OJQJ\ hÕxíhã?ûOJQJ hÕxíhã?û56>*OJQJ]9 !þ#$¤&¦&J;'L'†(@*Ò*+à+ ,r,Â,0-@.Ú/±0ü2þ23þ6D9¼:
<

< &
FX<$=š>ü?þ?>@BìBhCD‚DØEêFfG¶H>IÐI ^l^¶`Xaýøýýýýýýýýýýýýýýýýýýóóóýýýýý
&
F

&
FXaŽa8cÊepf6ghÞhk¨l`m®nŽooºo”pxqÆq‚r:stuÊuÌuäuæuJwxxzxýýýýýýýûýýýýýýýýýýýýùýýôýýýý
&
FV]>cNcÞhk¨lªl`mbmŒoŽoo’oºoÆo:sHstuÌuäuvxxxzx|x4{6{8{:{,€.€è€ê€Þ‚à‚â‚ä‚p„‚„ª‡Ü‡˜’š’œ’ž’ •"•$•&•ø—õçõÚõÌõÌõĹ«õõõÚõõĹ«õŌõ~õ~õĹ«õõõĹ«õĹ«õ jàðhÕxíhã?ûOJQJ j¨ðhÕxíhã?û5OJQJ\hÕxíhã?û5OJQJ\ j¨ðhÕxíhã?ûOJQJ hÕxíhÕxíOJQJ hã?ûOJQJ j§ðhÕxíhã?ûOJQJhÕxíhã?ûCJOJQJhÕxíhã?û6OJQJ] hÕxíhã?ûOJQJ1zxªx\y2z‚z6{8{R{æ{‚|´}~h~˜~^Jà‚â‚ ƒòƒà„l†¦†>‡¨‡TˆlˆÚ‰l‹ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýøø
&
F l‹ ªŽF"’š’œ’´’r“”"•$•:•¤–$—n—ô—ö—ø—#˜$˜G˜Èš>œ”>¡¤£¦£Â£&¤ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýø—#˜$˜%˜õ˜ö˜™šØŸÚŸX Z z£|£¢£¤£¦£¨£t¤u¤
¥
¥î¨ð¨*«,«.«0«>²@²œ³ž³ ³¢³X¶Z¶,¾.¾0¾2¾2Ã4Ã6ÀÎĐĒĔÄjÊlÊÐÌÒ̼;ÍÀÍÂÍPÓRÓTÓVÓìÓîÓpÕrÕ¤Õ¦ÕÜÕÞÕÚø„û†û òçÙçËçËçËçËçËçøÙçËçËçËçøÙçËçøÙçËçøÙç¸çòçøÙçËçËçøÙçøÙçËçËçËçËç¶çËçU hÕxíhÕxíOJQJ hã?ûOJQJ jàðhÕxíhã?ûOJQJ j¨ðhÕxíhã?ûOJQJ hÕxíhã?ûOJQJhÕxíhã?û5OJQJ\H&¤Ž¤ð¤,§¨ª¨R©hª,«.«R«¾¬®þ¯T°­°û°ž³ ³Ê³Ž¶B·H¸&¹p¹Èºr»p½.¾0¾ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý0¾^¾˜¿ÀÀ(¾Â4Ã6ÀÐĒİÄtÅ2ǜÈTËÎˊ̾ÍÀÍôÍ¢ÎìϖÐHÑÐÑúѐÒþÒýýýýýýýý÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
Ƌ
þÒRÓTӐÓ2ÔØÔbÖæתØÙ8ø–øÊù²úîú¢üðü`ý:þ4ÿ0àž Ò,ì† ˜ ùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùù
Ƌ
izíciós eretnek ítélQszékek
-orvostudomány az egyház miatt lassan fejlQdik
-a képzQmqvészetben az építészet a központ, a többi ágnak hozzá kellett igazodniuk: feladatuk az épületek pompájának emelése. Legfontosabb: templomépítés
-X. sz.ban bontakozott ki a román stílus (építészetbQl kiindulva, fQként templomok):maradandóságot, erQt sugároztak
-templomokban: gregorián ének
-XII. sz, Franciaország: gótika kifejlQdése, felszabadultabb gondolkodásmód( technika fejlQdése, nagyobb ablakok, támpillérek alkalmazása (magasba szökQ templomok, katedrálisok épülése), elevenebb szobrokat csináltak
-képek: bibliai jeleneteket ábrázoltak
-lovagvárak: zene terjedése, fejlQdése (és hangszereké)
-egyházi iskolák (kolostori, káptalani/ székesegyházi, plébániai): elemi ismeretek, majd a 7 szabad mqvészet
-lovagi nevelés: a testi nevelés a legfontosabb, de vezetQ szerepet kapott a vallásosság is (lovagi költészet-szerelem téma)
-városokban: polgárság kultúrája (népi összejövetelek, vándorszínészek, énekesek, mesemondók), városi mqfaj: szatirikus eposz
-egyetemek alapítása (a tudományok összességének tanítása): Bologna, 1158, Párizs, 1160
-könyvtárak (írott anyag megQrzése, másolása): veronai Capitolare -könyvkereskedelem terjedése

7. Az iszlám civilizáció Európára gyakorolt hatása
-A Római Birodalom széthullása után(város elnéptelenedtek, megélhetési gondokkal törQdtek az emberek mintsem a kulturális örökség ápolásával (késQbb a skolasztika+humanizmus változtatott a helyzeten+ a muszlim birodalom hatására)
-az új világvallás eredete: Arab félsziget, Muhammad próféta (mekkai menekülés, 622), a vallás gyors (1 évszázad), hatalmas (Indiai Fsz, Közép Ázsia, India, stb.) terjedése
-gyorsan kialakult saját mqvészete, tudományrendszere, intellektuális központ szervezQdött köré
-iszlám (arab: odaadás, alávetés), monoteista vallás: egyetlen istenben: Allahban (teremtQ, mindenható, a világ kormányzója) való hit, emberiség utolsó kinyilatkoztatott vallása+ elQzQ vallások szintézise
-iszlám eredete: Mohamed próféta az Ádám korától létezQ Qsvallást átalakította, saját nevébQl nevezte el (mohamedán, mohamedanizmus, muszlim: aki odaadja magát istennek). Húsz évig hallott isteni kinyilatkoztatásokat, amiket versbe foglalva leírt, így lett a Korán
-muszlim vallástudomány 2 ágazata:
(A) vallásjog (törvény/saría): szabályozza a hívQ közösséghez+ államhoz való viszonyát, Allahhoz és saját lelkiismeretéhez való viszonyát. A törvény 1.legfQbb forrása: Korán
-Mohamed halála utáni hagyományokról, próféták cselekedeteirQl szóló tudósítások összefoglalója: hadísz., közösségi tekintélyek közmegegyezése: idzsmá (e kettQ is fontos trv. forrás)
-Jogi iskolák: (tanításaik közt ma már csak halvány különbségek vannak)
1.hanafiták iskolája ( Abú Hanifa tanaira épül)-Közép Ázsia, Törökország
2.málikiták iskolája (Málik ibn Anasz)- Észak és Nyugat Afrika
3.sáfíiták iskolája (as-Sáfi i)- Dél Arábia, Arab öböl, K-Afrika,Hátsó India, Indonézia
4.hanbaliták iskolája (Ahmad ibn Hanbal)- Arábia
(B) racionális teológia (kalám)
-jellemzQi: egy igaz istenhit (Allah), hisznek a kinyilatkoztatásban (Korán), angyalokban, prófétákban, feltámadásban, túlvilági életben, mennyben-pokolban, nem tesz különbséget világi és vallási kötelességek közt, központi kérdése a vallásjog ( KRT-nek a teológia), a törvény =teológia az iszlámban , tilos disznóhúst enni, alkoholt inni, a körülmetélés is általános, max. 4 feleségük lehet a pasiknak
-a hívekre kirótt gyakorlati kötelességek a hit tartópillérei (arkán): annak megvallása (saháda), rituális imádkozás napi 5x (szalát), évi szegényadó befizetése (zakát), ramadán havi böjt (szaum) betartása, mekkai zarándoklat (haddzs), hitetlenek elleni szent háború (dzsihád)

(KULTÚRA
-kialakult az új szellemi központ Közel Keleten (Antiochia, Edessza, Niszbisz, Harrán)
-kulturális kontinuitás: a muszlim kultúrában, tudományban, mqvészetben (szóbeli és írásbeli formában) a régi kultúrák népi elemei, kultúrájuk továbbhagyományozódott + a muszlimok közvetlen kapcsolatba kerültek a perzsák és indiaiak hagyományaihoz. IdQvel a tudományok (orvostudomány, asztrológia) is teret nyertek, felismerték fontosságukat és elterjedt a muszlim kultúrában (hirtelen igényük lett akár az eredetileg pl. görög nyelvq, ókori keleti tud.ok felkutatására, ápolására, elsajátítására, majd ami passzolt a világnézetükhöz, asszimilálták a világukba). Oka lehet: az iszlámban a tudás, az értelem (al-aql) a meghatározó (nem a szeretet, mint a KRT-ben), ez a kulcs a Szenthez való útban

(TUDOMÁNY
(abbászidák által alapított Bölcsesség Háza (kutató intézet, kulturális központ): fordítottak arabra: Platón mqveinek megismerése (késQ antik neoplatonikus képviselQkön keresztül, pl: Ioannész: az Alexandriai iskola egyik képviselQje), Arisztotelész mqveinek vizsgálata (összehasonlításuk Platónnal, s mivel soxor ellentmond egymásnak a 2 filozófus, a muszlimok olykor összekeveredtek (), Hippokratész, Ptolemaiosz mqvei (botanikus, mezQgazdasági, orvostudományos, gazdasági munkák fordítása arabra)
-tudományok fajtái: hagyományozott (ulum naqliya): teológia, saría, nyelvtudományok, stb. - értelmi tudományok (ulum aqliya): filozófia, matek, geometria, stb.
-tudományblokkok: teológusok (hadísz, saría, kalám vizsgálata), filozófusok (grammatikai iskolákban, különbözQ nyelvfilozófiákat fejlesztettek ki), ezotérikusok/misztika (szúfizmus): a szakrális arab nyelv hangjainak és betqinek metafizikai jelentQsségének vizsgálata

(TEOLÓGIAI ISKOLÁK
1.Mutazilita iskola: elsQ rendszeres teológiai iskola: isteni egység problémájának tárgyalása, istenség racionális interpretációja, atomizmus elmélet kezdeményezése 5 princípium: isten egysége (tawhíd), isten igazságossága (adl), a jutalom ígérete, a büntetés fenyegetése, hit és hitetlenség közti állapot lehetQségének elismerése, Isten jóra parancsot, rosszra tiltást ad.( a sí ita teológusok és mutaziliták között hasonlóság van (nagy érzékenységük, hajlandóságuk a hellén filozófia befogadására), mint a szunniták esetében.
2.Asarita iskola: új teológiai iskola: szembe szállt a mutaziliták szélsQséges racionalitásával, a muszlim éthoszhoz közelebbi isten koncepcióját formálta ki, kiszorította a mutazilita teológiát, atomizmus elméletének kidolgozása: minden valóságdarab atomokra/egységekre (tovább nem osztható részre) osztása, pl. teret, idQt, mozgást, tagadják az okokozat közötti folyamatos kapcsolatot, a hézagokat Isteni akarattal magyarázzák. Atomizmus célja: szakítani az ész (ratio) felfogásával, ami meg tudja érteni a világot, inkább a kinyilatkoztatás igazságait kell figyelembe venni (a tqz meleget okoz. De az eszünk az ami a meleget+tüzet összekapcsolja ahelyett h arra asszociálna: isteni akarat az, h meleget adjon, holnaptól adhatna hideget is ha Isten úgy akarná) - a leguralkodóbb irányzat lett
3.Máturuditák iskolája: közelebbi kapcsolat az ész és a kinyilatkoztatás között, nem igazán terjedt el
-világ teremtésének filozófiája: görög felfogásban: creatio ex nihilo (semmibQl való teremtés) (kereszténység, iszlám (anyagi világ öröké való volta), ennek ellenkezQjét pl. Philoponosz próbálta bizonyítani, Arisztotelész tételeire támaszkodva (végtelen szám, ill. végtelennél nagyobb végtelen nem létezik)

(A MUSZLIM CIVILIZÁCIÓ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI NYUGATON
-3 csatornán keresztül értek el Nyugatra: Kelet felQl, Szicílián és Andalúzián keresztül
-kezdetben (évszázadokig) a KRT és az iszlám szoros kapcsolatban voltak
-Andalúzia politikai, kereskedelmi kapcsolatai Európai országokkal-hatás rájuk
-fordító iskolák létrejötte (Toledó), ide jöttek katolikus tudósok, akik arabról szóban spanyolra, abból írásban újlatinra fordítottak, azt késQbb latinra (Sevillai Juan: algebrakönyv: tízes számrendszer és a nulla fogalmának megismertetése a Nyugattal, vagy a Koránt, s többnyire arisztotelészi gondolkodású mqveket (a paltóniak háttérben szorultak)
-hatás a tudományok területén: kísérletek alkalmazása, matematizálás, rendszerezés
Tudományok csoportosítása
-Al-Khwárizmi: A tudományok kulcsai munkája: a tudományokat eredetük (nyelvük) szerint osztja két csoportra : vallásjog (kalám,grammatika,írás-fogalmazás,költészet,történettudomány) és a nem-arabok/ régiek tudományai (filozófia,logika, orvostudomány, aritmetika, asztronómia, zene, alkimia, mechanika, mérnöki tudományok)
-al-Fárábi: A Tudományok elQszámlálása munkája: tudományképe a következQ:nyelvtudomány, logika, propedeutikus, metafizikai, társad.mi létezéssel kapcsolatos tudományok
-al-Musztaszfá: A megtisztított c munkája: racionális tudományok (aritmetika, geometria), hagyományozásra támaszkodók (hadísz), vegyes tudományok
-Ibn-Khaldún: Bevezetés a történelembe c munkája: filozófia/szellemtudományok (orvostud, mezQgazdaság, metafizika, mértékek tudománya, stb.), vallástudományok (hadísz, nyelvtudományok, jogtudomány, stb.)
(a fenti csoportosítások okai: az iszlámban a tudás 3 részben szervezQdött: arab irodalmi mqveltség  humanizmus megfelelQje Európában, iszlám vallástud- skolasztika megfelelQje., régiek(görögök) tud.a- természettudományok megfelelQje)- George Maqdisi szerint

8. A XV-XVI század fordulójának jelenségei, szellemi irányzatai
-polgárság kitörése a feudalizmusból, politikai hatalom megszerzésének igénye (É-Itália), kitörés a céhekbQl( a tQkés termelés korai formáinak megjelenése: manufaktúrák
-jobbágyság felszámolása
-bank és hitelrendszer kiépülése, polgári értelmiség számának növekedése
-földrajzi felfedezése: új világkereskedelmi útvonalak az Atlanti Óceánon
-reformáció hatása: polgári forradalmak (Anglia, Németalföld)
-kereskedelembQl élQ, gazdagodó polgárság(piac szélesítése(technika fejlQdése (hajózás)

(Humanizmus terjedése: a figyelem központjába az ember került, szenvedélyesség, természetben-mqvészetben való gyönyörködés, vonzódás a tudományokhoz, a központ az ember, mint individuum, önmagában való érték, célja: a maga teljességében élje az életét, minél jobban kiélhesse önmagát, szabadságát ne korlátozzák, joga van az élet örömeihez, élvezetéhez, erQs nemzeti öntudat, nyelvük a latin marad.
gyökerei a középkorig nyúlnak vissza (gótika), három firenzei koszorús költQ (Dante, Petrarca, Boccaccio)
Az átmenet a reneszánszba fokozatos. A humanizmus a reneszánsz ideológia vetülete, erkölcsi és tudományos megjelenési formája.

(A reneszánsz: a polgárság világias gondolkodásának, realista életszemléletének, tudásvágyának és új ízléseinek kifejezése, antik kultúra áthatása, (az antik mqveltség felfedezése, újjászületése), de nem a régi utánzása, felújítása, hanem a kornak megfelelQ új magasrendq kultúra létrejötte. A skolasztikus felfogástól eltávolodott, de a vallást nem tagadta meg (sok tudós pap volt, de már világiasabbak) É-Itáliából indult, elsQsorban mqvészetekben jelentkezett.
-a polgárság felsQ rétege és a feudális uralkodó osztállyal (Firenze: Mediciek-céhvezetQ)
- új erkölcs született- egyéni értékek etikája, technikai és tudományos felfedezések
-a latin nyelvbQl kezdenek a nemzeti nyelv felé fordulni-nemzeti törekvések, a kultúra nyelve az anyanyelv lett
-a mqvészetek felvirágzását a mecénások segítették
-erQs hírnév (halhatatlanság) utáni vágy, valóságábrázolás igénye: ember és a természet hq megjelenítése, az egyházi hagyományok elemeihez ragaszkodva kicsit: a bibliai témák is világias szellemben jelentek meg (a reneszánsz templomok a pápák gazdagságának jelképei)
-valóságigény és harmóniaigény, elQtérbe kerül a szobrászat, elválik az építészettQl, és a fQ téma (mint ahogy a festészetben is) a meztelen emberi test.
-elsQ költQ: Dante, festQ: Masaccio, építész: Brunelleschi (tanítványa: Alberti)-egyszerq és világos konstrukciók, harmonikus arányok, szobrász: Donatello (Dávid szobor), da Vinci, Rafaello (sugárzó életöröm, finom érzelmek egyszerq kifejezése) Michelangelo tetterQs, heroikus emberábrázolás, drámaiság, szenvedély), Tiziano
-XVI század: Itália gazdasági életének hanyatlása, politikai-társadalmi helyzet változása
-átmenet a barokkba, a manierizmus terjedése Európában, könyvnyomtatás (1440, Guttenberg-biblia), könyvek tömegekhez eljutása, írás-olvasás terjedése

(REFORMÁCIÓ (XV-XVI sz. fordulója)
-vallásosság iránti megnövekvQ érdeklQdés, katolikus egyház hanyatlása, új vallási igények, egyházi struktúrák megreformálására való törekvések
-Itália, Spanyolország, elsQ jelentQsebb reformok helyszínei
-régi szerzetesrendek reformjai, új típusú szerzetesrendek születése (jezsuita rend)
-új vallási igényeket kielégítQ, bibliai alapú személyes hangvételq vallásos irodalom terjedése
1545-1563 Tridenti Zsinat: átfogó katolikus egyház reform: a katolikus egyház tanításainak pontosítása, egyházfegyelem megszilárdítása, papság feladatainak meghatározása, püspökök vezetQ és döntQ személyek lettek

(A LUTHERI REFORMÁCIÓ & AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KIALAKULÁSA
-XVI sz. elején megfogalmazódott az egyház megújításának igénye
-Luther Márton (wittenbergi egyetemi tanár) 1517-ben 95 pontos reformprogram
-egyházszakadás (X. Leó Pápa& katolikusok kontra Luther & németek támogatása)
-a tanítás forrása a Szentírás, 2 szentség (keresztség, úrvacsora), elveti az egyházi rendet, a misét és a szentek tiszteletét, szerinte egyedül a hit által jutunk üdvösségre, búcsúcédulák eltörlését akarták
-1555ben: ausburgi vallásbéke: ágostai evangélikus egyház létrejötte, egyenjogú lett a katolikus egyházzal

(A HELVÉT IRÉNYÚ REFORMÁCIÓ ÉS A REFORMÁTUS EGYHÁZ KIALAKULÁSA
-Luther tanításait Ulrich Zwingli fejlesztette tovább, de több ponton ellentmondott neki
-keresztség, úrvacsora elismerése, de tagadta Krisztus testi jelenlétét az úrvacsorában
-az egyeztetQ tárgyalások (1529 marburgi kollokvium) során se egyeztek meg: így a 2 egyház kettévált
-zürichi egyház megreformálása (cölibátus, böjt, eltörlése, istentisztelet reformja, német nyelvq prédikáció, templomok dísztelensége)
-a lutheri tanítással foglalkozó német és svájci reformátorok tanait Kálvin János foglalta következetes rendszerbe, ill. alakította át picit saját nézetei szerint (isteni kegyelemrQl vallott felfogás tekintetében például.: Isten elQre kiválasztja az embereket örök kárhozatra vagy üdvösségre: eleve elrendelés+ szerinte az úrvacsora közvetíti a krisztusi kegyelmet)
-a helvét reformáció központja Genf lett: az egyházközösségeket a lelkipásztorokból és világi hívekbQl álló testület, a presbitérium irányítja. Kálvin egyházigazgatási rendszere hozzájárult a politikai demokrácia fejlQdéséhez
-utóda: Theodor de Bezenek

9. Az állam és társadalom viszonya a XVI-XVII. Században

(ELLENREFORMÁCIÓ
-1545-1565 Tridenti Zsinat: a katolikus egyház saját tekintélyének visszaszerzése érdekében lépni, változtatni akart
-újjászervezés dimenziói: teológiai-valláserkölcsi, egyházszervezet-fegyelmi
-papság szigorú szabályszerqségei: egy személy csak egyházi méltóságot tölthetett be, érsekek, püspökök nem hagyhatták el az egyházmegyéjüket, Qrködniük kellett a papság erkölcsei és a szabályok felett, és azok megszegését szigorúan büntették, új papnevelQ intézeteket hoztak létre a megfelelQ szintq tudás, mqveltség elérésére, tiltott könyvek jegyzékét állítottak össze, a pápai inkvizíció újjászervezése.
(új szerzetesrendek, a régieket megreformálták: theatinusok, ferencesekbQl kivált kapucinusok, barbaniták, irgalmas rend, akik betegeket, szegényeket istápoltak, orsolyiták, akik leányokat neveltek (, jezsuita rend (gondosan kinevelt, katonás rend, a pápaság diplomatái , a rend alapítója: Loyola Ignác spanyol nemes)
-3 legfontosabb feladat: pápai egyház megújítása, eretnekek elleni harc, térítQmunka
-miután megerQsödött újra a hatalmuk kezdték visszahódítani a reformációhoz csatlakozott területeket (olykor erQszakkal)
-XVII sz. vége, XVIII sz. dereka az ellenreformáció a barokk stílussal elegyedik

(A BAROKK
-egyetemes igénnyel fellépQ európai mqvészettörténeti korszak, stílusirányzat, a reneszánszot (késQ reneszánszi manierizmust) váltotta fel, XVI sz. vége- XVIII sz. közepéig
-a barocco olasz kifejezésbQl származik (a szillogista logika egyik mqveletére utal, jelentése, nyakatekert okoskodás, francia jelentése: bizarr, különleges)
-Európában új gazdasági, társadalmi, ideológiai folyamatok bontakoznak ki, megszilárdul a feudalizmus, létrejönnek az abszolút monarchiák, az állam megteremti a modern gazdaság kereteit, új mecénási gárda lép színre
-szakít a humanizmussal, a világi lét kérdéseivel nem foglalkozik (kivéve, ha gazdasági jellegqek), erQsödik az irracionalitás, a miszticizmus, megfogalmazódik a földi, az emberi világ megvetése: létrejön a kozmopolitizmus (egyénnek alárendelt világ) + az egyán aláveti magát a hitnek
-Európában háborúk vannak: vallás és polgári egyaránt (szabadságküzdelmek)

FPÚRI, KAROLIKUS BAROKK
-meghatározó áramlata a katolikus ellenreformáció, a tridenti zsinat határozatainak érvényesítése, támogatja a feudális abszolutizmus hatalmi formáját: önkényuralmat
-archaikusabb, hagyománytisztelQbb irányzat

POLGÁRI, PROTESTÁNS BAROKK
-különbözQ protestáns felekezetek vallási elmélyülései, szekták jelentkezése
-hitbeli érvekkel támogatja a katolikus abszolutizmus által fenyegetett országokat
-ez az irányzat: újítást hirdet, de merevebb

(A BAROKK ÁLTALÁNOS JELLEMZPI
-képzQmqvészet: végletes érzelmeket hordozó alakok ábrázolása, izgatottság, szenvedélyes mozgású, tobzódik a színekben, formákban, allegorikusság, propagandisztikus
-építészet: díszítQ és szépítQ elemek gyakori különválása, látványosságra törekvés, görbe vonala és körök alkalmazása (olykor megtörése), belsQ dekoráció (kagylódísz)
-zene: szenvedélyesség, érzelemtelítettség, sok énekes, hangszer alkalmazása, tömeghatásra való törekvés, opera-kantáta-oratórium keletkezése, hangszeres zene mqformái: concerto, szvit, fúga, az udvar, egyház és patrícius réteg igényeinek reprezentációja
-irodalom: vallási világkép túlsúlya továbbra is, az antik elemek beépülnek a formanyelvbe, de elvesztik humanista tartalmukat, új kompozíciós formák: epizódokból felépülQ eposz, pl.
-A barokk új mqfajokat teremtett. Logikusság helyébe illogikusság lép, szimmetria helyébe aszimmetria, fellazult mondatszerkezet, merész képalkotás, csodálkoztatás, meghökkentési szándék, lendületesség, feszültség, a vallásosság új hevülete átüt rajta (misztikus, borzongás)

10. A modern polgári társadalom születésének és fejlQdésének szakaszai

-az angol polgári forradalom új világtörténeti korszakot nyitott meg, Anglia a polgári fejlQdés vezetQ országa lett, s hatással volt a többi európai országra is, ahol még nagyban tobzódott a feudalizmus( a polgárság egyre inkább küzdött az önkényuralom ellen, a politikai jogaikért( elindult a forradalmakat is elQkészítQ felvilágosodás ideológiája
-a manufakturális termelés nem tudta kielégíteni a növekvQ igényeket ( olcsó tömegtermelésre kellett váltani, hatékony gépek és új energiaforrások kellettek( áttérés gyáriparra (XVII-XVIII sz.)
-találmányok (fonógép, gQzgép)( ipar kifejlQdése, fQként a folyók mentén (vízenergiát használtak), megindult a kohászat, vastermelés, a mezQgazdasági technika átalakulása (vetésforgó rendszer elterjedése, mélyebben szántó eke, vetQ- aratógépek megjelenései)
-Anglia: polgári liberalizmus, polgári demokrácia kialakulása
-fellendült a természettudomány (a forradalomban csalódott értelmiségiek a vallás helyett a tudományokhoz tértek vissza)
-polgári regény megszületése (nemcsak történetet írt le, hanem lelki folyamatokat is: hitelesek voltak ( egyre nQtt az olvasótábor, a könyvvásárlás), a miszticista barokk kiszorulása
-folyóiratok elterjedése, kávéházak, klubok, mint az irodalom és politika, a közélet színterei

(FELVILÁGOSODÁS (XVII sz., központja: Versailles, XVI. Lajos uralkodása alatt)
-nyilvánvaló lett, hogy az abszolút monarchia a polgári fejlQdés akadálya, korai felvilágosodás eszméje: kételkedés, a lelkiismereti és gondolat-szabadság igénye
-a szellemi élet központja: Párizs lett (szalonok, kávéházak, lazább városi stílus=közvélemény álláspontja)
-francia felvilágosodás alapvetQ irányzatai: polgári, kispolgári, plebejusi (a tudás alapja és egysége az ész a fennálló társadalmi rend, hivatalos szellemi élet, és az egyház elutasításában)
-társadalmi-politikai nézeteik központi témája az emberi természet, a tekintély, hagyomány helyébe az észt állították
-Montesquieu: angol mintájú monarchia elveinek megfogalmazója (törvényhozói, végrehajtói, bírói hatalom szétválasztásának elvei, a köztársaságot csak kis országokban vélte megvalósíthatónak)
-Voltaire: az angol polgári viszonyokat állította példaképül, Newton és Locke tanításainak híve, és az alkotmányos monarchiáé, nem forradalmár, világnézetének alapja a deizmus
-Rousseau a közfelfogás teljes tagadása, kritikai szándék, politikai eszményképe: a népuralom, demokratikus köztársaság, amelyben a törvények valamennyi polgár érdekeit kifejezik
-Diderot: legradikálisabb, materializmus erkölcstana, a francia forradalom nagyhatású elQkészítQje, a felvilágosodás eszméinek összefoglalása: Nagy Francia Enciklopédia
-forradalom elQtti évek: kritikai szellem elterjedése, tudományos és szakfolyóiratok, újféle társaságok kialakulása, növekvQ népnyomor ( a felvilágosodás általános európai mozgalom lett (központok: London és Párizs)
-vitatársaságok alakulása, amelyekbQl létrejött: hivatalosan elismert tudományos akadémiák: Royal Society (London), Francia Tudományos Akadémia (Párizs)
-tudományos haladás (Newton, Leibnitz, Linné-botanika, geológia, Darwin-evolúcióelmélet, kémia kialakulása, politika és gazdaság elmélet) a filozófia: materialista szemléletq (Hobbes, Bacon,Locke, Spinoza)- a világegyetem gépezet, ebbQl következik a determinizmus: a valóság nem káosz, hanem egységes, meghatározott rendszer. a polgárság vallási-filozófiai nézete: deizmus: isten megteremtette a világot, s onnan beavatkozás nélkül a maga törvényei szerint fejlQdik., késQbb kifejlQdött egy ateista irányzat is

(A FELVILÁGOSODÁS MpVÉSZETE
-reneszánszi mesterek kihaltak, új tehetségek, új elvek- állam által szentesített normák szerint alkothattak, nem tqrtek egyéni ízlést (irányítók: mqvészeti akadémiák)
-különös gondot fordítottak az oktatásra, de a normák merevsége miatt sok mesterkélt alkotás keletkezett
-a 1680as évektQl a közízlés elfordult az akadémiák dogmatizmusától, a barokkos stílus elavult(új, kifinomult stílus a nemesi-udvari mqvészetben: rokokó (1720-1760)
-díszes tetszetQs, hagyományos elemek, virtuóz megformálás, nem lenyqgözni akar, könnyedebb, érzékibb, finomabb formákat alkalmaz, gáláns társasági képek, idillikus pásztorjelenetek, polgári jellegq portré, paloták termeit felváltják a szalonok, budoárok, játékos, derqs színek világa
-A XVIII sz. végétQl uralkodóvá válik a polgári mqvészet, kezd teret nyerni a kisebb réteg irányzata: klasszicizmus: antik hagyományokhoz való visszanyúlás, (de nem annak folytatója, mint a reneszánsz), egyszerqségre, valószerqségre való törekvés, harmónia igénye.
-másik mqvészeti irány is kibontakozott: szentimentalizmus: az érzelmek kultuszát hirdette, természet felé fordulás. Történelmi elQzménye a romantikának
-új, szabad egyesületek alakultak, megnyitott a Louvre (1792)- a mqvészet nem csak a fQúri körök kiváltsága, hanem az egész nemzethez szóló közügy
-Comenius: iskola teljes megújítása, a nevelésnek összhangban kell lennie a természettel, az élettel. A kor nevelési eszménye: elQítéletektQl, misztikus hiedelmektQl mentes, szabad egyéniség, megjelentek a népmqvelés kezdeti formái
-könyvtárak létesítése, kialakult a teremkönyvtár (az állam sokszor cenzúrázott az írásos mqvekben, az egyház az indexszel, a nyomdaalapítást engedélyhez kötik, a forradalmak késQbb ezeket a szankciókat elsöprik (párizsi királyi könyvtár nemzeti könyvtár  közintézmény- lett, gyerekeknek szóló könyvek jelentek meg, átalakultak a barokk cifraságok, megszületett: klasszicizáló könyvstílus

11. Az ezredvég dilemmái

-globalizáció: összegfüggQ, az egész földet behálózó pénzpiac (multinacionális vállalkozásbirodalmak), különbözQ kommunikációs rendszerek globális összekapcsolása(fenyegetQ környezetei, népesedési katasztrófák, globális összefogás szükségességének növekedése(nagy szuverenitású nemzetállamok meghátrálásra kényszerítése (erQs kihívások érik: pl. különb. Társadalmi mozgalmak: egyházi közösségek, civil szervezQdések, környezetvédelmi szervezetek, melyek sokszor kompetensebbek, jobban oldják meg a gondokat, mint maga a bürökratizált, túlhierarchizált állam, ami, ezáltal mind jobban veszít tekintélyébQl)
-hétköznapi polgárok veszélytudata, bizonytalanság érzete (kockázatos világ: háborúk, bqnözés, természeti katasztrófák, társadalmi rétegek nagy életszínvonalbeli különbségei, betegségek, járványok, stressz
-XX sz.: kilátástalanság, félelemérzet, bizalmatlanság, agresszió érzete, távolságtartás, pesszimizmus (ellentétben a XIX sz.i emberrel)

(GLOBALIZÁCIÓ
-A modern világ népeinek növekvQ kapcsolatrendszere és kölcsönös függése (áruk, tQke, technológia fejlQdése)
-gazdasági, társadalmi globalizáció: azok a népek a legszegényebbek, akik kimaradnak a globalizáció folyamatából, akik benne vannak, fellendülést hoz (pl. életszínvonal)
-mindenkinek, az élet minden területén mást jelent: technológiában: automatizációt, kultúrában: szürkeséget, emberi kapcsolatokban: ridegséget, a piacnak monopolhelyzetet
-történelmi szempontból: a XXI. Sz. gyarmatosítási hulláma, gazdasági (gazd.politikai) eszközökkel (klasszicizmusban: természeti kincsek feletti hatalom)
-nem 1-1 országra irányul, hanem egyes világrégiók egész területére
-töretlen offenzívája van, akik elfogadják lesznek a haszonélvezQk, akik elvetik: vesztesek
-alapjaiban borítja fel a társadalmi rendet (pl. azért, mert elsQsorban azok gerjesztik, akik a hadászatban is döntQ fölényben vannak)

(TERRORIZMUS
-egyre növekszik, folyamatosan új terrorista sejtek képzQdnek (tömegpusztító fegyverekkel is támadhatnak)
-emberi probléma, emberi megoldást kíván
-kollektív feszültségek generálják (mint ahogy a háborúkat is)
-Maharishi Mahesh Yogi: LegyQzhetetlen Védelmi Technológia (IDT) elsQdleges összetevQi: transzcendentális meditáció (TM )+ jógarepülést tartalmazó TM- Szidhi Program-feszültségoldás, jobb reakciókézség, kevesebb stressz, jobb fizikai, lelki egészség, jobb teljesítmény (katonákon tesztelték)  csökkenti a bqnözési mutatókat, a balestek, konfliktusok számát, javítja az együttmqködési kézséget

(KLÍMA VÁLTOZÁS
-üvegház-hatás (éghajlat változást okoz(ózonpajzs vékonyodása(egészségügyi hatásai lesznek + természeti katasztrófák (jeges területek olvadása, tengerszint emelkedése, stb.)(mezQgazdasági termelékenység csökkenése
globális gondok még: túlnépesedés, túlfogyasztás, esQerdQk pusztítása












PAGE 


PAGE 15

Hasonló témájú dokumentumok

1. Civilizáció

- 2010-05-13 16:58:54

közgazdaságtan 3

- 2007-12-10 16:40:57

közgazdaságtan 2

- 2007-12-10 16:40:04

Civilizáció, kultúra, szociológia kapcsolata

- 2008-11-25 19:28:47

közgazdaságtan 4

- 2007-12-10 16:41:28

közgazdaságtan 1

- 2007-12-10 16:39:23

politológia

- 2007-12-10 16:44:24

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

03.04/2 1. előadás 19. század 2. óra 2008 9. alkotmánytörténet analízis analízis dolgozat anyag bácsó sándor beszerzés biotermékek cementálás csavar cserépedény deklaratív programozás éghajlat filmtörténet fogalmak gyakorló feladatok helyi társadalom hónolás infoii információelmélet informatika irodalomtudomány kaffka kant képlet koncentráció kultur laskai gábor másabb méhen belüli fejlődés német felvilágosodás ókori irodalom példák programozás röviditett szalay luca szerep természetvédelmi mérnök tőke tőkeelmélet vállalatgazdaságtan vallás vegyes szakjog világirodalom víz