KREDIT
VADÁSZ

Puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiGazdaságstatisztikaJegyzetekPuska

A gazdaságstatisztika tárgya, feladata, eszközei
A gazdaságstatisztika tárgya: a múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak elemzése - a jövQbeni cselekvés megalapozása érdekében.
A gazdaságstatisztika célja: a nemzetgazdasági, valamint a vállalati gazdasági teljesítményeket objektív mérQszámokkal minQsíteni. A minQsítés egyidejqleg jelent helyzetértékelést és térbeli vagy idQbeli összehasonlítást.
A gazdaságstatisztika feladata: megbízható módszereket biztosítani a nemzetgazdaság állapotának vizsgálatához; a gazdasági folyamatok nyomon követése; nemzetközi, illetve térségi összehasonlítás.
A gazdaságstatisztika eszközei: vizsgálati módszerek, fogalmak, mutatószámok és azok rendszerei, osztályozások, matematikai modellek.
A gazdaságstatisztika nemzetgazdasági szinten olyan vizsgálati módszerekkel, fogalmakkal, osztályozásokkal dolgozik, amelyek nemzetközi összehasonlítást tesznek lehetQvé.
A nemzetközi módszerek adaptálásának szempontjai: a korábbi módszertannal kialakított adatsorok folytathatóak legyenek; láncolás oly módon, hogy egy kiválasztott év adatait mindkét módszerrel meghatározzák, ezzel teszik összehasonlíthatóvá az adatokat (Janus év); a nemzetközi metodikát úgy alkalmazza, hogy abból többféle adat legyen nyerhetQ (pl. az nemzetközileg ajánlott osztályozást tovább részletezi a hazai igények szerint).
A vállalkozási szférában alkalmazott módszerek nem térnek el alapvetQen a makrostatisztikában alkalmazott módszerektQl.
A gazdaságstatisztika hazai hagyományai: Korai számlálások : a népesség, a föld, a vagyon számbavételére törekedtek (adók kivetése, katonai sorozások). A hazai ágazati statisztikák kialakulásának kezdetei (mezQgazdasági, bányaipari, külkereskedelmi statisztikák, stb.). A magyar állami statisztikai szolgálat létrehozása (1867, Keleti Károly). A 19. század végére kialakult a nemzetgazdasági szintq gazdaságstatisztika. Az ágazati statisztikák eltérQ fogalmakkal, módszerekkel dolgoztak. Az 1980-as évektQl jutott érvényre hazánkban az ágazati statisztikákat integráló  a nemzetközi ajánlásokhoz is igazodó - nemzetgazdasági mérlegrendszer. Az 1990-es évek: alkalmazkodás az EUROSTAT módszertani ajánlásaihoz. A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében tett magyar lépések (Az ENSZ Statisztikai Bizottsága keretében kialakított módszertani ajánlások figyelembe vétele, egyéb nemzetközi szervezetek, FAO, ILO, WHO,WTO, Világbank, IMF metodikájához igazodás, az EUROSTAT által elQírt módszerek alkalmazása.
EUROSTAT: az Európai Közösség Statisztikai Hivatala
Alapítva: 1953, Amszterdam
Célok: tárgyilagos és megbízható statisztikák készítése a közösségi döntések megalapozásához; közösségi statisztikai információk széleskörq terjesztése hivatalok, médiák és az állampolgárok felé.
Mqködési elvek: tudományos függetlenség, megbízhatóság, tárgyilagosság
Tevékenysége: az EUROSTAT összegezi a 15 EU tagország és a csatlakozó 10 ország valamint Svájc, USA és Japán nemzeti statisztikai hivatalai által összegyqjtött adatokat. Az adatok összehasonlítását a nemzeti statisztikák harmonizálása biztosítja. Több évre terjedQ statisztikai programokat indít a tagállamok nemzeti intézményeivel együttmqködve. Együttmqködik a nemzetközi szervezetekkel (OECD, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank).
A közösségi statisztikák témakörei: általános statisztika, illetve regionális statisztika; közgazdaság és pénzügy; népesség és szociális helyzet; ipar, kereskedelem és szolgáltatások; mezQgazdaság és halászat; külkereskedelem; közlekedés; környezetvédelem és energiagazdálkodás; kutatás-fejlesztés.
A gazdasági alanyok csoportosítása
Gazdasági alanyok: a gazdaság szereplQi, s ezek többé-kevésbé homogén csoportjai. Ide tartoznak a termelQ vállalatok, költségvetési intézmények és a lakosság gazdasági (termelQ) tevékenysége.
A gazdasági alanyokat a termékek és szolgáltatások elQállításában, forgalmazásában betöltött funkciók szerint szokták csoportosítani. A statisztikai megfigyelésnek a funkciók szerinti csoportosítás az alapja.
FQbb fogalmak: TermelQ vállalatok, gazdasági társaságok, szervezetek (A termelQ tevékenységek közé tartoznak az anyagi és nem anyagi szolgáltatások is). Gazdálkodó szervezetek: a termelQkénél szélesebb kategória (termelQ, forgalmazó, fogyasztó, felhasználó szervezetek). Államháztartás (költségvetés) : ebbe a körbe olyan gazdasági alanyok tartoznak, amelyek intézményi keretekben teljesítenek szolgáltatásokat (pl. önkormányzati szervezetek, védelem stb.). Háztartások (fogyasztó egységek, de nagy hányaduk termelQ is.) (Háztartás: olyan együtt élQ személyek csoportja, akik jövedelmüket, vagy annak számottevQ részét közösen használják fel, s közösen birtokolják vagyontárgyaik nagy részét.). Intézményi egységek: olyan gazdasági egység, amely a maga nevében képes eszközök birtoklására, kötelezettségek vállalására, gazdasági tevékenységek végzésére, más gazdasági egységekkel üzleti kapcsolatok létesítésére. Tulajdonlási és szerzQdéskötési képessége van. Könyvelésre és vagyonmérleg készítésére is képes. Nem feltétel a döntési autonómia. Az intézményi egység fQ csoportjai: 1: Természetes személyek: Háztartások (nem tagjai, hanem az egésze) 2: Jogi személyek: Korporációk : összefoglaló csoport, olyan jogi személyek ( vállalatok, vállalkozások), amelyek célja piacra hozandó termékek és szolgáltatások profit-orientált termelése. Felosztása: - tulajdon szerint (állami, magán, vegyes tulajdonú), kapcsolatok jellege szerint: önálló, alárendelt, társult, holding, stb. Non-profit intézmények; Kormányzat (központi, önkormányzat).
Társadalombiztosítási alapok: speciális szerepet töltenek be: önállóan gazdálkodnak, kiadásaik és bevételeik és vagyontárgyaik vannak.
Külön megfigyelésre javasolt korporáció: a pénzügyi korporációk (jegybank, kereskedelmi bankok, biztosítók és nyugdíjintézetek).
Gazdasági folyamatok, gazdasági mqveletek
Gazdasági folyamatok: egy meghatározott idQszak (év, hónap, negyedév stb.) alatti termék- és pénzmozgások. A gazdasági folyamatok a javak termelésével, forgalmazásával, felhasználásával, vagy a jövedelmek keletkezésével, s azok elosztásával kapcsolatosak. A gazdasági folyamatok gazdasági mqveletek eredményei.
A gazdasági mqveletek: termelési tranzakciók; jövedelmi tranzakciók; tQke tranzakciók;átértékelési tranzakciók
A gazdasági folyamatok: reálfolyamatok (termelés, elosztás, forgalom, felhasználás); jövedelmi folyamatok (szorosan kapcsolódnak a javakhoz, de jellegük eltérQ, mert a pénzmozgásokat fejezik ki, nem mindig van mögöttük reálfolyamat).
Szerkezetvizsgálat a gazdaságstatisztikában: A gazdaságstatisztika egyik fontos területe a szerkezet és a szerkezetváltozás vizsgálata. Ehhez standard, hosszú idQre szóló osztályozások szolgálnak. Ezek az osztályozások rendszereket alkotnak, megfelelQ kódszámok alkalmazásával biztosítják a gépi feldolgozás lehetQségét, az adatbázisok kezelését, az adatbázisok közötti átjárhatóságot.
Az osztályozások felépíthetQk: tevékenységi elv, illetve termék- szemléletben.
Az osztályozások nemzetközi gyakorlata (ENSZ Statisztikai Bizottsága ajánlásai, EUROSTAT kötelezQ osztályozói): ISIC.Rev.3: A gazdasági tevékenységek nemzetközi osztályozása (ENSZ, világszintq); CPC: A termékek nemzetközi osztályozása (ENSZ, világszintq); NACE: A gazdasági tevékenységek Európai Unió osztályozója (tagországokban kötelezQ)
Az egyes országok saját igényei szerint kialakított osztályozói általában részletesebbek az ISIC-nél, de az egyes kategóriák összevonásával képesek közvetlen kapcsolatot teremteni az ISIC-kel.
Az uniós tagállamok a saját osztályozójukat a NACE-val 4 számjegyig azonosan veszik figyelembe, a saját igényeiket az ötödik szinten, tehát további részletezéssel érvényesíthetik.
Osztályozási alaptípusok: Referencia osztályozások, amelyeket az ENSZ Statisztikai Bizottsága vagy más nemzetközi szervezetek már elfogadtak (ILO, UNESCO, WTO, IMF) – ezek általános hivatkozásul szolgálnak. Származtatott osztályozások, melyek alapstruktúrája azonos a referenciaosztályozással. Kapcsolódó osztályozások, amelyek csak bizonyos szinteken felelnek meg a referenciaosztályozás csoportosításával.
Néhány fontos nemzetközi gazdasági és társadalmi osztályozás: ISIC: A Gazdasági Tevékenységek Szabványos Nemzetközi Ágazati Osztályozása; NACE: A Gazdasági tevékenységek Általános Nemzetközi Ágazati Osztályozása az Európai Unió keretében, CPC: Központi Termékosztályozás; HS: Harmonizált áruleíró és Kódrendszer; CPA: A termékek tevékenység szerinti osztályozása; COICOP: A Lakossági Fogyasztás Rendeltetés szerinti Osztályozása; ISCO: A Foglalkozások Nemzetközi Szabványos Osztályozása; M49: Szabványos ország, vagy térség-kódok ®
A magyar osztályozók
A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása: Vállalkozás: Jogi személyiségq vállalkozás (közös vállalat, kft, rt, szövetkezetek, ügyvédi jogtanácsos iroda, oktatói munkaközösség, stb); Jogi személyiség nélküli vállalkozás (kkt, bt, közösségek, társasház, külföldi székhelyq vállalkozás fióktelepe, egyéni vállalkozás, adószámmal rendelkezQ magánszemély), Költségvetési szerv (önkormányzatok), Non-profit szervezet: Jogi személyiségq vállalkozás (párt, egyesület, szakszervezet, kamara, egyház, alapítvány, közhasznú társaság, magánnyugdíj pénztár, egyesülés); Jogi személyiség nélküli vállalkozás, Átmeneti és technikai besorolások.
TEÁOR: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. A TEÁOR célja az, hogy az országban mqködQ gazdasági szervezeteket fQtevékenységük alapján besorolják az egyes ágazati kategóriákba. Központi helyet foglal el a statisztikai osztályozók között, integrálja a többi kapcsolódó osztályozást. Az 2002-ben kiadott korszerqsített változata  TEÁOR 03 - teljes mértékben megfelel az ENSZ (ISIC Rev.3.1) alapján kidolgozott EU-nomenklatúranak. FQtevékenység: az a tevékenység, amely az egységen belül a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. Besorolási szabály: felülrQl lefelé módszer: Legnagyobb részarányt képviselQ nemzetgazdasági ág kiválasztása; Ezen belül a legnagyobb részarányú alág kiválasztása; EbbQl a legnagyobb részarányt mutató ágazat kiválasztása; Ezen ágazaton belül a legnagyobb részarányt képviselQ alágazat kiválasztása; EbbQl a legnagyobb részarányt képviselQ szakágazat kiválasztása. A besorolást a gazdálkodó szervezetek saját maguk végzik el.
BTO: Belföldi Termék Osztályozás. Az Európai Unió kötelezQ termékosztályozásaival összehangolt termékcsoportosítási rendszer. Felépítése, csoportosítási ismérvei: A termékeket 10-számjegyq kódszámmal azonosítjuk. A BTO-kód elsQ négy számjegye kötelezQen egyezik az elQállító szakágazat Európai Uniós kód-számával, így kapcsolódik az Európai Unió tevékenységi osztályozásához. Az 5-ös és 6-os kódszám (aggregáltsági szint) megegyezik a Európai Unió termékosztályozásának (CPA). A 7-10 pozíció a termék konkrét meghatározását, besorolását tartalmazza. A besorolás a külkereskedelmi osztályozás szempontjait is figyelembe veszi. Így a termelés és a külkereskedelem között teremt kapcsolatot. Csoportosítási ismérvként szerepelnek szakmai szempontokat is; anyag- és energiafelhasználás, környezet terhelése, egyes kiemelt gyártási eljárások stb. A BTO 1995-ben került kiadásra, azóta folyamatosan kiegészítik, korszerqsítik. Több mint 17 ezer tételt tartalmaz. A hivatalos statisztikai számbavételen túl a gazdálkodók által kibocsátott számlákon is fel kell tüntetni.
FEOR: A foglalkozások, szakmák osztályozási rendszerére vonatkozó nemzetközi ajánlásokat elsQsorban az ILO dolgozza ki. Az általa kidolgozott jegyzékek az aktív keresQket csoportosítják: a foglalkoztatás jellege és a betöltött munkakör szerint. A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a tulajdonformától és a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A tulajdonos azonban csak akkor sorolható be a foglalkozási rendszerbe, ha a munkafolyamatban részt vesz. A ténylegesen gyakorolt tevékenység számít, a csoportosítás alapja a tevékenységi elv.
A foglalkozások tartalmi leírása: Négy-számjegyes rendszer (fQcsoport, csoport, alcsoport, foglalkozás). FQcsoportok: 1. Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetQk, gazdasági vezetQk, 2. FelsQfokú képzettség önálló alkalmazását igénylQ foglalkozások, 3. Egyéb felsQfokú, vagy középfokú végzettséget igénylQ foglalkozások, 4. Irodai és ügyviteli foglalkozások, 5. Szolgáltatási jellegq foglalkozások, 6. MezQgazdálkodási és erdQgazdálkodási foglalkozások, 7. Ipari és építQipari foglalkozások, 8. GépkezelQk, összeszerelQk, jármqvezetQk, 9. Szakképzettséget nem igénylQ (egyszerq) foglalkozások, 10. Fegyveres szervek foglalkozásai.
Foglalkozási viszony szerinti osztályozás
Foglalkozási viszony szerinti osztályozás (ICSE-93, magyar megfelelQje FVO-99): a munkát végzQket a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatviselés és döntési szabadság szerint két kategóriába osztályozza:
Fizetett munkát végzQ az, akinek jövedelme közvetlenül nem függ a számára munkát biztosító szervezet nyereségétQl. FQbb csoportjaik: alkalmazottak, munkáltatók, egyéni vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítQ családtagok.
Önállók: jövedelmük közvetlenül az általuk elQállított termék, vagy szolgáltatás nyereségétQl függ. Közvetlen döntési lehetQséggel rendelkeznek a szervezet ügyeit érintQen.
Nemzetgazdasági mérlegrendszer
A nemzetgazdasági mérlegrendszer feladata: átfogó képet adjon a termelés folyamatáról, az arra ható tényezQkrQl, a termelés  forgalmazás  fogyasztás kapcsolat rendszerérQl. Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer, amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága a nemzetgazdasági mérlegrendszerre vonatkozó jelenleg érvényes módszertani ajánlását 1993-ban tette közzé. A nemzetközi mérlegrendszerrel (SNA’93 – System of National Accounts) kompatibilis az Európai Unió jelenleg érvényben lévQ mérlegrendszere, az European System of Accounts. A magyar statisztikában a 90-es évektQl az EU által javasolt módszertan érvényesül. A nemzetgazdasági mérlegek rendszer-szemlélettel készülnek; integráló; koordináló szerepet töltenek be.
Az SNA legfontosabb kategóriái: Gross Domestic Product =Bruttó Hazai termék GDP (termelési mutató); Gross National Produkt =Bruttó nemzeti Termék GNP (jövedelmi mutató)
A nemzetgazdasági elszámolások alapfogalma: a GDP
A GDP tartalmazza a vállalkozások, a költségvetési és egyéb nem nyereségorientált szervek, valamint a mérlegkészítésre nem kötelezett egyéni és kisvállalkozások hozzáadott érték-adatait. Tehát az anyagfelhasználástól mentes termelést, közelítQleg a létrehozott új értéket. Kiszámítása háromféle közelítéssel történhet: az összes anyagi és nem anyagi jellegq termelésbQl; a felhasználási oldalról; a jövedelmi adatok segítségével.
A GDP termelési oldalról történQ közelítése: +alapáron számított bruttó hozzáadott értékek összege+termék adók-terméktámogatások- pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolgáltatási díja
Bruttó hazai termék alapáron:+ bruttó kibocsátás- folyó termelQ-felhasználás- pénzközvetítés ágazatokra fel nem osztott szolgáltatási díja
Bruttó kibocsátás: az egy év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások bruttó értéke
Folyó felhasználás: termékek és szolgáltatások elQállítására felhasznált termékek és szolgáltatások értéke
Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron: + alapáron számított bruttó hazai termék+ termékadók és támogatások egyenlege
A GDP összeállítása felhasználási és jövedelmi oldalról
Felhasználási oldalról:+háztartások végsQ fogyasztási kiadásai +Államháztartás végsQ fogyasztási kiadásai +Nonprofit intézmények végsQ fogyasztásai +Bruttó állóeszköz-felhasználás+Készletváltozás+Export -Import
Jövedelmi oldalról: +Bérek és keresetek+Társadalombiztosítási hozzájárulás-Termelési támogatás+Termelési adó+Bruttó mqködési eredmény,Vegyes jövedelem
Nemzeti számlák
A nemzetgazdasági elszámolási rendszer alapja a termelQ tevékenység. Ezen minden társadalmilag szervezett keretek között folyó tevékenység értendQ, függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétQl. A magyar nemzeti számlák a Magyarországon rezidens gazdasági egységek gazdasági mqveleteit veszik számba.
A rezidens gazdasági egységeket öt szektorba soroljuk: Vállalkozások (tulajdonosi al-szektorok szerint: belföldi, külföldi); Pénzügyi vállalatok; Államháztartás; Háztartások; Háztartásokat segítQ non-profit szervezetek.
A fQbb nemzeti számlák tartalma: Termelési számla: egyenlege a GDP. Jövedelmek keletkezése számla: a hozzáadott érték megoszlása a termelési tényezQk szerint (munkavállalói jövedelem, termelési adók, támogatások, mqködési eredmény). A jövedelmek felhasználása számla: a jövedelmek fogyasztási célú felhasználását mutatja (Leírja, hogy ki finanszírozza a fogyasztást, másrészt ki fogyasztja el a termékeket és szolgáltatásokat. Egyenlege az egyes szektorok megtakarításait fejezi ki, azt az összeget, amelyet felhalmozásra fordítanak.). TQkeszámla: a nem pénzügyi eszközök felhalmozását mutatja be.
Adatforrások és értékelések a számlarendszerben
Adatforrások: Vállalati szektor: éves társasági adó bevallások; Államháztarási intézmények szolgáltatásai: éves beszámolók; Háztartások termelése: SZJA-bevallás, szakértQi becslések, mezQgazdasági statisztikák, kiskereskedelmi forgalom, háztartásstatisztikai felvételek; Non-profit szervezetek: statisztikai felvételek, beszámolók, szakértQi becslések; TQkeszámla: beruházás-statisztika, lakásstatisztika; Külkereskedelmi forgalom: vámstatisztika, külkereskedelmi statisztika
Értékelés (alapár, piaci ár fogalma): Termelés és kereskedelmi forgalom elszámolása; hitelkamat, csomagolás, szállítás elszámolása; termelQk saját fogyasztása; saját rezsiben végzett beruházások; a nem termelQ szolgáltatások értékelése; készletek értékelése; a folyó árak és az összehasonlító árak szerepe.
Nemzetgazdaságban használt jövedelemmutatók
ElsQdleges jövedelem-elosztás: a jövedelmek a termelési folyamatokban keletkeznek. 1 év alatt az összes jövedelem forrása az NDP (GDP  amortizáció = NDP) Keletkezése: termelési tényezQkbQl és tulajdonosi jövedelembQl.
Termelési tényezQ jövedelme: Gazdasági egységed jövedelme; a termeléshez kapcsolódó jövedelmek (állami = adó); munkajövedelmek (munkáltatói). Tulajdonból származó jövedelmek: díj fejében átengedett tulajdonhasználat (földjáradék)
Másodlagos jövedelem-elosztás: már megtermelt jövedelmek elosztása. Az állam által beszedett adók jelentik az alapját – újraelosztás (költségvetés, társadalmi juttatások: családi pótlék, GYES, GYED, munkanélküli pótlék). Célja az állami jövedelmek szétosztása a háztartások között.
Rendelkezésre álló jövedelem: Célja a végsQ fogyasztás, megtakarítás: a fogyasztásra fel nem használt jövedelem a megtakarítás.
Korrigált rendelkezésre álló jövedelem: többszörös elosztás után.
Jövedelem fogyasztás, felhalmozás:
Jövedelmünk döntQ részét elfogyasztjuk, másik részét megtakarítjuk. Több év adataiból vonunk le következtetéseket.
VégsQ fogyasztás: háztartások végsQ fogyasztása (javak és szolgáltatások vásárlása); non-profit intézmények lakossági fogyasztást szolgáló kiadásai;állam fogyasztási kiadásai (közösségi fogyasztás).
TQkeképzQdés: el nem fogyasztott, de megtermelt javak; beruházásokból jön létre (olyan javak, amelyek a termelésben tartósan rész vesznek)
Beruházások teljesítményértéke: az a pillanat amikor elkészült a beruházás és leszámlázták. A beruházás fontos konjunktúra mutató is: adott térségben gazdaságos-e beruházni (térségünk nem vonzó a befektetQk számára)
Készletváltozás: megtermelt javak eladás vagy felhalmozása; kedvezQtlen a nagy készlet-felhalmozódás.
Szatelit mérleg:
KiegészítQ mérleg; Fejlettebb országok bQvítették
Témakörei: kultúra; oktatás; egészségügy; szociális gondoskodás; idegenforgalom; környezetvédelem; K+F; szállítás; adatfeldolgozás; lakásgazdálkodás
Környezeti számla: A talaj, az élQvilág vagyonnak tekintendQ, amennyiben gazdasági folyamatokhoz tartozik; környezeti károk számbavétele; környezeti költségek elszámolása.
Bizonyos folyamatok bQvebb elemzésére szolgál, kiegészítQ információkat mutat.
Ágazati kapcsolatok
Az ágazati kapcsolati mérleg sémája (Leontief találta fel): Átfogó képet ad a termelési folyamatok ágazati kapcsolatáról és végsQ felhasználásról.
KözbülsQ (egyes ágazatok) és végsQ felhasználás tételeinek bemutatása.
Kitöltése: Oldalról: értékesítési árakból;FelülrQl: anyag felhasználási adatok
Egységes számbavétel: piaci ár.
BelsQ mátrix: lehet részletes és összefoglaló. TermelQ és felhasználó kört kapcsolja össze. Megmutatja, hogy egy ágazatban történQ termék létrehozásához, mennyit kell felhasználni az egyes ágazatokból.
ÁKM: adott évben lejátszódó elosztási és ráfordítási folyamatokat tartalmazza. Egységnyi termeléshez hány egységnyi más ágazati termékeket használtak fel.
Soronként megmutatja, hogy az ágazat bruttó kibocsátása milyen szektorba kerül felhasználás vagy fogyasztásra. Oszloponként a ráfordítások eredet szerinti megosztását részletezi.
VégsQ felhasználás tételei: Lakossági és közületi fogyasztás; Felhalmozási elemek; Beruházások; Készletváltozások; Export
Nagyszámú, egymással összefüggQ termékmérlegeket állítanak össze, amelyek termékcsoportonként számolják el a rendelkezésre álló forrásokkal.
Forrásmátrix: termékek és szolgáltatások kínálatát alapáron, oszlopokban a hazai kibocsátást és importot tartalmazza.
Felhasználási mátrix: piaci, beszerzési áron mutatja a felhasználást. Sorokban: termékek és szolgáltatások. Oszlopokban: felhasználók (háztartás, non-profit szervezet, kormányzat, bruttó állóeszköz felhasználás, készletváltozás, export).
Oldalszárny: Nettó kibocsátás a termelQ szektorok szempontjából
ÁKM típusai: A típusú ÁKM: import és hazai kibocsátás nincs elkülönítve, együtt szerepel. B típusú ÁKM: sorokban csak hazai kibocsátás, 1 sor külön tartalmazza összevontan az importot. C típusú ÁKM: legrészletesebb, külön sorokban jelöli a hazai kibocsátást és az importot.
Alsó szárny: hozzáadott érték elemeket tartalmaz.
A nemzeti vagyon
Adam Smith: Az ország, illetve a társadalom egész jószág-készlete (general stock) egyenlQ a lakosok jószág-készletének összegével. A nemzeti vagyont Smith két részre osztja: Fogyasztási célokat szolgáló készlet (sem jövedelmet, sem profitot nem termel); Jövedelem termelQ tQke (álló tQke, forgó tQke). A földet nem tekintette a nemzeti vagyon részének.
Nemzeti vagyon: mindazoknak a gazdasági erQforrásoknak összessége, amellyel a társadalom egy adott idQpontban rendelkezik.
ErQforrások: Az emberi munkával létrehozott és újra elQállítható erQforrások; természeti kincsek; munkaerQ, a benne felhalmozott ismeretekkel és tapasztalatokkal (ENSZ ajánlás szerint nem tekinthetQ a nemzeti vagyon részének).
A nemzeti vagyon számbavétele, a vagyon körébe sorolt erQforrások osztályozása: A társadalmi termelésben betöltött szerepük; újratermelhetQ vagy nem termelhetQ jellegük; felhasználási rendeltetésük szerint.
A vállalkozói vagyon: Alapítói vagyon (jegyzett tQke); Mqködés során felhalmozott vagyon; Tartalék vagyon
A vállalkozási vagyon forráskategóriái: Forgóeszközhitel; állító állomány; faktoring és váltó tartozások, hitelezQk, beruházási hitelek, kötvények, saját vagyon, költségvetési juttatások.
A mérlegrendszer kiegészítQ elemei: Termékek számbavétele természetes mértékegységben, termékmérlegek, beruházások, beruházási mérlegek, beruházási teljesítmények (pénzügyi teljesítés, üzembe helyezés), beruházások dinamikája, beruházások összetétele (épület, gép, kiegészítQ szolgáltatás), nemzetgazdasági beruházások területi vizsgálata, beruházási mérlegek.
Pénzügyi elszámolások
A pénzügyi statisztikák fajtái: Monetáris statisztika, Kormányzat pénzügyi statisztika, Nemzetközi fizetési mérleg, A vállalatok pénzügyi elemzése, A pénzügyi szektor helyzetének vizsgálata
Az államháztartás mérlege
Bevételek: Gazdálkodó szervezetek befizetései: TB-járulék, Fogyasztáshoz kapcsolt adók, Lakossági befizetések: SZJA, TB-járulék, , Költségvetési szervektQl bevétel: TB- járulékNemzetközi és egyéb bevétel
Kiadások: Felhalmozási kiadások, Gazdálkodó szervek támogatása, Fogyasztói árkiegészítés, Lakossági pénzbeni juttatások, Költségvetési szervek kiadásai, Társadalombiztosítási kiadások, Nemzetközi és egyéb kiadás
Fizetési mérleg
Fizetési mérleg: egy ország rezidensei és a nem rezidensek között egy adott idQszakban végbemenQ reálgazdasági és pénzügyi tranzakciók.
Folyó fizetési mérleg: a reálgazdasági tranzakciókat és a folyó transzfereket foglalja magába: áruforgalomhoz kapcsolódó bevételek, szolgáltatások forgalma, jövedelem átutalások, tQkebefektetések jövedelme, kamat és egyéb egyoldalú átutalások, stb. fizetési mérleg kifejezi az ország eladósodottságát. A külkereskedelmi mérleg szerepe, Idegenforgalmi bevételek szerepe, Nemzetközi tQkemozgások vizsgálata, Világbank, IMF.
Vállalati szintq pénzügyi elemzések: elemezni kell: likviditás, kintlévQségek, követelések, hitelek. Az Rt-k és Kft-k adatai nyilvánosak, kötelesek a mérlegeiket közzétenni, a befektetQknek joga van hozzájutni. A kft-knek nincs kötelességük közzétenni, csak a cégbíróságra kötelesek leadni.
Pénzügyi szektor vizsgálata: bankok tevékenységének elemzése, pénzeik  források. Bevételeik a kamatkülönbözet. Vizsgálati szempont: likviditás  nagyon fontos nemzetiségi tényezQ.
A munkaerQ és munkaidQ statisztikai számbavétele
A foglalkoztatottság mérése, jellemzQ mutatói:
1. KSH munkaerQ-felmérése szerint: amely az ILO ajánlásai alapján a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitásábš„ º @
|
~
€





5

7

b

c

d

ƒ

„

˜

š

¢

¤

Ã

Å

Ò

Ô

è

é

ê


l n ö ú ü fhjZ¨¬†Šr v 
(*\^äè 5“”²êìí4ðâ×â×â×Ì×Ì×Ì×Ì×â¾×¾×¾×¾×¾×Ìâײ¦×¦Ìצצ×̲ײ¦×¦×¦×¦×¦×¦×¦×ÌצÌצÌ×hreIhõ,—5CJ

aJ

hreIh¢.o5CJ

aJ

hreIhõ,—5CJ

\aJ

hreIhõ,—CJ

aJ

hreIh¢.oCJ

aJ

hreIh¢.o5CJ

\aJ

hreIh¢.o5>*CJ

\aJ

Ab„ @
d

ê


jZ8 Ö^ìV ¬"ò"r$ &
1”1*2~2ì4Ê5ž7óóóççóççççççççççççÛççÛÛÛÛ

$7$8$H$a$gd}*¶

$7$8$H$a$gdõ,—

$7$8$H$a$gdán
(™*™<™þþþ468 ²Öàâ䎒^z|~¬°ÊÎìØÚܞ-¢-¤-R T V š ž ! !8!>!v!|!Â!È!ö!ú!ü!""0"4"6"€"†"¨"ª"¬"ò"õéÛéÐÂÐõÐõÐÂÐõÐõÐõдд¨Ð´¨ÐõÂéœõÐõÐõÐõÐõМõÐõМõÐõÐõéŽhreIh7_¬5>*CJ

aJ

hreIhõ,—5CJ

aJ

hreIhõ,—CJ

\aJ

hreIhõ,—5CJ

\aJ

hreIh¢.o5CJ

\aJ

hreIh¢.oCJ

aJ

hreIh¢.o5>*CJ

aJ

hreIh¢.o5CJ

aJ

hreIhõ,—CJ

aJ

7ò" ###¶#ø#ú#$$n$p$r$,%z%|%€%‚% &0&2&V;&b;& & '"'F'H'J'v'(((*(•(–(Ô(Õ(Ö(ã(²*¶*‚+„+†+òäÖË¿³¿Ë¿Ë¿Ë֧˜ː„òËy˜˜yò˜nò˜˜nò˜˜n hreIh}*¶CJ

aJ

hreIhõ,—CJ

aJ

hreIhõ,—>*CJ

aJ

hreIh7_¬>*CJ

aJ

hreIhpA®CJ

aJ

hreIhpA®CJ

]aJ

hreIhpA®CJ

\aJ

hreIh7_¬CJ

\aJ

hreIh7_¬CJ

aJ

hreIh7_¬6CJ

]aJ

hreIh7_¬5CJ

]aJ

hreIh7_¬5CJ

\aJ

+†+¬+|,~,x-z->.@.†.Ž.¸.º.¼.Ô. //2/4/6/N/0 0E0f0…0ˆ0Ï0Ð0æ0è0ò0ô0õ0ü0þ0
1

1
1)1|1}1¿1Ô122&2(2*2òçÜçÜçÐĹ­¡¹òç¹­¡¹òçÜç¹ç¹ç¹ò“ò“ˆçzç¹çòçˆçòçˆçˆçhreIhå^á5CJ

\aJ

hreIhå^áCJ

aJ

hreIh}*¶5CJ

\aJ

hreIh}*¶6CJ

aJ

hreIh7_¬6CJ

aJ

hreIh}*¶CJ

aJ

hreIh7_¬>*CJ

aJ

hreIh}*¶>*CJ

aJ

hreIhpA®CJ

aJ

hreIh7_¬CJ

aJ

hreIh7_¬5CJ

\aJ

/*2~2¦2ì4ð4555D5H5r5v5–5˜5Ê5Ì5Î5ö5ø56n6 6˜7š7ž7ô7ø7 :¢:Þ:â:ú:;; ;@;< <4
aJ

hreIhå^áCJ

\aJ

hreIh}*¶5>*CJ

\aJ

hreIhå^á5>*CJ

\aJ

hreIh}*¶CJ

aJ

hreIhå^á5CJ

aJ

hreIhå^áCJ

aJ

hreIhå^á5CJ

\aJ

hreIh7_¬5>*CJ

aJ

7ž7¢:@;è=µ>i?AC*C~HP¼W[¼`a¢b\d¶eôe
l³lålóóóóóçÛÛÛÏÏÏÁÏÏÏÏÏÏÏÏ $ ¤x7$8$H$a$gd&r;¹

$7$8$H$a$gd&r;¹

$7$8$H$a$gdµ7Q

$7$8$H$a$gdreÚ

$7$8$H$a$gd}*¶‚?ƒ?6@7@8@`@@@@Ã@â@ÿ@A=A>A?ACAEAkAŠA‹AAàAðAóAõAüABBB:B=BPBmBsBB¯B³BÉBéBìB CC)C*CTCòçÜòçÜçòçÜçÜÎò¿±ÎçÜò¥çܱÎçÜ¥çÜ¥çܥ皥皥ç΋|ÎhreIhµ7Q5>*CJ

\aJ

hreIhå^á5>*CJ

\aJ

hreIhµ7QCJ

aJ

hreIhå^á6CJ

aJ

hreIhå^á6CJ

\aJ

hreIhreÚ56CJ

\aJ

hreIhå^á5CJ

\aJ

hreIhreÚCJ

aJ

hreIhå^áCJ

aJ

hreIhreÚ5CJ

\aJ

-TCUCjClCwCxCD:DúDþDFENFRFxFzFšFžFÆFÊFGèGìG4H8HzH|H~HˆHŒHŽH¨HªHºH¼HÊHÌHäHæHöHúH€IòäÖȺ֮¢Ö®¢ÖȺ¢ÖȺ®–Ö®ÖȺ‡ò|ò|ò|ò|ò|ò|q| hreIh&r;¹CJ

aJ

hreIhHrèCJ

aJ

hreIhå^á5>*CJ

\aJ

hreIh&r;¹CJ

\aJ

hreIhµ7QCJ

\aJ

hreIhå^áCJ

\aJ

hreIhµ7Q>*CJ

\aJ

hreIhå^á>*CJ

\aJ

hreIhµ7Q5CJ

\aJ

hreIhå^á5CJ

\aJ

hreIhHrè5CJ

\aJ

(€IžI ITJVJ”JÒJØJÚJKKÒKÔKúKüKLÆLÈLìLîL$M&MfM;ŒM¤M¨MîMøMN N^NlN„NˆNôNOO"OrOˆO O¤OP$P(P*P:P
\aJ

hreIhHrè>*CJ

aJ

hreIhHrè>*CJ

\aJ

hreIh&r;¹CJ

aJ

hreIhHrèCJ

aJ

hreIhHrè5CJ

\aJ

hreIhHrèCJ

\aJ

>¸RÐRÒRìR

S S S>SjSœSžSªSÖSØS4T5TCT^T_TTT¿TÀTæTúTûTU UXUVV¦VÀVÂVzW|W¼WÄWÈWŠXX0Y2YlYnY¤Y¦Y»Z¼Z[[õêÞêÓêÞêÞÇÞêÓêÓêÞ¹êõêÓêÞ¹êõêÓêõêõêõê­¡õÇõ“õÓõÓõÓõ…hreIh bW5>*CJ

aJ

hreIh&r;¹5>*CJ

aJ

hreIh&r;¹5CJ

aJ

hreIh bW5CJ

aJ

hreIhHrè5CJ

\aJ

hreIh bWCJ

\aJ

hreIh&r;¹CJ

aJ

hreIhHrèCJ

\aJ

hreIhHrèCJ

aJ

hreIh bWCJ

aJ

2[4[\Š\Ž\¦\¨\®\8]<]¾]Â]L^P^˜^œ^è^ì^V_Z_¢_¦_ú_þ_n`r`¸`º`¼`a:a b.b4bXb¢bÎbªc®cÆcÌcàcæcd d0d6dXdZd\djd¶eòäÙÎÀ²Î٦٦٦٦٦٦٦٦٦ÙΚ‹äÙäÙäÙäÙÎÙÎÙÎÙÎÙÎÙÎÙäÙhreIh bW5>*CJ

\aJ

hreIh¢.o6CJ

aJ

hreIh&r;¹6CJ

aJ

hreIh&r;¹6CJ

\aJ

hreIh bW6CJ

\aJ

hreIh&r;¹CJ

aJ

hreIh bWCJ

aJ

hreIh bW5CJ

\aJ

hreIh bW>*CJ

\aJ

3¶eôeFf0h1h»h¼hÜhãhBkDkºk¾kÎkÔk)l*l@lVlZlllnl„lœl l³lålçlëln˜nšnônönDoToZobo~oŽo’o–oªoÐoÒoÔoàop,p.pPqRqòäÙÎÙÎÙäÙÎÙÎÙÎÙÎÂÙäÙÎÂÙäÙòÙäÙ¶«Ù«Ù¶Ù«¶Ù«Ù¶Ù«ÙŸ‘Ÿ…ÙŸhreIh%1>*CJ

aJ

hreIh bW>*CJ

\aJ

hreIh bW>*CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

hreIh bWCJ

\aJ

hreIh bW6CJ

aJ

hreIh&r;¹CJ

aJ

hreIh bWCJ

aJ

hreIh bW5CJ

\aJ

hreIh bW5>*CJ

aJ

3ålÔoRqhrsîsàtPuöv$xDx zX|d…‚‡Ú‡‰®ŠÉ‹ÆŒJ’xŽóççóóçóççóóóóóóóß×ß×ß××ßß $a$gdµZ‚ $a$gdc58

$7$8$H$a$gd%1

$7$8$H$a$gdµZ‚RqŒqŽqqhrŠrs
{ {–{š{À{Ä{à{ä{ú{þ{T|óçóçÙçÙçóçóç˽±¦›¦›¦›¦±½¦½~¦Ë¦s¦Ë¦s¦s¦s¦s¦s¦ hreIhµZ‚CJ

aJ

hreIh…:…5>*CJ

\aJ

hreIh%1>*CJ

\aJ

hreIh%1CJ

aJ

hreIh…:…CJ

aJ

hreIh…:…>*CJ

aJ

hreIh…:…>*CJ

\aJ

hreIh…:…5CJ

\aJ

hreIh bW5CJ

\aJ

hreIh bWCJ

\aJ

hreIh…:…CJ

\aJ

-T|V|X|–|˜|š|®|Ü|à| }&~*~.~`~„€ˆ€d|€àäX‚\‚~ƒ‚ƒ"„&„Œ„„….…0…2…b…h…Â…È… †&†X†^†b†¦†ò†ø†‡$‡~‡€‡‚‡Ú‡ ˆ‰Æ‰ŠŠ5ŠVŠ®ŠËŠõêÜêõÜêõÜêõêÜêõêÍÜ¿ê¿ê¿ê¿ê¿ê¿êÜêõêõêõêõêõêõêõêõêõê±¥õ¥õšõšõ¥ hreIhc58CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

aJ

hreIhµZ‚5>*CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

\aJ

hreIh…:…5>*CJ

\aJ

hreIh…:…5CJ

\aJ

hreIh…:…CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

<ˊ‰‹‹‹É‹ŒÆŒJ’vŽxŽšŽžŽ$ž¢ ‘Z‘È‘Ö‘Î’î’ò’B“H“–“˜“š“¼“Þ“â“ ”4”6”8”D”H”J”V”Z”\”p”t”v”ž”¢”¤”¾””Ĕâ”æ”ì”ð”ò”•••$•(•*•H•l•p•– –"–Z–^–`–ž– –¢–õêõÞõÞõÐõêÞêõêõêõêõÞõÞõêõÞêõêõêõÐõêõÞÄêõÄêõÄêõÄêõÄêõÄêõÄõÄêõÄêõÄêõÞÄõÄêõÄêõêÞhreIhc585CJ

aJ

hreIhµZ‚5>*CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

aJ

hreIhc58CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

M‘Î’š“¼“ ”J•¢–@—h—Ž˜™º™ú™Ž›bœôž } k¡@¢d¤È¤ê¤°§¦¨÷÷÷ï÷÷÷÷ïï÷÷÷÷÷ï÷ïïïïï÷ããã

$7$8$H$a$gdµZ‚ $a$gdµZ‚ $a$gdc58¢–@—h—Ü—à—Œ˜Ž˜™.™n™p™º™ä™ú™šTšXš®š²šŽ›”›ÇœÑœž6ž8žxž|ž¢ž¦ž¼žÀžâžæžòžôž  ] | } ‘  à ç é i¡j¡k¡v¡¢>¢@¢X¢Z¢ð¢ô¢õçÙË¿Ùõ³õ¨õ³õ³õ¨õ¨õšõ¨õ³ŽõŽõŽõŽõŽõ³õ³õ¨õ³õ¨õ¨õ¨õ³õ¨õ³ŽõŽhreIhc585CJ

aJ

hreIhµZ‚56CJ

aJ

hreIhc58CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

\aJ

hreIhc585CJ

\aJ

hreIhµZ‚5CJ

\aJ

hreIhµZ‚5>*CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

8ô¢°£²£b¤z¤ˆ¤Æ¤È¤ê¤ò¥ô¥H¦J¦æ¦ê¦§§,§2§D§J§°§Ì§¨¨¤¨¦¨¾¨À¨>©B©D©f©j©l©ªªhªjªlªðª«
«õéõÝõÒõøõ¸õ¸õ¸õ¸õ¸õ¸ª¸ž¸“ª…¸…õ¸…y¸“¸õªmªmhreIh…:…5CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

\aJ

hreIhµZ‚5CJ

\aJ

hreIhÆDCJ

aJ

hreIh…:…CJ

\aJ

hreIh…:…5CJ

\aJ

hreIh…:…CJ

aJ

hreIh…:…5>*CJ

\aJ

hreIhc58CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

aJ

hreIhc585CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

*¦¨lª
¬Þ¬V®(±T±h²‚²’´:¶Z¶j·¸ºþ¼h¾Ê¾(¿ò–ô ööö®øøù<ýóóçççççÛçççççÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ $a$gd·Q·

$7$8$H$a$gdÆD

$7$8$H$a$gd

A

$7$8$H$a$gdµZ‚
«

«b«f«h«¼«¾«Â«¬¬
¬2¬6¬t¬x¬º¬¾¬Ü¬Þ¬*­.­N­R­p­t­T®V®š®ž®¯&±T±±”±¾±Â±²óèóÝèóÝèÝѳ¨œ¨œ¨ÂŽ€¨€¨€œŽÂ³¨œÂth¨]¨ hreIh

A CJ

aJ

hreIh

A 5CJ

aJ

hreIhÆD5CJ

aJ

hreIh

A 5CJ

\aJ

hreIhÆD5CJ

\aJ

hreIh

A CJ

\aJ

hreIhÆDCJ

aJ

hreIh

A 5>*CJ

\aJ

hreIhÆD5>*CJ

\aJ

hreIh…:…5CJ

aJ

hreIhµZ‚CJ

aJ

hreIh…:…CJ

aJ

hreIhµZ‚5CJ

aJ

$²²²²<²>²h²‹²²¯²±²»²½²Ø²Ú²ï²ñ²õ²÷²³´@´D´´¢´¦´Ð´Ô´ µµBµFµ€µ„µÀµÄµ¶¶8¶:¶Z¶&¸(¸p¸r¸¢¸¤¸Î¸Ð¸¹¹Z¹\¹Ä¹È¹º

ºLºPº”º˜º´º¶º¸ºõêõêõêÜÎêÃêõêõêÃêÃêõêÃêÜÎêõêõêõêõêõêõêÜ´ÃõÃõÃõÃõÃõÃõÃõÃõÃõÃõÃõ© hreIh bWCJ

aJ

hreIhMHÔ5>*CJ

\aJ

hreIhMHÔCJ

aJ

hreIh

A 5CJ

\aJ

hreIhÆD5CJ

\aJ

hreIhÆDCJ

aJ

hreIh

A CJ

aJ

?¸ºþºþ¼4½h¾(¿,¿.¿j¿Àòò8ò–ô®ô öHöôö&÷®øÖøšú¬ú®ú¼úÀúêú ûÌû”ü´ü<ýŠý,þ\þz¨˜æÚè@XæJ`Ø ö Âäª Ä š
º
J

v

À

Â


4
*V`à


BXî ¤óèóèÚóèóèØèóèóèóèóèóèóèóèÌèÌèÌèóèóèóèóèóèÀèÀèóèóèÚèóèóèóèµÚóèóèóèóÚóèóè hreIh

A CJ

aJ

hreIh·Q·6CJ

aJ

hreIh·Q·>*CJ

aJ

UhreIh·Q·5>*CJ

aJ

hreIh·Q·CJ

aJ

hreIh·Q·5CJ

aJ

Gt vizsgálja.
Foglalkoztatott: az a személy, aki alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítQ családtagként a megfigyelt héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett illetve rendelkezett olyan munkahellyel, amelytQl átmenetileg volt távol (szabadság, betegség stb.)
Munkanélküli: Aki az adott héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelytQl átmenetileg távol volt. Aktívan keresett munkát. Rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni.
Gazdaságilag aktív népesség: Azok, akik megjelennek a munkaerQpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
Gazdaságilag nem aktívak: nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek (a megfigyelt héten nem dolgoztak, nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, nem is kerestek munkát, illetve nem tudtak volna munkába állni)
Passzív munkanélküli: gazdaságilag nem aktívak közül az aki szeretne dolgozni és munkába is állna, de reménytelennek tartva foglalkoztatásukat, nem is keres munkát.
A munkanélküliség illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére szolgáló fontosabb mutatók: Foglalkoztatási arány: foglalkoztatottaknak a megfelelQ korcsoportokba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek száma a tárgyév január 1-jén gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség százalékában. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktív népesség a 15-74 éves népesség százalékában.
2. Foglalkoztatási Hivatal számbavétele: Adatgyqjtése a nyilvántartásba vett (regisztrált) munkanélküliekre vonatkozik.
Regisztrált munkanélküli: A Foglalkoztatási Hivatalnál nyilvántartott álláskeresQk közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatását elQsegítQ támogatásban (átképzés, közhasznú munka) nem részesül, munkát keres és az adódó állás elfogadására készen áll.
PályakezdQ munkanélküli: aki a 25. életévet (30. évét) nem töltötte be, munkaviszonyhoz szükséges feltételekkel rendelkezik, tanulmányait követQen munkanélküli járadékban nem részesül, a nyilvántartásban munkanélküli, de a munkaügyi központ nem tud neki munkát ajánlani.
Regisztrált alapú munkanélküliségi ráta: a regisztrált munkanélküliek száma a gazdaságilag aktív népesség százalékában.
Az FH fogalmi rendszere eltér a KSH-tól.
KeresQk: saját jogon van fizetésük vagy jövedelmük Aktív keresQ: alkalmazott, vállalkozó, segélyezett munkanélküli, aki keres munkát. Inaktív keresQ: munkavállalási koron túli (nyugdíjas, tQkejövedelembQl élQ stb.); munkavállalási korú munkanélküli segélyen élQ, aki nem keres munkát illetve gyesen, gyeden élQk
Eltartottak: 15 évesnél fiatalabb tanuló, ennél idQsebb nappali tanuló, segélyben nem részesülQ, állást keresQ munkanélküli, háztartásbeli, járadékot nem kapó rokkant.
A foglalkoztatás szintjét mérQ további mutatók: 100 keresQre jutó eltartottak száma; 100 gazdaságilag aktív lakosra jutó gazdasági nem aktív lakos.
MunkaerQ mérleg:
A munkaerQmérleg mindig adott (eszmei) idQpontra készül, férfiakra, nQkre és az össznépességre is.
Népesség szám: (munkaerQforrás szempontjából csoportosítva): Gyermekkorúak (0-14 éves), Munkavállalási korú népesség (férfi: 15-61 éves, nQk: 15-59 éves 2004-ben), Munkavállalási koron túl lévQk (61 évnél idQsebb korú férfi, 59 évesnél idQsebb nQ)
MunkaerQforrás: Munkavállalási korú népesség; Munkavállalási kornál idQsebb aktív keresQ
MunkaerQ-felhasználás: részletezve nemzetgazdasági ágakra.
Az életszínvonal statisztikai vizsgálata
FQbb területei: Reálkereset, reáljövedelem és ezek indexei; A lakosság fogyasztása; Fogyasztói infrastruktúra; Jövedelmek felhasználási lehetQségei; Rétegenkénti különbségek, szegénység, létminimum vizsgálata; Munkanélküliség alakulása, erre ható tényezQk vizsgálata.
A számbavétel módja: Teljes körq számbavétel (egyes területeken jellemzQ); Reprezentatív megfigyelés (túlnyomórészt jellemzQ); Népszámlálás (10 évenként).
Reprezentatív megfigyelések a magyar statisztika rendszerében: Háztartásstatisztika: megfigyelések, háztartási költségvetési munka-erQfelvétel. Jövedelmi felvétel: többlépcsQs mintavétel, magas reprezentativitás.
A reálkeresetek vizsgálata
Reálkereset: a kereset reálértékét fejezi ki, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások azon mennyiségét jelöli, amelyet a lakosság keresetéért az adott árakon vásárolhat. Függ: tényleges kereset, fogyasztói árindex.
A reálkereset indexe: egy fQre jutó nominál - keresetindex / fogyasztói index
A fogyasztói ár szerepe a reálkeresetek alakulásában. A fogyasztói árindex bázisai: elQzQ év december, elQzQ hónap, elQzQ év azonos hónapja.
Reáljövedelem: Kereset; Kereseten kívüli lakossági pénzbeni jövedelem (gyes, nyugdíj); Természetbeni társadalmi jövedelem.
Reáljövedelemre ható tényezQk: Reálkereset index alakulása; Kereseten kívüli juttatások reálértékének alakulása; KeresQ  eltartott arány.
A reálkeresetek és a reáljövedelem alakulását jellemzQ mutatók: 1 keresQre jutó nominál átlagkereset; 1 keresQre jutó reálkereset; 1 fQre (az egész népesség egy fQjére) jutó reáljövedelem.
Vizsgált idQszak: bázis évhez vagy az elQzQ évhez viszonyítva.
Az életszínvonal alakulását a fogyasztás és jövedelem alapján vizsgálja. LegjelentQsebb tényezQk a teljes népességre vonatkozva a reáljövedelmek; a keresQk esetében pedig a reálbérek vizsgálata.
Fogyasztás
A fogyasztás forrásai: Rendelkezésre álló személyes jövedelem; Korábbi megtakarítások; Hitelt lehet felvenni.
Hazai fogyasztás: az ország területén elfogyasztott termékek és szolgáltatások, amelyeket a háztartások személyes fogyasztásra fordítottak, azaz a háztartások fogyasztási kiadásai + természetbeni juttatások. Tartalmazza a külföldiek belföldi vásárlásait, de nem tartalmazza a belföldiek külföldi vásárlásait.
Fogyasztási kiadás: mindazon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmekbQl személyes szükségleteik kielégítésére fordítanak.
1 fQre jutó fogyasztás indexe: a háztartások 1 fQre jutó fogyasztásának fix árbázison számított indexe. Az árváltozások ki vannak szqrve.
Milyen tényezQk differenciálják az életszínvonalat: A háztartásfQk gazdasági aktivitása (aktív keresQ, nyugdíjas, mn-i, egyéb inaktív, eltartott). Jövedelmi különbségek az aktív keresQ (ht-ban), a háztartásfQ iskolai végzettsége, foglalkozási viszonya szerint (magasabb iskolai végzettség, magasabb jövedelem). A háztartások demográfiai összetétele (eltartott gyermekek száma; a háztartások taglétszáma és a személyek tevékenysége. Területi, jövedelmi különbségek: ugyanazért a munkáért nem kapja meg ugyanazt bért; 20e FT az átlagtól való eltérés BAZ megyében. A kereseteket személyre számítjuk. Aki alkalmazásban áll. A jövedelmeket 1 fQre számítjuk, beleesik az is, aki nem keres.
A háztartások csoportosítása: Összetétele szerint: aktív keresQ, taglétszám, eltartott. Jövedelem szerint: 1 fQre jutó nettó jövedelem = összes háztartások nettó összjövedelme / háztartást alkotó személyek száma. Sorba rendezem az 1 fQre jutó nettó jövedelmeket és tizedeket képzet  jövedelmi tized. Régiók szerint (nem megyénként, mert reprezentatív mintavétel, ami sokkal nagyobb felbontást nem bír el).
Jövedelmek csoportosítása: Munkajövedelmek: munkaviszonyból, vállalkozásból, alakalmi munkákból. Társadalmi jövedelmek: nyugdíj, mn-i ellátát, GYES, GYED, táppénz, ösztöndíj, csalási pótlék). Egyéb jövedelmek: kamat, osztalék, ingatlanhasznosítás, életjáradék.
ÉletminQség vizsgálata
TényezQi: 1: Fogyasztói infrastruktúra: közlekedés, telefon, egészségügyi-, szociális ellátás. 2: vásárlási lehetQségek és ezek színvonala; 3: SzabadidQ eltöltésének módja és idQfelhasználás, munka: Háztartási munka, javításra, barkácsolásra fordított idQ, vásárlásra, ügyintézésre fordított idQ, gyereknevelésre fordított idQ; 4: oktatás és tovább képzés helyzete (alap-, közép-, felsQfokú képzés), a tömegessé válás a differenciálódáshoz vezet;5: kulturális lehetQségek: színház, mozi, könyvtár, opera; 6: környezeti és kommunális ellátottság : vezetékes ivóvíz ellátás, csatornázottság, vezetékes hálózat hossza; 7: lakosság tartós fogyasztási cikkekkel történQ ellátottsága: TV, hifi, mikrohullámú , számítógép.
Létminimum: olyan forintösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvetQ szükségletek szerény kielégítését. KSH számolj, közzéteszik, vitatkoznak rajta. Egy normatív élelmiszerkosár alapján vizsgálják, a háztartási adatokból számolják.
1 háztartásra és 1 fQre is kiszámítják, csoportosítják (aktív korúak háztartása), tájékozódási pontként figyelembe veszik
Nagy reprezentatív felvételek: háztartási költségvetési felvétel; munkaerQ felvétel; fogyasztói összeírás  fogyasztói árindex.
A háztartási költségvetési felvétel: Célja: a lakosság fogyasztásának és életkörülményeinek felmérése. Az életszínvonal vizsgálatához ad információt. (háztartások összetétel, benne élQ személyek demográfiai jellemzQi, a háztartásban élQk gazdasági aktivitása, háztartások jövedelmérQl  személyes jövedelem, a fogyasztásról, lakáskörülményeirQl, tartós fogy-i cikkekkel való ellátottság). Módszere: önkéntes adatszolgáltatáson alapuló reprezentatív lakossági felvétel. Intézetre nem terjed ki. A háztartások 25%-a kerül a mintába, évi 10e háztartás. Háztartási napló vezetését kérik.
Hasznosítás: adatokat szolgáltat a lakosság fogyasztásáról. A GDP lakossági fogy részének becsléséhez használják fel. Fogyasztóárindex számítások súlyszámai ebbQl a háztartási költségvetési felvételbQl nyerik. Adatokat szolgáltat a háztartások jövedelmérQl és azok eloszlásáról. Adatokat szolgáltat a létminimum számításhoz és szegénységvizsgálathoz.
MunkaerQ felmérés
Célja: adatokat szolgáltasson a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyeli meg a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását.
Módszere: véletlenszerq mintavételen alapuló önkéntes lakossági felvétel, a lekérdezés havonta történik.
Mintája: többlépcsQs, rétegzett. RétegképzQ ismérvek: földrajzi egység, településnagyság, lakóövezetek. A mintába került minden háztartásról és minden 15-74 év közötti személyektQl kérnek gazdasági aktivásra vonatkozó adatokat. Mintanagyság: 2004-ben 32000 háztartás és 66000 személy. A címek a népszámlálási lakás  cím állományból származnak. A mintanagyság lehetQvé teszi a megyei szintq adatközléseket. Önkéntes, megtagadható.
15-74 éves népesség gazdasági aktivitásának besorolása: A: dolgozott vagy munkájától csak átmenetileg volt távol a foglalkoztatott. B: nem dolgozott 1: gazdaságilag aktív: keresett munkát, vagy munkába tudna állni. 2: gazdaságilag inaktív népesség: keresett munkát, de nem tudott volna munkába állni; nem keresett munkát.
Fogyasztói árösszeírás
Célja: a fogyasztói árindex számításához termékek és szolgáltatások egyedi árainak megfigyelése, összeírása.
Fogalmak: reprezentáns: a fogyasztásban fontos szerepet betöltQ termékek vagy szolgáltatások, amelyek nagy valószínqséggel, hosszú idQn át képviselik, reprezentálják a fogyasztás egy-egy területén. (tej, kenyér, margarin). Megfigyelt ár: az az ár, amennyiért a felíró helyen, annak idejében készpénzért ténylegesen megvásárolható. Reprezentáns egyedi árindex: a felírt adatokból. EzekbQl lehet a termékcsoportra fogyasztói árindexet elQállítani, amiket súlyozni kell. A súlyokkal azt fejezi ki, hogy egy adott reprezentáns a lakosság összfogyasztásán belül milyen értéket (súlyt) képvisel. Ezt a háztartási költségvetési feltételbQl lehet megismerni. A kérdezQbiztosok azt is kérhetik, hogy háztartási naplót készítsenek. Fogyasztói kosár: a javak összességét megfelelQ számú termék és szolgáltatásféleség képviseli ezen reprezentánsok összessége, adja a fogyasztói kosarat, ez képviseli a lakosság összfogyasztását. Árainak havi változása tükrözi az összfogyasztás árváltozásait. 3 bázisidQszakhoz mérjük a fogyasztói árak változását. Az összeírás módszere: havonta összeírják a reprezentáns árakat. Az összeírt áruk árait viszonyítják egy meghatározott korábbi bázisidQszak áraikhoz.
Termékek és javak elQállítása
Ágazati statisztikai vizsgálat célja: az egyes nemzetgazdasági ágak, ágazatok vizsgálata.
JellemzQk: 1: az adatszolgáltató nagysága befolyásolja a számbavétel módját. A legkisebbek adatait más adatforrásból származó becsült adatokból veszik számba (4 fQ alatt). A közepesek reprezentatív módon veszik számba (4-20 fQ). Valamilyen módon mindenkinek a tevékenysége bekerülése a statisztikai megfigyelésbe. Gazdasági szervezetek regisztere: benne van az adott szervezet neve, címe, létszámállománya, fQ tevékenysége. Ez alapján lehet küldeni kérdQíveket. A regiszterek minQsége befolyásolja a kiválasztás és az adatgyqjtés minQségét. 2: cégregiszterek szerepe. 3: a törvény deklarálja az egyedi adatok védelmét. 3: a törvény deklarálja az egyedi adatok védelmét. 4: a közérdekq adatok mindenki számára elérhetQek legyenek. A feldolgozott adatokat publikálják, közérdekqvé teszik. Vannak önkéntes adatszolgáltatások, ezt rá kell írni. 5: Éves adatgyqjtési program OSAP. 6: A megfigyelés lehet havi, negyedéves, éves. A téma jellegét határozza meg. Az éves beszámolók részletesebbek, olyan adatokat is kérnek, amit havonta nem kérnek.
Az ipar elemzése: A számbavétel történhet vállalati és nemzetgazdasági szinten. A vállalati szinten: saját érdeke, hogy saját tevékenységét elemezze. Ipari termelés számbavétele: természetes mértékegységgel; WTO szerinti részletességgel történik, iparstatisztikán alapul. Az ipari szolgáltatásokat értékben és volumenben lehet meghatározni: az ipari tevékenység összes termelési értéke; az ipari termelés volumene. Vállalati szinten lehet kiszámolni: az értékesített saját termelésq ipari kész és félkész termékek árbevétele+ipari szolgáltatások árbevétele+ipari fejlesztés-szervezés, tervezés árbevétele+/-az ipari készterméke készletváltozása+/-az ipari félkész és befejezetlen termelés állományváltozása. A fQtevékenység, a szervezeti elv szerint veszik számba az ipari termelés értékét: a termelési érték a legfontosabb mutató, ami jellemzi a vállalatot, de az ágazati szintnél is nagyon fontos mutató. A termelQi árindexszel ezeket deflálni kell. Nemzetgazdasági szinten a termelési értéket mindig összehasonlító áron vesszük számba.
Az értékesítés árbevétele: ÁFA nélkül. Folyóáron tudja megadni az árbevételt. Nemzetgazdasági szinten, ágazati szinten lehet az árindexszel összehasonlítható árakat számolni. Export- és belföldi értékesítés fontos mutató.
Ágazati statisztikai vizsgálatok
Célja: az egyes nemzetgazdasági ágazatok teljesítményének, ráfordításainak vizsgálata.
JellemzQi: nemzetgazdasági szinten Statisztikai Hivatalban készülnek; egyes vállalatoknál és vállalatcsoportoknál is készülnek; sokféleképpen elemezhetQk; felhasználása elsQsorban a döntéshozóknál; az adatszolgáltatások nagysága befolyásolja a számbavétel módját (nagyvállalatok: teljes körqen vizsgálja, 50 fQ felett, középvállalatok: reprezentatív módon, 4-20 fQ, kisvállalatok: mások által összegyqjtött adatokat felhasználva becsült, 4 fQ alatt); megfigyelt sokaságot ismerni kell, eredményes a módszer. Ezt regiszterekbQl határozzák meg. Nyilván van tartva az összes gazdasági szervezet neve, címe, létszáma, tevékenysége, telephelye... A regiszterek minQségi befolyásolja a mintavétel minQségét is, a cégrendszerek azonban nem tökéletesek.
Fontos a Statisztikai Törvény: az összefoglaló adatokhoz nem mindenki juthatott hozzá régebben.
Jelenleg: Az egyedi adatokat a törvény védi, men hozhatóak nyilvánosságra, bizalmasan kezelendQk. Ha írásban hozzájárul az adott szerv, csak akkor közölhetQ. Összevontan aggregáltan lehet adatokat nyilvánosságra hozni. Közérdekq adatokat köteles közzétenni a hivatal, ez sosem lehet egyedi cég adata.
OSAP  Országos Statisztikai AdatgyqjtQ Program (éves): Törvény által meghatározott az adatgyqjtés rendje; Adatgyqjtést kormányrendelet vágy országgyqlés rendelhet el; Minden évben új kérdQíveket vizsgálnak meg, állítanak elQ, amelyeket el szeretnének végezni; Az adatszolgáltatás kötelezQ;Adatfeldolgozások rendelhetQk.
A megfigyelések lehetnek: Év közi: havi pl. ipari term., folyamatos tájékoztatás; Negyedéves: feldolgozóipar, bányászat, energiaipar; Éves: éves beszámolók alapján az egész éves tevékenységrQl ad átfogó képet, részletesebb.
Az ipar megfigyelése: Pontos módszertan; Jól felkészült munkatársa; Számbavétel: vállalati és nemzetgazdasági szinten. Pl. Mo ipara, B-A-Z megye ipara; Ipari termelés számbavétele;
Termelési érték: vállalati szinten számítható
Az értékesített saját termelésq ipari kész- és félkész-termékek árbevétele
+ ipari szolgáltatások árbevétele
+ ipari fejlesztés, szervezés, tervezés árbevétele
± ipari késztermék készletváltozása
± ipari félkész-termék, befejezetlen termelés állományváltozása
= TERMELÉSI ÉRTÉK (ipari tevékenység)
Tevékenységek termelési értékét összesítik: összes termelési érték.
FQ tevékenysége szerint minden vállalat köteles besorolni magát különbözQ szakágakba.
A termelési érték adott ágazati szinten is bemutatja a vállalatokat.
Értékesítés árbevétele: Áfa nélkül; Vállalat számára legfontosabb adat, késQbbiekben ez alapján tud gazdálkodni; Folyó áron van megadva; Összehasonlító árakat azonban tudunk számolni; Bontása: export és belföldi értékesítés; Számítjuk vállalati és nemzetgazdasági szinten is;
IdQsoros vizsgálatoknál változatlan áron vagy bázisáron kell számbavenni az adatokat. Mindig ismerni kell a bázisár értelmét, a változás mit takar, mi az ipar fejlQdési trendje. Pl. mindig az elQzQ év áraival számolunk (lánc). Minden termelési értéket egy adott bázis év árain számolunk.
Rendelési állomány alakulását is szokták mérni, fontos mutató. Ez alapján lehet meghatározni, hogyan, mennyit termeljünk. Ne legyenek tornyosuló készleteink. Vállalat akkor érzi magát biztonságban, ha kellQen el van látva rendeléssel. JövQre elQrevetíti a várható termelést; Fontos konjunktúra-mutató; IdQponthoz kötik; Negyedévenként tartják nyilván általában; Függ a nyilvántartás a termelés jellegétQl.
Statisztikai megfigyelések az építQiparban
Építési-szerelési tevékenységek: saját elQállítású befejezett építési, szerelési tevékenység értéke (ÁFA nélkül)+befejezetlen termelés állománykülönbözete.
ÉpítQipari termelés új építmények építése, meglévQk átépítése, fenntartása, bontása, bQvítése.
Vizsgálati szempontok: az építQipari termelés volumenindexe: az árváltozással korrigált folyóáras termelés; egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés; egy építés-szerelési tevékenységet végzQ foglalkoztatottra jutó építési tevékenység; rendelés-ellátottság vizsgálata; építmény fQcsoportok szerint (út, vasút, ipari építmények, oktatási épületek); területi megoszlás szerinti (fQváros, megye); székhely szerint vagy tevékenység helye szerint is fel lehet dolgozni; a vállalat saját tevékenységét mindig folyóáron nézi, míg nemzetgazdasági szinten volumenindexet néznek.
MezQgazdasági statisztika
Gazdasági szervezeteknél rendszeres évenkénti teljes körq számbavétel, egyéni gazdaságoknál reprezentatív megfigyelés. A megfigyelés tárgya: föld- és vetésterület; szántóföldi növények betakarított területe; szántóföldi növények termésmennyisége-termésátlagok; szQlQtermelés; állatállomány, szQlQ- és gyümölcsültetvények összeírása; gazdaságok állóeszköz-állománya; öntözött terület nagysága; mqtrágya felhasználása; termelQi mezQgazdasági felvásárlási árak; termelQi piaci árak. Agrárolló: iparcikkek és beruházási javak együttes árindexe osztva a mezQgazdasági árindexszel. MezQgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek árindexei, beruházási javak árindexe, mezQgazdasági termékek átlagos értékesítési árindexe. Az agrárolló kinyílik, jobban nQnek az ipari és beruházási termékek, mint a mezQgazdaság.
Idegenforgalmi statisztika
Hazánkba látogató külföldiek száma: szállást igénylQ, kiránduló; külföldre látogató magyarok száma; idegenforgalmi bevételek és kiadások; kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülQház, kemping) férQhelyei; vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken; vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken; átlagos tartózkodási idQ a kereskedelmi szálláshelyeke; magán szálláshelyek (fizetQvendéglátás, falusi szállásadás) vendégforgalma.
Külkereskedelem: export, import megfigyelése  áru-fQcsoportonként (élelmiszer, dohány, nyersanyag, energia). Havi megfigyelés, vámszabad területek külkereskedelmi forgalma = külkereskedelmi forgalom. A vámszabad területeken a külföldi tulajdonban lévQ vállalkozások importja és exportja halad át.
Belkereskedelem: kiskereskedelmi egységek reprezentatív megfigyelése  regiszter képezi. Boltok, üzletek száma; Üzlettípus szerint (gépjármqszaküzlet, élelmiszerjelleg, hús, illatszer textil); 10e lakosra jutó üzletek száma; milyen hányada egyéni vállalkozás.
Szállítás és közlekedés: mit szállítunk: áru és személy szállítás; szállítóeszköz szerint (vasúti, közúti, légi); a forgalom jellege: belföldi, behozatali, kiviteli, átmenQ forgalom, árutonna-kilométer: a szállított áru tömege tonnában szorozva a szállítási kilométerrel.
Postai tevékenység: Postahivatalok száma; Levélposta feladások száma, Postautalványok száma.
TávbeszélQ hálózat: FQvonalak száma (lakásokban lévQ, közületeknél, nyilvános; ElQfizetQk száma, Hívások száma; ISDN lehetQségek, kábel tv.
Szolgáltatások: Nem ipari, javító karbantartó tevékenységek (Ruházati cikkek javítása, optikai, óra-, ékszerjavítás  lakossághoz kötQdik, Ipari szolgáltatások, Kazán-, tartály-, mqszeripari termékek javítása: volumene egyre nQ.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

1. félév adatbázisok államismeretek analízis dolgozat megoldás betonok descartes és spinoza etikája diagnosztika építőanyagok 6. előadás európai civilizáció eredete fips forgácsoló formanyomtatvány görög filozófia gyakorlat határérték határozatlan integrál házi megoldás hypertonia ii. imat integrálás ipa chart iskolai mentálhigiéné itália a középkor alkonyán konzervatív-és reformpedagógiai irányzatok középérték macroenglish magatartás második merőpiac mgy5b5gn minta orvosi kémia pkd szerszám sml sor stat supra szabvány szervezeti magatartás ii. szigeti szociálpszichológia szupravezető technológiaelm termékdifferenciálás tőke választások válllalati pénzügyek valószínűségszámítás vezetői