KREDIT
VADÁSZ

Kidolgozott tételsor (2004)

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarGazdálkodási és menedzsmentGazdasági KözjogVizsgákKidolgozott tételsor (2004)

1. Államháztartás fogalma, alrendszerei
Az állam gazdálkodási tevékenysége az a tevékenység, amely során az állam anyagi javakkal rendelkezik (elvon, eloszt, elad, vásárol).
-központi kormányzat költségvetése
-elkülönített állami pénzalapok
-helyi önkormányzatok költségvetése
-TB rendszer

2. A központi költségvetés felépítése
Pénzügyminiszter feladatai:
-irányelvek meghatározása
-a tervezet összeállítása
-ezt benyújtja a parlamenthez
Bevételei: adók, illetékek, vámok, díjak, pótlékok, járulékok.
Kiadásai: közhatalmi jellegq, közigazgatási- jóléti- gazdasági jellegq kiadások.
Szerkezeti felépítés:
-fejezetek
-címek
-alcímek
-elQirányzat, csoport
-kiemelt elQirányzat

3. A központi költségvetés alapelvei, állami feladatok megoszlása
-bruttó elszámolás elve: minden kiadás bruttó értékben
-részletesség elve: nyilvántartást kell vezetni
-nyilvánosság elve: a módosításokat nyilvánosságra kell hozni
-egységesség elve: bevételeknek fedezni kell a kiadásokat
-valódiság elve
-teljesség elve

4. A költségvetés szakaszai
-elQkészítQ szakasz: kormány feladata, a pénzügyminiszter a felelQs
-a költségvetés jóváhagyása: parlament feladata, fejezetenként tárgyalják, december 31-ig el kell fogadni
-költségvetés végrehajtása: kormányzati szakasz
-végrehajtás ellenQrzése: többszintq
Parlament  zárszámadás
ÁSZ  Állami SzámvevQszék
kormány  KEHI

5. Költségvetés ellenQrzése
Többszintq:
parlament: zárszámadás  beszámoló az elQzQ évi költségvetésrQl
ÁSZ: bárhol ellenQrizhet
KEHI  Kormányzati EllenQrzési Hivatal: a kormány alárendelt szerveit ellenQrzi





6. ÁSZ hatásköre
Bárhol vizsgálódhat, mindenre kiterjedQen, ahol állami pénzek megfordulnak; pl.: zárszámadást, állami gazdálkodást. EllenQrzi a költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások célszerqségét, a költségvetést, az önkormányzatok gazdálkodását, a fejezetek gazdálkodását.

7. Zárszámadás
A kormány parlament elQtti éves beszámolója az elQzQ évi költségvetésrQl.

8. Pótköltségvetés fogalma
Pótköltségvetési törvény születik, ha évközben módosítják a költségvetést. Olyan rendkívüli esemény történik, amely nagy mértékben megnöveli a kiadásokat vagy az általános tartalékot felhasználták és a törvényben meghatározott tartalékok nem fedezik a kiadásokat.

9. Elkülönített állami pénzalapok
A központi költségvetésen kívül más forrásokkal (külsQ forrásokkal) is rendelkezik az állam, fejezeti kezelésq alapprogramként mqködik.
-Központi Nukleáris Alap
-MunkaerQpiaci Alap
-EU Strukturális Alap
-EU Kohéziós Alap

10. Fejezeti kezelésq alapprogramok

11. MunkaerQpiaci Alap
Elkülönített állami pénzalap. Célja a munkanélküliek ellátása, átképzése, a munkaerQpiacra jutás segítése.
-munkaadói járulék
-munkavállalói járulék
-rehabilitációs hozzájárulás
-szakképzési hozzájárulás

12. Szakképzési hozzájárulás
A dolgozók bérének 1,5%-a, a munkáltatót terheli. Ha nem tölti be a kötelezQ foglalkoztatási szintet.

13. Rehabilitációs hozzájárulás
A csökkent munkaképességqek újrafoglalkoztatásához kötQdik, több mint 20 fQ esetén a dolgozók 5%-ban csökkent munkaképességq munkavállalót kell alkalmazni. 117600/fQ/év/Ft.

14. Munkaadói járulék
A kifizetett bruttó bér 3%-a, a munkáltatót terheli.
Munkavállalói járulék: a bruttó bér 1,5%-a vagy 1%-a. Mentes, aki öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesül.

15. Innovációs járulék
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap része, a munkavállalókat terheli.



16. Környezetterhelési díjak
Díjfizetésre köteles, aki a levegQbe, felszíni vizekbe, talajba, idQszakos vízfolyásokba a törvényben meghatározott környezetet terhelQ anyagokat juttat. Mértéke a mennyiségtQl függ. 50%-a visszaigényelhetQ, ha az anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást valósítanak meg.

17. Kulturális járulék
Alapja a kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele. Azoknál az egyszerqsített vállalkozói adó hatálya alá esQ adóalanyoknál, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ez az alap a járulékköteles termékek és szolgáltatásoknak az egyszerqsített vállalkozói adó (EVA) alapjába számító bevétele.

18. Költségvetési szerv fogalma, alapítása, megszüntetése
Az államháztartás rendszerébQl gazdálkodó szerv (jogi személy), mely alapfeladatként valamilyen állami feladatot lát el, nem haszonszerzés céljából. Alapíthat országgyqlés, kormány, helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, köztestület, országos kisebbségi önkormányzat. Az alapításról alapító okiratban, a megszüntetésrQl megszüntetQ jogszabályban kell intézkedni. Az Államháztartási Hivatal bejegyzésével jön létre, a nyilvántartásból való törléssel szqnik meg.

19. Költségvetési szervek gazdálkodása
A költségvetési szerv a részére adott költségvetésbQl gazdálkodik.

20. Helyi önkormányzatok költségvetése
A helyi önkormányzat az államháztartás egyik alrendszere. Feladatkörét a hatáskörükbe tartozó helyi érdekq közügyek határolják be. Az önkormányzatok gazdálkodását törvény írja elQ (1990. LXV. Tv.). az önkormányzati feladatok lehetnek kötelezQek vagy önként vállaltak. Ezek ellátására többféle forrás áll rendelkezésükre: saját vagyon, önkormányzati bevétel, állami támogatás.
Önkormányzati bevételek: saját bevételek, átengedett bevétel, állami támogatás.
Saját bevételek: helyi adók, bérleti díj, osztalékkamat stb.
Átengedett bevétel: átengedett központi adók.
A helyi önkormányzatok gazdasági- ügyviteli feladatai az alábbi költségvetési szervek látják el: Polgármesteri Hivatal, közjegyzQség, intézményirányító társulás.
A költségvetés menete: a jegyzQ által elkészített következQ évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselQ testületnek. A jegyzQ által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselQ testületnek. A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetésrQl 30 napon belül tájékoztatja a kormányt.

21. Az állami vagyon felépítése
- állami vagyontárgyak, melyek állami feladatok ellátására szolgálnak  kincstári vagyon
- állami vagyontárgyak, melyekkel az állam gazdálkodási tevékenységet folytat  vállalkozási vagyon
Állam vállalkozói vagyona: tartós állami tulajdonban lévQ tárgyak, országos közszolgáltató vállalatok, stratégiai jelentQségq vállalatok, azok az állami vállalatok, amelyekkel a teljes privatizáció a cél.


22. A kincstári vagyon elemei
-forgalomképtelen vagyontárgyak: a föld méhének kincsei, országos közutak, vízi utak, vasutak, kereskedelmi repterek, légterek, stb.
-korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: korlátozásuk a közfeladat ellátásától függ
-forgalomképes vagyontárgyak: erdQ, termQföld, ingatlan, mqemlék
-koncessziós vagyontárgyak

23. Tartósan állami tulajdonban lévQ állami vállalkozói vagyon
Országos közszolgáltató vállalatok, stratégiai vállalatok, honvédelmi feladatokat ellátó cégek.

24. A vagyonkezelési szerzQdések típusai
ÁPV Rt látja el
-megbízási szerzQdés: a megbízott a tQle elvárható gondossággal köteles a kezelést ellátni, ezért az ÁPV Rt díjat fizet
-vállalkozási szerzQdés: el kell érni valamilyen eredményt, ezért a birtoklás és használat joga megilleti a vagyonkezelQt
-portfolió szerzQdés: minden tulajdoni jogot megkapott a vagyonkezelQ és díj ellenében hozamot kell elérnie

25. Koncessziós szerzQdés
Koncessziós szerzQdéssel a kizárólagos állam vagy önkormányzat javára fenntartott tevékenységek (bányászat stb.) végzésére van lehetQség. A koncesszió engedélyt jelent olyan tevékenység végzésére, amelyet pályázat nélkül csak költségvetési szerv, állam részvételével mqködQ gazdálkodó szervezet láthat el. Általában 35 évre szerezhetQ meg.

26. ÁPV Rt szervezete, hatásköre
Az ÁPV Rt egyszemélyes Rt, egy darab részvénye van, ennek tulajdonosa az állam. Ez a részvény forgalomképtelen. Alapító okirattal alakul.
Szervezeti felépítése:
igazgatóság: tagjait a kormány nevezi ki
felügyelQ-bizottság: az igazgatóságot ellenQrzi
könyvvizsgáló
az ÁSZ is ellenQrzi
vezérigazgató
Hatásköre:





27. Kedvezményes privatizációs technikák
- részletfizetési kedvezmény (max 15 évre)
- privatizációs lízing
- vezetQi és munkavállalói kivásárlás
- munkavállalók kedvezményes tulajdonszerzése
- munkavállalói résztulajdonosi program (MRP)
- egzisztencia hitel



28. Az aranyrészvény, a törzsrészvény, az elsQbbségi részvény
Aranyrészvény: vétójogot biztosít szavazategyenlQség esetén.
Törzsrészvény: a részvények alapfajtája, amely a névértékhez kapcsolódó jogok gyakorlására jogosít.
ElsQbbségi részvény: a többi részvényeshez képest többletjogot biztosít. Fajtái: osztalékelsQbbséget biztosító, szavazati joggal összefüggQ többletjogot biztosító, osztalék és likvidációs hányadhoz fqzQdQ, részvényekre elQvásárlási jogot biztosító.

29. Ideiglenes részvény
A végleges részvény kibocsáthatóságát megelQzQen igazolja a befizetett tQkét és csak korlátozott jogokat biztosít. Részutalvány: - -

30. Privatizációs lízing
Az adott vagyon halasztott, késleltetett elidegenítése illetve tulajdonjog fenntartása mellett történQ elidegenítés. Max 10 évre köthetQ. Az ÁPV Rt-t felmondási jog illeti meg.

31. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program lényege
Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezQ szervezet. Egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezet.

32. Adóügyi jogviszony szabályozásának jellemzQi, alapelvei
A közjogi viszonyt az állam hozza létre egyoldalúan. A felek közt alá- fölérendeltségi viszony van. Az adózónak kötelezettségei, az adóhatóságnak jogosultságai vannak.




33. Adóhatóságok
-állami: APEH: SZJA, ÁFA, társasági adó, járulékok, energiaadó
VPOP: vámok, jövedéki adó, import ÁFA, gépjármqadó (külföldi)
-helyi: jegyzQ  helyi adók, gépjármqadó
-illetékhivatal: illetékek beszedése

adóhatóságok illetékessége:
- lakóhely
székhely (gazdálkodó szerv esetén)
ingatlan esetén az ingatlan fekvése

34. Adózó személyek köre
-természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
-egyéb szervezetek: társasház, tulajdonos társak közössége, építQközösség
-más az adózó, mint aki az adó terhét viseli: közvetett típusú adók
-adófizetésre kötelezett személy: ha az adózó nem teljesít; pl.: társasház tulajdonosa, kiskorú, kezes

35. Az adó fizetésére kötelezett és az adó beszedésére kötelezett fogalma




36. Az adókötelezettség fogalma
Amikor létrejön az adóalany, de még nem kezdte el mqködését, be kell jelentenie az adóhatósághoz.
-adóbejegyzési kötelezettség
-nyilvántartások vezetése
-adó-megállapítás
-adóbevallás
-adóelQleg, adófizetés
-adatszolgáltatás
-bizonylat megQrzési kötelezettség

37. Az adó-megállapítás módjai
FQ formája az önadózás.
-adólevonás: a munkáltató végzi abban az esetben, ha az adóköteles jövedelem kizárólag onnan származik
-adókivetés: helyi adók, vám
-adókiszabás: illetékhivatal gyakorlatában
-adóbeszedés
-adóhatósági megállapítások: adó utólagos megállapítása; adó soron kívüli megállapítása; adó feltételes megállapítása

38. Adó feltételes megállapítása
Adó megállapítási mód, a pénzügyminisztérium végzi abban az esetben, ha külön kérelmezik, díjköteles, az ügylet 1%-a a díj.

39. Adó soron kívüli megállapítása
Adó megállapítási mód, az adóhatóság végzi abban az esetben, ha az adózó meghal, kivándorol.

40. Az adóigazgatási eljárás esetei
Hivatalból vagy kérelemre. Azt vizsgálja, hogy az adóalany eleget tett-e adókötelezettségeinek. Elévülési idQ 5 év.

41. Az adóigazgatási eljárás menete
-ellenQrzés: célja a kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása
-hatósági eljárás: hivatalból vagy kérelemre indul; az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg. FQbb típusai lásd 37. tétel (adóhatósági megállapítások)
-végrehajtási eljárás: akkor kerül sor, ha az adózó esedékességkor a törvényben meghatározott határidQben, illetve az adóhatósági határozatnak jogerQre emelkedését követQ 15 napon belül nem teljesít. Végrehajtó okirat kell a végrehajtásához.

42. Jogorvoslat az adóigazgatási eljárásban
LehetQségek: kijavítás, kicserélés, visszavonás illetve módosítás, fellebbezés. Az adózó az elsQfokú döntés ellen 15 napon belül fellebbezhet, utólagos adó megállapítás esetén 30 napon belül. Visszavonásra és módosításra a határozat közlésétQl egy éven belül az adózó terhére, egy éven túl az adózó javára van lehetQség. RészjogerQ intézménye: hogy elkerülendQ legyen a teljes ellenQrzés, ha nem vitat minden megállapítást az adózó.



43. Felügyeleti intézkedés
A felettes adóhatóság, a pénzügyminiszter tehet, kérelemre vagy hivatalból, amennyiben az eljáró adóhatóság határozata jogszabálysértQ. Felügyeleti intézkedés keretében a hatóság megváltoztatja vagy megsemmisíti a határozatot, vagy új eljárásra utasítja az eljárt hatóságot. A felügyeleti intézkedésrQl határozatot kell hozni és az adózót értesíteni kell.

44. Végrehajtás adóügyekben
Az adóhatóság végrehajtást végzQ alkalmazottat (adóvégrehajtót) megilletik mindazok a jogok, amikkel a bírósági végrehajtót ruházták fel. Végrehajtásra akkor kerül sor, ha az adózó nem teljesít. A végrehajtáshoz végrehajtó okirat szükséges.
-adóbevallás
-fizetési kötelezettséget megtestesítQ hatósági határozat
-adóhatósági adó-megállapítás
A végrehajtást az elsQ fokon eljáró hatóság folytatja le.

45. A késedelmi pótlék fogalma, mértéke
Ha az adót késedelmesen fizetik meg. Mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta.

46. Az önellenQrzési pótlék fogalma, mértéke
Ha az adózó helyesbíti az önadózással befizetett adóját. Mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenQrzés esetén 75%-a. MérsékelhetQ kivételes kérelemre, ha az adózó a tQle elvárható körültekintéssel járt el. A bevallás önellenQrzéssel való helyesbítése esetén a magánszemély nem köteles ellenQrzési pótlék fizetésére.

47. Az adóbírság és a mulasztási bírság fogalma
Az adóbírság szubjektív szankció, adóhiány esetén fizetendQ. Mértéke a hiány fele. A mulasztási bírság szubjektív szankció. Esetei: bevallási késedelem, eljárási illeték meg nem fizetése, hibás bevallás, bevallás nem teljesítése, stb. IsmételhetQ, egy része tételes, egy része százalékos.

48. Intézkedések az adójogi szankciók között
Árukészlet lefoglalása: a vállalkozási igazolvány illetve cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszköze; az árukészlet a kiszabott mulasztási bírság összegének mértékéig lefoglalható.
Üzletbezárás: a mulasztási bírság kiszabása mellett alkalmazza a bíróság 12 munkanapra, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy igazolatlan eredetq árut forgalmaz.
Tevékenység gyakorlásának felfüggesztése: az üzlettel nem rendelkezQ adózó esetében.

49. Az adó fogalma, csoportosítása
Az adó a kormány legnagyobb bevételi forrása. Vagy adókulcsot határoz meg a kormány, vagy tételesen határozza meg az adót.
-lineáris  progresszív  degresszív
-közvetett  közvetlen
-bevételt terhelQ  vagyont terhelQ  általános adó
-hozzáadott érték adó




50. Adókedvezmény és adómentesség fogalma
Adókedvezmény: az adózó az egyes adónemek esetében a törvényben elQírt feltételek teljesülése esetén bizonyos kedvezményekben részesül.
Adómentesség: az adózó az egyes adónemek esetén a törvényben elQírt feltételek esetén mentesül az adófizetési kötelezettség alól.

51. Az SZJA alanyai
-természetes személyek: belföldi személyeknél a teljes jövedelem ide tartozik, külföldi személyeknél csak a belföldrQl származó jövedelem
-társasház: közös részek hasznosításából származó bevételek
-tulajdonostársak
-kifizetQ, munkáltató
-egyéb szervezetek

52. Teljes körq adókötelezettség az SZJA-ban
A belföldi magánszemély adókötelezettsége az összes bevételre kiterjed.

53. Korlátozott adókötelezettség az SZJA-ban
A külföldi illetQségq magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldrQl származó, vagy egyébként nemzetközi szerzQdés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételre terjed ki.

54. MezQgazdasági QstermelQ és kistermelQ fogalma
MezQgazdasági termelQ akkor válhat mezQgazdasági QstermelQvé, ha 16. életévét betöltötte, saját gazdaságban végzi tevékenységét, mezQgazdasági tevékenysége során a törvényben megjelölt termékek elQállításával és értékesítésével foglalkozik, mezQgazdasági QstermelQ igazolványt vált ki. MezQgazdasági kistermelQ az a mezQgazdasági termelQ, akinek QstermelQi tevékenységbQl származó bevétele az adóévben kevesebb mint 6 millió Ft, vagy az a családi gazdálkodó, ahol az QstermelQi tevékenységbQl származó bevétele kisebb mint 6 millió Ft.

55. MezQgazdasági vállalkozók adózása
MezQgazdasági QstermelQ: jövedelmébe nem számít bele a mezQgazdasági tevékenységbQl származó bevétele, ha az nem éri el a 600 ezer Ft-ot, egyébként igen (adómentesség értékhatára). Jövedelmét meghatározhatja diktált költséghányad módszerével, tételes költségelszámolással és átalányadózással.
MezQgazdasági kistermelQ: átalányadózást választhat. Hasonló a mezQgazdasági QstermelQéhez. MezQgazdasági kistermelQi költséghányad, növénytermesztésnél a jövedelem a bevétel 15%-a, állattenyésztésnél 6%-a.

56. MezQgazdasági kistermelQi költséghányad
Ha tételes költségelszámolással határozza meg a jövedelmét, akkor bevételének a 40%-át költségként számolhatja el igazolt költségein felül. Ebben az esetben nem határolhat el veszteséget.

57. Adóterhet ne viselQ járandóság fogalma
Bevételnek számít, de nem adóköteles, pl.: étkezési hozzájárulás, örökség, munkaruha, ösztöndíj. Bevételnek számít, így a számított adó kiszámolásánál beletartozik a jövedelembe, de a csökkentQ tételeknél a ráesQ számított adó összegével csökkenteni kell a számított adót.


58. Bevételnek nem számító tételek
-nyugdíj, baleseti járulék
-kapott kölcsön, hitel
-visszatérített adó
-elengedett köztartozás
- családi pótlék, anyasági segély, temetési segély
-vállalkozásból kivont vagyon

59. Adómentes bevételek köre
-étkezési hozzájárulás, örökség, ösztöndíj, munkaruha, biztosításból származó összeg
-adómentes lakáscélú támogatás, üdülési szolgáltatás, bírót  ügyészt megilletQ ruházatköltség- térítés

60. Összjövedelem meghatározása
Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze. Önálló tevékenységbQl származó jövedelem, nem önálló tevékenységbQl származó és egyéb jövedelem. Önálló tevékenység esetén tételes költségelszámolás (65. tétel) és diktált kulcs módszere (66. tétel). Nem önálló tevékenység esetén a jövedelem 100%-a.

61. Önálló tevékenység formái
-egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét
-mezQgazdasági QstermelQ bevétele
-választott könyvvizsgáló
-mellékszolgáltatás keretében végzett munkából származó bevétel
-megbízási szerzQdés alapján történQ munkavégzés
-bérbeadásból származó bevétel

62. Nem önálló tevékenység formái
-munkaviszonyból származó bevétel
-bedolgozó
-képviselQi tiszteletdíj
-tagsági jogviszony keretében történQ munkavégzés
-választott tisztségviselQ (kivéve könyvvizsgáló)

63. Egyéb jövedelem formái
-adóterhet ne viselQ járandóság
-jog alapítása, átruházása, megszüntetése
-ösztöndíj
-GYES
-borravaló
-akadémiai doktorok tiszteletdíja
-stb.

64. Vállalkozói kivét fogalma és adózása
Az egyéni vállalkozónál az önálló tevékenységbQl származó jövedelemnek az egyéni vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összege. Vele szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthetQ. Összevont adóalapba önálló tevékenységként tartozik, egyéni vállalkozó esetén az adóköteles vállalkozói bevételt csökkenti.

65. Tételes költségelszámolás lényege
A kiadásokat és bevételeket elszámoljuk, majd a jövedelem egyenlQ a bevételek mínusz az ahhoz kapcsolódó költségek.

66. Diktált kulcs módszere
Jövedelem egyenlQ a bevételek 90%-ával.

67. Adójóváírás fogalma, feltételei
A számított adót csökkenti. Mértéke az adóévben megszerzett bér 18%-a, de max 108 000 Ft, ha az éves összjövedelme nem haladja meg az 1 350 000 Ft-ot. Ha 1 350 000 és 1 950 000 Ft közé esik az összjövedelme, akkor az adójóváírás mértéke 108 000 Ft mínusz a jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-a. ha az összjövedelem 1 950 000 Ft felett van, akkor nincs lehetQség adójóváírásra.

68. Tandíj kedvezménye, felnQttképzés díjának kedvezménye
Tandíj kedvezménye: az összevont adóalap adóját csökkentQ tétel. Mértéke a tandíj összegének 30%-a, de legfeljebb hallgatóként az adóévben 60 000 Ft.
FelnQttképzés díja: az összevont adóalap adóját csökkentQ tétel. Mértéke a képzési díj 30%-a.

69. Tevékenységi kedvezmények
Összevont adóalap adóját csökkenti. A tételes költségelszámolást vagy 10% költséghányadot alkalmazó mezQgazdasági QstermelQ e tevékenységbQl származó éves jövedelme adójának, valamint ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelQi díjkedvezménynek az együttes összege, max 100 000 Ft.

70. Személyi és családi kedvezmények
Az összevont adóalap adóját csökkentik. Súlyosan fogyatékos magánszemélynél havi 2000 Ft. Családi kedvezmény: egy eltartott esetén 3000 Ft, két eltartott esetén 4000 Ft, 3 vagy több eltartott esetén 10 000 Ft.

71. Közcélú adományok fogalma és kedvezményei
Az összevont adóalap adóját csökkenti. Közhasznú szervezet, kiemelkedQen közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára; a törvényben meghatározott feltételnek megfelelQ egyház támogatására; a közérdekq kötelezettségvállalás céljára adóévben befizetett pénzösszeg. Kedvezménye: közcélú adomány esetén 30%, de legfeljebb kiemelkedQen közhasznú társaság esetében 100 000 Ft; KHT, egyházak, kötelezettségvállalás esetén 50 000 Ft.

72. Közhasznúsági fokozatok és megszerzésének feltételei
Egy társadalmi szervezetet közhasznú szervezetté lehet minQsíteni, ha az alapítvány, közalapítvány, köztestület, közhasznú társaság. E jogállást a nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A szervezetet létesítQ okiratnak tartalmaznia kell a közhasznú tevékenységet; nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Vállalja, hogy vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. KiemelkedQen közhasznú szervezetnél a fentieken túl a létesítQ okiratnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet olyan közfeladatokat lát el, amely valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak a feladata, továbbá tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

73. KHT és KFT közötti különbségek
A KFT elQre meghatározott törzstQkével jön létre, a társaság kötelezettségeiért a tag nem felel, tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyqjteni, nyereségszerzés céljából jön létre, a törzstQke minimum 3 000 000 Ft, alapításkor a pénzbetét felét be kell fizetni. KHT feladata vagyonszerzési cél nélkül a társadalom közös szükségleteinek ellátása, KFT formában mqködik. Nyeresége tagjai közt nem osztható fel, alapítására társasági szerzQdéssel kerül sor, melyben meg kell határozni a közhasznú tevékenységet. Tagja bármely jogalany lehet, felügyelQ-bizottság és könyvvizsgáló választása kötelezQ.

74. Alapítvány, közalapítvány fogalma
Az alapítvány olyan non-profit szervezet, mely bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Gazdasági tevékenységet csak a célnak alárendelve folytathat, valamennyi jogalany létrehozhatja. Lehet zárt és nyílt. A közalapítvány olyan non-profit szervezet, melyet az országgyqlés, a kormány, vagy a helyi önkormányzat hozhat létre a közfeladatok folyamatos biztosítása végett

75. Társadalmi szervezet, egyesület, köztestület
A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezQ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Fajtái a szakszervezet, a párt és az egyesület. Alapításához legalább 10 alapító tag szükséges. Az egyesület gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, mqködése valamilyen társadalmi cél elérésére irányul, vagyonával önállóan gazdálkodik, tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal felelnek. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezQ non-profit szervezet. Létrehozását törvény rendeli el, közfeladatot lát el, jogi személy. Fajtái. Magyar Tudományos Akadémia, gazdasági kamarák, szakmai kamarák.

76. Önálló tevékenység bevételének adóelQleg számítása
A kifizetQ, a munkáltató a kifizetéskor megállapítja a bevételt terhelQ adóelQleget. Az adóelQleg alapja önálló tevékenységbQl származó bevétel esetén a bevételbQl a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50%-a, míg e nyilatkozat hiányában a bevétel 90%-a. az adóelQleg egyenlQ a bevétel alapján meghatározott adóelQleg alap és az adótábla szerinti adókulcs szorzatával. ÉlQállat vagy állattermék értékesítésénél a bevétel 4%-a, termékértékesítés esetén a bevétel 12%-a.

77. Nem önálló tevékenység bevételének adóelQleg számítása
a) rendszeres havi jövedelem esetén 1 havi adóelQleg egyenlQ az adott havi rendszeres jövedelem 12-szeresének a számított adója osztva 12-vel. Ezt csökkenteni kell az adóterhet nem viselQ járandóságok adójával, családi kedvezménnyel, személyi kedvezménnyel.
b) nem rendszeres jövedelem esetén az 1 havi adóelQleg egyenlQ a felvételt megelQzQ egész havi rendszeres jövedelem 12-szeresének plusz a nem rendszeres jövedelem 12-szeresének a számított adója mínusz a havi rendszeres jövedelem 12-szeresének számított adója.

78. Külön adózó jövedelmek felsorolása
-egyéni vállalkozó
-fizetQ vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély
-vagyonátruházás
-tQkejövedelmek (kamatból, árfolyam nyereségbQl)
-vállalkozásból kivont jövedelem
-nyereménybQl származó jövedelem
-ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
79. Egyéni vállalkozó fogalma, kizáró okok, az egyéni cég
Egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki egyéni vállalkozói igazolvány alapján vállalkozási tevékenységet végez, továbbá közjegyzQ, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivQ, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó, az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, egyéni vállalkozói orvosi, magánállatorvosi illetve egyéb egészségügyi vagy szociális magántevékenységet folytat. Nem lehet egyéni vállalkozó az, akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértQ bqncselekmény miatt jogerQsen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van, mindaddig, amíg ki nem egyenlíti; KKT tagja vagy Bt beltagja, mert az egyéni vállalkozó kötelezettségeiért korlátlanul felel. Egyéni cég: az egyéni vállalkozó kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhetQ.

80. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai
1) a fizetendQ vállalkozói SZJA megállapítása
vállalkozói bevétel
bevételt növelQ, csökkentQ tételek
adóköteles vállalkozói bevétel
vállalkozás költségei
vállalkozó elhatárolt vesztesége
vállalkozói adóalap
számított vállalkozói SZJA
adókedvezmények (kisvállalkozói adókedvezmény)
fizetendQ vállalkozói SZJA
2) a vállalkozói osztalékadó megállapítása
vállalkozói adóalap
fizetendQ vállalkozói SZJA
kisvállalkozói kedvezmény
adózás utáni vállalkozói jövedelem
növelQ, csökkentQ tételek
vállalkozói osztalékalap
vállalkozói osztalékadó

81. Adóköteles bevételt csökkentQ kedvezmények
-szakképzési támogatás: tanulószerzQdés esetén a minimálbér 20%-a, iskolával kötött szerzQdés esetén 12%-a
-foglakoztatás ösztönzés: 50%-ban csökkent munkaképességq alkalmazott esetén a fizetett bér, de max a minimálbér; korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén a TB járulék összege
-alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés címén elszámolt költség
-kisvállalkozói kedvezmény: a 250 fQnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó beruházásai után a bevétele és költsége különbözetéig, de max 30 millió Ft-ig csökkentheti bevételeit
-helyi iparqzési adó 25%-a







82. Elhatárolt veszteség fogalma, szabályai
Negatív adóalap. Az elhatárolt veszteség korlátlan ideig elszámolható. Az adókötelezettség keletkezésének évének 4. és az azt követQ években elhatárolt vesztesége már csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható, ha az adózó a megfelelQ két évet is veszteséggel zárta. További lehetQség az olyan mezQgazdasági tevékenységet végzQ egyéni vállalkozónak, aki QstermelQi tevékenységet vagy növénytermesztést folytat, hogy az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelQzQ 2 évre visszamenQlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenQrzésével, úgy hogy a megelQzQ két év egyikében vagy mindkettQben megszerzett jövedelmét (az e tevékenységbQl származót) csökkenti tetszés szerint, de max a 2 évre együttesen is az elhatárolt veszteség összegével.

83. A vállalkozói költség fogalma
A vállalkozó számlával igazolt költségei.
-vállalkozói kivét
-a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggQ kiadások
-tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
-anyag, áru, göngyöleg beszerzési ára
-cégautó adó
-a tevékenység megkezdése elQtt 3 évvel beszerzett anyag árukészlet kiadása

84. Vállalkozói osztalékadó szabályai
Lásd 80/2 tétel. A vállalkozói osztalékalap azon része után, ami nem haladja meg a vállalkozási kivét 30%-át, az adó 20%, az osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35%.

85. Átalányadózás választásának feltételei, az átalányadó alapja
A vállalkozásból származó árbevétel évi 4 millió Ft-nál kisebb, kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén 22 milliónál kisebb. Nem áll munkaviszonyban. ÁFA szempontjából alanyi adómentes és/ vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. Az adó meghatározása: általában a vélelmezett költséghányad a bevétel 40%-a; jogszabályban felsorolt tevékenységek esetén (halászat, építQipar, taxi stb.) a bevétel 80%-a.; kizárólag kereskedelmi értékesítés esetén a bevétel 87%-a; a kereskedelmi tevékenység, de kizárólag meghatározott üzlet tevékenysége (élelmiszer, kenyér stb.) esetén a bevétel 93%-a; mezQgazdasági kistermelQ esetén növénytermesztésnél a bevétel 85%-a; állattenyésztésnél a bevétel 94%-a.

86. Tételes átalányadózás feltételei, mértéke
Feltételei: fizetQ-vendéglátói tevékenységet folytató magánszemély, ha e tevékenységet a tulajdonában lévQ, haszonélvezetében lévQ lakásban vagy üdülQben folytatja; ha a magánszemély több lakással, üdülQvel rendelkezik, csak akkor választhatja, ha ezek közül csak egyben folytat fizetQ-vendéglátói tevékenységet.
Mértéke: évi összege szobánként 32 000 Ft.

87. Vállalkozói adókedvezmény feltételei
A vállalkozói adókedvezményt legfeljebb a vállalkozói SZJA mértékéig lehet érvényesíteni. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói SZJA-nak legalább a 30%-át meg kell fizetnie, ha 100%-os adókedvezményre, vagy kisvállalkozói kedvezményre van jogosultsága. Ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény esetén csak egy érvényesíthetQ.

88. Ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítása
Ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követQ 5 évben történik, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételbQl le kell vonni :
-a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggQ más kiadásokat
-az értéknövelQ beruházásokat
-az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
Ezt követQen a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget (elQzQ esetben kiszámolt összeget) csökkenteni kell, ha az átruházás a 6. évben történik a számított összeg 10%-val, a 7. évben a 20%-kal, a 8. évben 30%-kal, ..., a 15. évben vagy utána a számított összeg 100%-val.
Az adó mértéke 20%.

89. Lakásszerzési kedvezmény igénybevétele

90. Lakáscélú felhszanálás fogalma
a) a belföldön fekvQ lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzQdés keretében történQ megszerzése
b) belföldön fekvQ lakás építése, építtetése
c) belföldön fekvQ lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történQ bQvítést eredményez
d) magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények a) és c) pontban nem említett esetei

91. TQkejövedelmek formái
-kamatból származó jövedelem
-értékpapír kölcsönzésbQl származó jövedelem
-osztalékból származó jövedelem
-árfolyamnyereségbQl származó jövedelem
-vállalkozásból kivont jövedelem

92. A kamat fogalma és adózása
-takarékbetét, takaréklevél, devizabetét kamata
-nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír hozadéka
-nyilvános forgalmazás során elért árfolyamnyereség
-magánszemély által nyújtott hitel kamata
-tQkeérték-növelQ, nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítQ értékpapír növekménye
-zárt kibocsátású értékpapír szerzése, forgalmazása esetén a kamat
-a biztosítási szerzQdéshez fqzQdQ maradékjogból származó jövedelem
-tQzsdei ügylet során megszerzett bevétel
A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0%.

93. Az osztalék fogalma és adózása az SZJA-ban
A társas vállalkozás tagja vagy az egyéni vállalkozó az adózott eredménybQl osztalékot vehet fel és bevétel egésze jövedelem. Adózása: a saját tQke 30%-ig terjedQ összegre 20%-os adót kell fizetni, az e feletti rész adója 35% és a korábbiakkal ellentétben megszqnt a 11%-os egészségügyi kötelezettség. Az osztalék adóját a kifizetQ vonja le és fizeti be a kifizetés hónapját követQ hó 12-éig. Az osztalékra elQleget is szoktak fizetni. Ennek adója 20%, de ennek feltétele a számviteli törvényben elQírt közbensQ mérleg készítése.

94. Árfolyamnyereség fogalma és adózása
ÁrfolyamnyereségbQl származó jövedelem az átruházott értékpapírokra elszámolt bevétel együttes összegébQl az átruházott értékpapírok megszerzésére fordított és egyéb járulékos költségek együttes összegének levonása után megmaradó rész. Nem minQsül árfolyamnyereségbQl származó jövedelemnek az említett különbözetbQl az a rész, amelyet más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. Az árfolyamnyereségbQl származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Az értékpapír megszerzési értékén a vásárláskori bizonylatban feltüntetett árat kell érteni. A törvény a 67§ (9) bekezdésének c) pontjában részletezi a különbözQ megszerzési lehetQségek esetén az értékpapír megszerzési értékét. Az adót a kifizetQ vonja le és fizeti be. Ha nem vett figyelembe minden költséget, akkor a magánszemély az éves bevallásában rendezi azt. Az adózó a jövedelmet az értékpapír átruházásának napjára állapítja meg.

95. Természetbeni juttatások fogalma
Természetbeni juttatás a kifizetQ által a magánszemélynek adott nem pénzben nyújtott vagyoni érték (pl.: termék, termény, értékpapír), amelyet a magánszemély a kifizetQnek nem tért meg. A törvény meghatározza azokat a természetbeni juttatásokat, amelyek részben mentesek, részben más jogcímen adókötelesek (természetben adott munkabér, az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke, adóköteles tárgynyeremény, a jegyzett tQke emelése keretében magánszemélynek juttatott értékpapír). Természetbeni juttatásnak minQsül többek között a kifizetQ által adott ajándék, az adóköteles biztosítási díj, a reprezentáció és az üzleti ajándék.

96. Cégautóadó fogalma, feltételei
A természetbeni juttatás egyik speciális esete az alkotmányossági, adópolitikai, jogi és adótechnikai szempontból egyaránt kétes hírq cégautóadó. Ez az adó elvileg a kifizetQ személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkezQ jövedelem havi adótételekkel megállapított tételes adója, amely a személygépkocsi beszerzési értékétQl és korától is függ. A cégautóadó fizetésére az a kifizetQ köteles, aki a magánszemély számára a magáncélú használatot biztosítja, azzal, hogy a cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát vagy üzemeltetQjét kell tekinteni.

97. Vegyes jövedelmek formái
A vegyes jövedelmek eltérQ természetqek, különbözQ adótechnikai vagy preferenciális okokból kerültek ki az összevont adóalapból. A lineáris adózás az esetek egy részében opcionális jellegq. A vegyes jövedelmekhez tartozik a kisösszegq kifizetés, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a társasház, társasüdülQ jövedelme, a nyereménybQl származó jövedelem és aprivatizációs lízingbQl származó jövedelem.

98. Kis összegq kifizetések fogalma és adózása
A kisösszegq kifizetések szabálya szerint az önálló tevékenységbQl származó, egy szerzQdés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély  az egyéni vállalkozást és a mezQgazdasági kistermelést kivéve  választhat, hogy a jövedelem után az adótábla legmagasabb adókulcsa szerinti (38%) forrásadót vonjanak-e le, vagy írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.


99. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adózása
A termQföld bérbeadásból származó bevétel (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20%.
100. NyereménybQl származó jövedelem formái és adózásuk
Az engedményhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyereményjövedelem címén kapott bevétel után, pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 20%. Amennyiben a nyeremény más vagyoni érték  nem pénz -, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve 25% a kifizetQt terhelQ lineáris jövedelemadó. Jövedelemadó-mentes az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyerQ autamátákból, a játékkaszinóból, totalizatQri rendszerq lóversenyfogadásból származó nyeremény.

101. Reprezentáció fogalma
Reprezentációnak minQsül a juttató tevékenységével összefüggQ üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás).

102. Belföldi illetQségq társasági adóalanyok köre
Belföldi illetQségq adózó a belföldi személyek közül a gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet kivételével, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a körhasznú társaság, az alapítvány, az egyház stb.

103. KKT. fogalma, tagjainak felelQssége, üzletvezetése, képviselete, legfQbb szerve
A KKT. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alaptípusa. Tagja lehet bármely jogalany, kivéve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, hiszen a felelQsséghalmozás miatt ez kizárt. Ugyancsak nem lehet tagja kiskorú természetes személy, illetve az a természetes személy, akinek a felelQssége más társaságban már korlátlan, illetve egyéni vállalkozó. A társaság tartozásaiért elsQdlegesen a társaság felel. A tagjainak mögöttes felelQssége áll fenn a tartozásokért, amely alapján felelQsségük korlátlan és egyetemleges. A tagok vagy a tagok bármelyike a társasággal együtt perelhetQ. Ezzel függ össze az a szabály, hogy a társaság vagyonára a t6agok perben állása nélkül is, a tagok saját vagyonára pedig csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethetQ végrehajtás. A társaságba belépQ tag a társaság korábbi mqködéséért is korlátlan felelQsséggel fog tartozni. E kérdésben a tagok belsQ jogviszonyukban eltérhetnek egymástól, de ez 3. személlyel szemben hatálytalan. A társaságból kilépQ tag a kilépéstQl számított 5 évig felel a kilépéséig vállalt kötelezettségeiért. VezetQ tisztségviselQ az üzletvezetQ, amelynek ellátására minden tag jogosult, csak személyesen látható el, képviseletnek helye nincs. Az általános szabályoktól eltérés, hogy itt jogi személy tag is elláthatja a vezetQ tisztséget. Ebben az esetben a jogi személy tag szervezeti képviselQje jár el. A kijelölt képviselQ képviseleti joga társasági viszonyának megszqnésével megszqnik. A társaság szervezetének sajátossága, hogy a legfQbb szerve vagy a taggyqlés, vagy a tagok gyqlése. A taggyqlés formalizált szervezet, ezért közkereseti társaság esetén ritkább. A tagok gyqlése kizárólagos hatáskörébe a már ismert esetek tartoznak (társasági szerzQdés módosítása, beszámoló elfogadása, eredmény felosztása, vezetQ tisztségviselQ választása). A tagok gyqlése kapcsán a határozatképesség nem értelmezhetQ, ugyanis csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, személyes megjelenés kötelezQ, képviseletnek helye nincs. FQ szabály szerint minden tagnak legalább egy szavazata van, de ettQl el lehet térni.




104. Bt. Fogalma, tagjainak felelQssége, tagsági viszony megszqnésének okai
A Bt. a tagjai által közös gazdasági tevékenységet folytató olyan társaság, ahol egy vagy több beltag felelQssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, míg egy vagy több kültag felelQssége a vagyon betétje mértékében korlátozott. A Bt-ra a beltagok viszonylatában teljes mértékben a KKT-ra vonatkozó elQírások alkalmazandók, specialitása a kültag. A kültag a beltaggal azonos módon csak akkor felel, ha neve a társaság cégnevében szerepel. Üzletvezetésre, képviseletre csak beltag jogosult, kültag csak akkor, ha neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a Bt-bQl valamennyi beltag vagy kültag kiválik, megszqnik a társaság, kivéve, ha 3 hónapon belül új beltag vagy új kültag lép be, illetve ha elhatározzák, hogy közkereseti formában mqködnek tovább.

105. A közös vállalat fogalmi elemei
A közös vállalatnak bármely jogalany tagja lehet. Sajátossága, hogy tevékenységéért a saját vagyonán túl a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában, kezesként felelnek. A közös vállalat legfQbb szerve a tagszervezetek küldötteibQl álló igazgatótanács. Az igazgatótanács jogosult a vállalat belsQ szervezetének és irányítási, ellenQrzési rendjének kialakítására; a beszámoló elfogadására, a tisztségviselQk megválasztására, a társasági szerzQdés módosítására stb. Az igazgatótanács évente egyszer ülésezik, határozatképes, ha a szavazatok ¾-ét képviselQ tagok jelen vannak. Az igazgatótanács választja a vezetQ tisztségviselQt, az igazgatót. A közös vállalat tagjának tagsági viszonya is sajátosan szqnhet meg. A tag évvégére, a kilépés elQtt 3 hónappal bejelentheti kilépési szándékát az igazgatótanácsnál, a kilépést követQen még 5 évig kezesként felel. A kilépést követQ 3 éven belül el kell számolni a kilépQ taggal. Amíg a vagyoni hányadát nem adják ki, addig osztalékra is jogosult. A közös vállalatnál lehetQség van akár év közben is az igazgatótanács hozzájárulásával a tagsági viszony átruházására, azzal a megszorítással, hogy kívülállóra átruházni nem lehet. Átruházás esetén a tag kezesi felelQssége megszqnik.

106. A KFT. esetén törzsbetét, üzletrész fogalma, üzletrész átruházása
A korlátolt felelQsségq társaság elQre meghatározott összegq törzsbetétekbQl álló törzstQkével jön létre, ahol a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerzQdésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért  e törvényben meghatározott kivétellel- a tag nem felel. A KFT. sajátossága tehát a tag korlátolt felelQssége. A törzstQke minimumát és összetételét a jogszabály rögzíti: 3 000 000 Ft, amelybQl a pénzbetét nem lehet kevesebb, mint minimum 30%, de legalább 1 000 000 Ft. Alapításkor minimum a pénzbetét felét be kell fizetni, a többi részt bejegyzéstQl számított 1 éven belül. Az egyes tagok törzsbetéteinek mértéke minimum 100 000 Ft, de 10 000 Ft-tal oszthatónak kell lennie. Az üzletrész átruházása kapcsán elQvásárlási jog illeti meg a többi tagot, a társaságot és a taggyqlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben. Adásvételi szerzQdésem kívüli átruházás kizárását a jogszabály lehetQvé teszi.

107. Mellékszolgáltatás

108. Befolyásszerzés formái
A befolyásszerzés más vállalkozásban való részesedés megszerzését jelenti. Befolyásszerzés esetén mindig beszélhetünk uralkodó tagról és ellenQrzött társaságról. Uralkodó tag bármely jogalany lehet, míg ellenQrzött társaság csak KFT és Rt. JelentQs részesedés esetén az uralkodó tag megszerezte egy másik társaságban a szavazati jog több mint 25%-t, többségi irányítás esetén az uralkodó tag több mint 50%-ot szerzett az ellenQrzött társaságban, míg közvetlen irányítást biztosító befolyással az uralkodó tag akkor rendelkezik, ha a szavazatok több mint 75%-t megszerezte.

109. Felszámolási eljárás és a felszámolás elkülönítése
Felszámolási eljárás az adós, a hitelezQ, a végelszámoló kérelmére és a cégbíróság értesítésére indulhat. Ha nem adós kérelmére indul, akkor a bíróság haladéktalanul értesíti az adóst, hogy 8 napon belül nyilatkozzon, elismeri-e a követelést, vagy kér-e haladékot a tartozás kiegyenlítésére. Ha nem ismeri el, a bíróság nem peres eljárás keretében vizsgálja adós fizetésképtelenségét, s akkor állapítja meg, ha adós nem vitatott, vagy elismert követelését 60 napon belül nem egyenlítette ki, ha vele szemben a végrehajtás eredménytelen volt, vagy a megkötött csQdegyezséget nem teljesítette. A felszámolás kezdQ idQpontja a bírósági végzés jogerQre emelkedésének napja. A felszámolás elrendelésével egyidejqleg a bíróság kijelöli a felszámolók jegyzékébQl a felszámolót, aki innentQl kezdve a felszámolás alatt álló céget képviseli, a vezetQ tisztségviselQ jogosultsága megszqnik. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít és ütemtervet a felszámolás lefolytatására. A szerzQdésektQl azonnali hatállyal felmondhatja és el is állhat a szerzQdésektQl. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Adós vagyontárgyait értékesíti, ha a felszámolás az egy évet meghaladja, közbensQ mérleget készít. A felszámolás befejezésével zárómérleget készít. Felszámolási zárómérleg elkészítése 2 év elteltével kötelezQ. A befolyt pénzbQl a hitelezQket sorrend alapján fizeti ki.

110. Végelszámolás
a gazdasági társaság legfQbb szerve a tagok minQsített döntése alapján elhatározhatja a társaság jogutód nélküli megszqnését. Végelszámolásra tehát csak abban az esetben kerülhet sor, ha nincs fizetésképtelenségi eljárás. A végelszámolást fQ szabályként a társaság valamely vezetQ tisztségviselQje végzi. A szavazatok minimum 1/10-ét képviselQ tagok azonban cégbíróságtól más személy végelszámolókénti kirendelését is kérhetik. Végelszámolónak azonban meg kell felelnie a Gt-ben a vezetQ tisztségviselQkre elQírt követelményeknek, valamint nem rendelhet ki a cégbíróság végelszámolónak olyan személyt, aki ellen a társasági tagok többsége tiltakozik. A végelszámolás elhatározását közzé kell tenni. A közzétételt követQen a végelszámoló összegyqjti a társaság követeléseit, illetve a társasággal szembeni igényeket. A társasággal szembeni jogos követeléseket kielégíti, a fennmaradó vagyont a tagok között vagyonbevitelük arányában felosztja. Amennyiben a tartozásokra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet, úgy a végelszámoló intézkedik a társaság felszámolása iránt. A végelszámolást követQen a társasági kötelezettségekért a KKT tagjai és a bt beltagjai 5 évig terjedQen korlátlan, míg a Bt kültagjai, a KFT, az Rt és a szövetkezet, az egyesülés és a közös vállalat tagjai a felosztott társasági vagyonból a nekik jutott rész erejéig kötelesek helytállni.

111. Egyesülés és szétválás, kényszerátalakulás, az átalakulás szakaszai
Átalakulásról akkor beszélünk, ha a gazdasági társaság valamilyen más formájú gazdasági társasággá alakul át. Az átalakulás a jogi személyek általános jogutódlása. Az egyesülési formák a beolvadás és az összeolvadás. Beolvadás esetén a beolvadó társaság megszqnésével annak egész vagyona a másik Gt-ra, mint átvevQ társaságra általános jogutódként száll át. Így Q felel a beolvadó társaság kötelezettségeiért is. Összeolvadás során az egyesülQ Gt-ok megszqnnek és vagyonuk mint egész, tovább az egyesülQ Gt-ok valamennyi jogutódlása és kötelezettsége az új Gt-ra, mint jogutódra száll. A szétválási formák a kiválás és a különválás. Kiválás esetén az a gazdasági társaság, amelybQl kiválás történik, vá'($ J J
Î




ç

ŠÂ.6Xª<„ † ˆ ¦ <rÂä„ÌÎüb˜Ò à*hUCthUCth¨$C>*h¨$ChUCth÷ B>*h÷ BhUCth§+F>*h§+FhEcPhUCth­h@>*h­h@hUCth(i~>*h(i~h(i~h
Y»>*h(i~h(i~>*@(¯Òò # $ J f € š ¸ ÷ 
¼
Ò
à
ò

H
J
Î


N

Œ

Æ

Ö

æ

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdUCt< þæ

ç


ˆ \¼6jˆŠÂÚZŒ,.0246X† ˆ ¦ :<÷÷÷÷÷÷ììì÷÷÷ááá÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
Fa$gdUCt
$
&
Fa$gdUCt $a$gdUCt<rÁÂäØ
2^‚„ÌÎüÔú(b–˜Òž à: ;\;b=t=8>:>n>AZAòBCÒC$DØEÜEàEVFXFŽI¼I¾IÊJüJ^L`LÈLðMhNÀOâOôOüOdPlPdR–RÊS"U¶U¸U¾UþUüøüðëøçßçßçßçÛç×Ï×Ç×Û×Ç×ÃÇ»Çó«Ã³Ã§Ÿ§Ÿ§Ÿ§—§—§Ÿ§“‹“†‹ h[’>*h[’h[’>*h[’h]ZÂh]ZÂ>*h[’h]ZÂ>*h]ZÂh[’h¼SI>*h[’hXw»>*hXw»hXw»>*hXw»hXw»h¼SI>*h¼SIh¼SI>*h¼SIhCýh¼SIhu4>*hu4 hEcP>*hEcPhEcP>*hEcPhUCt4´4|5777V7`8 99Æ9È9F:;
;\;|;l<`=8>:>n>AAZApB BòBRC÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìì
$
&
Fa$gd¼SI $a$gdUCtRCnC–C²CÈCÊCÌCÎCÐCÒC$DzD¨DôDPE¬EÖEØEÚEÜEXFÒFšGŒIŽI¾IÈJÊJôôôìììììììììììììììììììììììì $a$gd¼SI
$
&
Fa$gd¼SIÊJüJ^L`LÈLîMðMhN¸OºO¼O¾OÀOâO`PàP2Q|Q~Q¸QÔQRbRdR–R6S÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëààØØØ $a$gd]ZÂ
$
&
Fa$gd]ZÂ
$„Ä`„Äa$gd]Z $a$gd¼SI6SÊSRT U"U¶U¸UºU¼U¾UþUÂVüV0WTWnWœWÀWXXFXvXDY~YÔYîYmZnZZ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂþU2WRWXX6XFXnZZ

[/[Œ[[±[J\L\’\”\|`Ô`6d 0ü>*h
0üh´phÐMw>*h7h´ph7>*h´ph[’>*hÝ#âh´phÝ#â>*h´phÚ
çh´phþ1>*h´phÚ
ç>*hþ1hþ1>*hþ1h[’hCý>*h[’h[’>*hCýh[’8Z
[

[/[Œ[[±[J\L\”\>]–^z`|`Ô`6d8d:dq@qšq s†t0u2uxupvºvèvPw|w~w€w‚w„wØwèxìyîy÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂîyz*{¢{Æ{ò{||t|}}`}.0”ăƃ„^†ü‡þ‡VˆÎ‰Ð‰&ŠHŒJŒLŒ’Œ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂ`}08’”ƃ„8†X†’†®†þ‡Vˆ‰Ì‰Î‰Ð‰&ŠJŒLŒ’Œò,Žv’¨è¦’â’Ü” •v–¬–Ê—˜4™úšüšþšJ›4œjœ¼œ x b¢ž¢¨¢R£d£à¤â¤ä¤.¥Ô¦0§˜ªÎª«
«è¯î¯P±R±üôìôèìèäèäèìèàèàØàÔØàØàäàÌÔÌÔÌÔÌÔÌÔÈÔÈÀÈÀÈÀÈÀÈÀȼä¼È¼´¼´¼´¬´¨ä¨¤h 2YhlMÌh 2Yh 2Y>*h 2YhQà>*hQàh 2YhR"U>*hR"Uh 2Yh´p>*h´ph´ph4 Ô>*h4 ÔhCýhŠSh´phŠS>*h´ph
0ü>*h
0ü@’ŒÈŒöŒN´ðò,ŽÖŽ¦¨è¤’¦’â’B“†“º“:”œ”ڔܔ •d•z•¬•–t–÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂt–v–¬–ì–@—V—b—x—¼—È—Ê—˜üšþšJ›2œ4œjœºœ¼œ x ¤¡`¢b¢ž¢â¤÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂâ¤ä¤.¥Ò¦Ô¦0§–ª˜ª
«R±T±š±H¶J¶–¶€¹‚¹ä¹†¿ˆ¿ö¿ÄÄÄ–Æ È¢ÈðÈÉ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd]ZÂR±T±š±ÔµúµJ¶–¶~¹€¹‚¹ä¹ˆ¿ö¿àÁâÁhÂÄÄĐĢÈðÈâÊTËVË4ҜÒÕÊÖ(×ÜÛèÛ@ÜbÞÞÞêÞ"â$â&âjâÌäåAæEæRæpæzæ‚æ~ççÃçÄçFèJè>êˆêŒê¤êüôüðüôìüìäìäìàìàìàØàØàÐØÌÐÌÈÀȼÀȸð¸È¸°¸°¬°¤°¤°¬ ¬ ¬ ¬ ¬˜haUUh >*haUUh‡H)hCý>*h‡H)h‡H)h >*h hZïh.QÛh.QÛ>*h.QÛhÆ/¼h.QÛhÆ/¼>*h.QÛhŽ"ˆ>*hŽ"ˆh.QÛhŒ5œ>*hŒ5œhCýh.QÛhlMÌ>*hlMÌ9ɄɦÉÊJʌÊâÊVË2Ò4ҜÒøÒ ÓfÓ¤ÓÐÓÔ:ÔpÔÎÔÕZՂոÕ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììììììììäÙÎ
$
&
F a$gd.QÛ
$
&
Fa$gd.QÛ $a$gd.QÛ
$
&
Fa$gdÆ/¼ $a$gd]Z¸ÕìÕ2Öf֘ÖÈÖÊÖ(×þ×vÙÚ¤ÛÚÛÜÛÞÛàÛâÛäÛæÛèÛ@Ü$â&âjâÀâæâZãÌãôôôôôìììììììììììììììììììììì $a$gd.QÛ
$
&
Fa$gd.QÛÌãä2äÊäÌäå@æAæ‚æŠêŒêèêZí°í²íîð’ð
ñ$ò¶òòòDóŽõ¶õ¸õ ööVö÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd.QÛ¤ê¾êèêë$ëí:í²íî’ð
ñBñ"ò$ò¸õ ööTöVö¢øòøôø¦ù¨ùÜùDû‚ûàûâûý&ýäÿ@BÎÐÒ>dfh¸¸




HàP¬®
÷ïëçëçëïëßëÛëÛßÛßÖÛÒÛÒËÃÒ¿»Ò»ç»³®§»§»§»§»³»Ÿ®»—»—»—®»»

h2<µh™E’h2<µh™E’>*hisÚh™E’>*

h„WGh™E’ h™E’>*h–3Nh™E’>*h™E’h h T¼h >*

hÙVh T¼h T¼ h >*hÙVhÙVh >*hCýhaUUhaUUh >*haUUhCý>*7Vö¼÷øôø¦ù¨ùÜùúpú°úûBûDû‚ûâûHü°üýèýnþöþJÿâÿäÿBfh¸÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïï $a$gd™E’ $a$gd.QÛ¸¶
¸


HÞàNP®


xÈ8-Œ#Ž#Ä#ö%ø%^& ))º) :÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd™E’


xÈ8-Ž#Ä#ø%^&)¸)º): :(:À:º@¼@A¦J¨J4K6K:Sst¬2²d²Ð³´¾·À·¸Ø¸p¹r¹„¹Z¼ˆ¼¦½¨½V¿üôðôðèðèðèãðÜ×èðÐèðÉèãðÂãð»ãð»ãð´ãð¬ð¬ðªð¬ðãð£ãð›ã¬ð¬ð—ðhCýh33£h™E’>*

h%ƒh™E’UhÊCªh™E’>*

hL#Vh™E’

h™rëh™E’

h” h™E’

hg^Gh™E’

h¿gh™E’ hZï>*

hTÕh™E’ h™E’>*hw¶h™E’>*h™E’h}Zh™E’>*hZï8 :":$:&:(:À:º@¼@A¦J¨J6KSnSpS¨S"X$X”X&c;(cNcðmòmBn2²d²¬²÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd™E’ltozatlan társasági formában mqködik tovább. Különválás kapcsán a különváló gazdasági társaság megszqnik, vagyona a létrejövQ gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át. Az átalakulsá elhatározása általában a társaág döntése. Egyes esetekben azonban a jogszabály teszi kötelezQvé az átalakulása lefolytatását (kényszerátalakulás). Ennek esete, ha a Gt saját tQkéje két egymást követQ évben kisebb, mint a kötelezQen elQírt jegyzett tQke és a tagok a szükséges saját tQke pótlásáról nem gondoskodnak, akkor a második évi beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül át kell alakulniuk olyan gazdasági társasági formába, ahol vagy nincs elQírt jegyzett tQke minimum, vagy olyan jegyzett tQkéjq társaságba, amely jegyzett tQke minimum követelményének az a társaság eleget tud tenni.
Az átalakulás szakaszai:
1) elQzetes döntés az átalakulásról
2) az átalakulással kapcsolatos tervezetek elkészítése
3) a tervezetek elfogadása, végleges döntés az átalakulásról
4) közzététel
5) cégbejegyzés

112. Szövetkezet fogalma
A szövetkezet lényegében egy sajátos társas vállalkozási forma. A szövetkezet alapításához legalább 5 személy szükséges. Az alakuló közgyqlésen kell elfogadni a szövetkezet alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatait, meg kell választani továbbá a szövetkezet tisztségviselQit. A szövetkezet képviseletét az igazgatóság, vagy az ügyvezetQ elnök látja el. A szövetkezet tagjai a társaság mqködésében személyesen részt vesznek. A tagokat egyenlQ szavazati jog illeti meg.

113. Külföldi illetQségq TA alanyok
Külföldi illetQségq adózó a külföldi személy, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet

114. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete
Fióktelep: a külföldi székhelyq vállalkozásnak olyan jogi személyiséggel nem rendelkezQ, önállóan gazdálkodó szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepként bejegyeznek. A fióktelep jogosult vállalkozási tevékenységet végezni, eljárni a hatóságokkal és harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonyban.
Kereskedelmi képviselet: a külföldi székhelyq vállalkozás által létrehozott, vállalkozói tevékenységet nem folytató szervezeti egysége, amelyet szintén belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyeznek. A kereskedelmi képviselet szerzQdések közvetítésével, elQkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggQ feladatokat lát el.

115. Adójogi telephely fogalma
A telephely olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, üzemet stb.

116. Székhely, telephely, fióktelep
Telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti-, üzemi-, termelQ- és szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétQl különbözQ közigazgatási területen található.
Székhely: ahol a társaság központi ügyintézése folyik.
Fióktelep: székhelytQl elkülönült közigazgatási helyen lévQ telephely.

117. Offshore cégek sajátosságai és adózásuk
A külföldiek részére biztosított úgynevezett off-shore cég alapításának a lehetQsége már megszqnt, de még jelenleg is vannak ilyen mqködQ vállalkozások. A külföldön tevékenységet végzQ off-shore cég olyan belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkezQ, megszakítás nélkül 100%-ig külföldi tulajdonban lévQ korlátolt felelQsségq társaságot vagy kizárólag névre szóló részvényekbQl álló részvénytársaságot takar, amely rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel, s csak külföldön, külföldinek végez kereskedelmi tevékenységet vagy nyújt pénzügyi szolgáltatásnak vagy kiegészítQ pénzügyi szolgáltatásnak nem minQsülQ szolgáltatást. A feltételek maradéktalan megvalósulása esetén a cég társasági adófizetési kötelezettsége mindössze 4% + osztalékadó.

118. Az elQtársaság
A társaság létesítQ dokumentumát közjegyzQ vagy ügyvéd által ellenjegyezett okiratba kell foglalni, majd 30 napon belül  bejegyzés és közzététel céljából- be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az ellenjegyzéstQl kezdve a társaság cégbírósági bejegyzésig a társaság elQtársaságként mqködik. A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyet a cégtörvény elQír. Az elQtársaság szakaszában a társaság bejegyzés alatt toldattal jogosult gazdasági tevékenységet is végezni (kivétel a kereskedelmi képviselet és a fióktelep). Mqködésére a létrehozni kívánt gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a társaság tagjaiban változás nem lehet, a társasági szerzQdés nem módosítható, nem lehet valamely tagot kizárni, átalakulás, vagy megszqnés nem határozható el.

119. A cégjegyzés
A társaság cégjegyzésére, azaz a társaság képviseletére a társaság képviselQi jogosultak. A képviseleti jog minden esetben megilleti a vezetQ tisztségviselQket.

120. A vezetQ tisztségviselQ felelQssége, kizáró okok, összeférhetetlenség
A vezetQ tisztségviselQk felelQssége szigorúbb az átlagtól, ugyanis az ilyen tisztséget betöltQ személyektQl általában elvárható magatartás kifejtését követeli meg ahhoz, hogy mentesüljön a felelQsség alól. Ha több vezetQ tisztségviselQ jár el a cég nevében, akkor felelQsségük egyetemleges, kivéve az igazgatóság esetén, ahol lehetQség van a mentesülésre, ha valamely igazgatósági tag a határozat meghozatalában nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott és azt felügyelQ bizottságnak bejelentette. Nem lehet vezetQ tisztségviselQ, akit bqncselekmény elkövetése miatt jogerQs szabadságvesztésre ítéltek, akit valamely tevékenységtQl eltiltottak, akinek a cége felszámolás útján szqnt meg, illetQleg az sem, akinek cégét a cégbíróság hivatalból törölte. A vezetQ tisztségviselQ összeférhetetlenségi szabályai vonatkoznak egyrészt a részesedésszerzésre és a tisztségvállalásra, az ügyletkötésre, továbbá hogy nem választható sem Q, sem közeli hozzátartozója felügyelQ bizottsági taggá és könyvvizsgálóvá.

121. FelügyelQ bizottság választásának kötelezQ esetei, hatásköre
A gazdasági társaság ellenQrzését a felügyelQ bizottság látja el. Bármely társaságnál választható, de kötelezQ részvénytársaságoknál, KFT-nél, ha a jegyzett tQke az 50 millió Ft-ot meghaladja, s bármely Gt esetén, ha az alkalmazottak létszáma a 200 fQt meghaladja. A felügyelQ bizottság ellenQrzi a társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetQktQl jelentést és felvilágosítást kérhet, a társaság iratait és könyveit megvizsgálhatja, amihez szakértQt is igénybe vehet. A felügyelQ bizottság elQzetes megvizsgálása és jóváhagyása nélkül a legfQbb szerv a beszámolóról és a nyereségfelosztásról nem hozhat érvényes határozatot.

122. Könyvvizsgáló feladata, könyvvizsgáló választásának kötelezQ esetei
A könyvvizsgáló a társaság pénztárát, értékpapír és áruállományát, szerzQdéseit és bankszámláját részletesen jogosult megvizsgálni, ellenQrizni, az éves beszámolóról véleménye nélkül döntés a legfQbb szerv részérQl nem hozható. Könyvvizsgálók alkalmazása lehet fakultatív valamint kötelezQ. KötelezQ a könyvvizsgáló alkalmazása az egyszemélyes gazdasági társaságoknál, a részvénytársaságnál, valamint az 50 millió Ft törzstQkét meghaladó KFT-knál. Könyvvizsgálóvá csak az választható, aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel.

123. A tag kizárása
A tagot a többi tag kizárhatja, ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti.

124. Gazdasági társaságok megszqnésének esetei
A társaság megszqnésének speciális esete, hogy ha a tagok száma egy fQre csökken, a társaság csak akkor szqnik meg, ha 3 hónapos jogvesztQ határidQn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot. A megszqnést követQen a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Sajátos rendelkezés, hogy lehetQség van egyszerqsített végelszámolás lefolytatására, ami azt jelenti, hogy a végelszámolás elhatározásától számított 30 napon belül tartozásait kiegyenlíti, s vagyonát felosztja.

125. TA- adóalap megállapítása
A társasági adó alapja belföldi illetQségq adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás elQtti eredmény, módosítva a csökkentQ és a növelQ tételekkel valamint a társaságiadó-alap különös szabályaival. Az eredmény megállapítása a számviteli törvény alapján az eredmény kimutatáson, illetve az eredmény levezetésen alapuló módszerrel történik, azaz az eredmény egy adott idQszak bevételeinek és ráfordításainak a különbözeteként határozható meg. Bevételek: az árbevétel, az egyéb bevétel (az értékesítés nettó árbevételének részét nem képezQ bevételek), a pénzügyi mqveletek bevétele, a rendkívüli bevételek. Az eredmény pozitív érték esetén nyereség, negatív érték esetén veszteség. Az eredmény megállapítása különbözQ attól függQen, hogy a könyvvitel egyszeres vagy kettQs.

126. Az értékcsökkenési leírás adózás elQtti eredményt módosító hatása
A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke fQszabályként nem számolható el a beszerzéskor. A számviteli törvény szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, elQállítási érték alatti vagyoni értékq jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke  a vállalkozó döntésétQl függQen- a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az adózó az értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetése napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást minden esetben azokra a napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz az adózó állományában volt. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. Az adózás elQtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét. A csökkentQ és növelQ tényezQk között is említett korrekciós szabályok alapján az adóalapot meg kell növelni a számviteli szabályok szerinti terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásnak a számviteli szabályok szerint az adózás elQtti eredmény terhére elszámolt összegével.


127. Céltartalék adózás elQtti eredményt módosító hatása
A céltartalék a várható kötelezettségek, az esetleges jövQbeli veszteségek fedezetét teremti meg. A kettQs könyvvitelt vezetQ adózónál a törvény mind a csökkentQ, mind a növelQ tényezQk között említést tesz a céltartalékról. Az adóévben képzett és ráfordításként elszámolt céltartalék összegével növelni kell, míg a felhasznált és bevételként elszámolt céltartalék összegével csökkenteni kell az adóalapot.

128. Az értékvesztés adózás elQtti eredményt módosító hatása
A követelésekre a hatályos szabályok szerint értékvesztést kell elszámolni, illetve az adós vagy a vevQ fizetQképességének javulása esetén az értékvesztést visszaírással kell korrigálni. Az adóévben elszámolt értékvesztés összegével általában meg kell emelni az adózás elQtti eredményt az adóévre. Az adóév utolsó napján fennálló késedelmes követeléseknek a késedelem idQtartamától függQen csoportosított állománya alapján számított összeggel az adózás elQtti eredményt csökkenteni kell. Ennek megfelelQen az adóév utolsó napján 90-180 napos késedelemben lévQ követelések bekerülési értékének 2%-a, a 181-360 napos követeléseknek 5%-a, és a 360 napon túli követelések 25%-a csökkenti az adózás elQtti eredményt. Az adóévet követQen növeli az adózás elQtti eredményt az elQzQ évben adóalap-csökkentQ tényezQként érvényesített összeg.

129. Fejlesztési tartalék adózás elQtti eredményt módosító hatása
130. Kapcsolt vállalkozások
131. EllenQrzött külföldi társaság
132. Az elhatárolt veszteség szabályai a TA-ban

133. A közcélú adományok szabályai a TA-ban
Az adózás elQtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege és a tartós adományozás esetén az elsQ teljesítést követQ évtQl ezen jogcímen adott adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elQtti eredmény 20%-a érvényesíthetQ közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekq kötelezettségvállalás kötelezettségvállalás esetén; illetve másfélszerese kiemelkedQen közhasznú szervezet támogatása esetén.

134. A foglalkoztatásösztönzés szabályai a TA-ban
135. A kisvállalkozói kedvezmény a TA-ban

136. Non-profit szervezetek adózásának szabályai
Ha nem végez gazdasági tevékenységet, akkor nincs adófizetési kötelezettsége. Ha folytat gazdasági tevékenységet, de az árbevétel nem éri el az összes bevétel 10%-t, illetve max 10 millió forint, akkor adómentes. E felett adóköteles. Közhasznú alapítvány adómentes, ha az összes bevétel 10%-ánál kisebb az árbevétel, kiemelten közhasznúnál 15%, illetve az árbevétel nem haladja meg a 20 millió forintot. E felett a vállalkozási árbevételbQl levonjuk a kedvezményezetti árbevételt és elosztjuk a vállalkozási árbevétellel.

137. Külföldi vállalkozó adófizetésének speciális szabályai

138. Kis és középvállalkozások adókedvezménye
A hitelszerzQdés megkötése adóévének utolsó napján kis- és közép-vállalkozásnak minQsülQ adózó a 2000. december 31-ét követQen megkötött hitelszerzQdés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, elQállításához pénzügyi intézménytQl igénybe vett és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40%-a. Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

139. Fejlesztési adókedvezmény
Az adózó a Pénzügyminisztérium határozata alapján adókedvezményt vehet igénybe a fejlesztési program keretében megvalósított, jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékq beruházás (kedvezményezett térségben 1 milliárd Ft), munkahelyteremtést szolgáló beruházás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékq önálló környezetvédelmi beruházás stb. üzembe helyezése és az azt követQ ötéves üzemeltetése esetén

140.

141. Osztalék fogalma
A részvénytársaságnak a számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredménye, közgyqlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos hányad.


142. Belföldi illetQségq adóalany osztalékadó fizetése
Belföldi társasági adóalanynak nincs osztalékadó fizetési kötelezettsége. Ha magánszemély, akkor az SZJA szerint adózik Ez alapján a saját tQke 30%-áig 20%, e felett pedig 35% az adó.

143. Külföldi illetQségq adóalany osztalékadó fizetése
Az adó a kapott osztalék 20%-a.Nem kell adót fizetni, ha befekteti az osztalékot már meglévQ cég jegyzett tQkéjébe vagy alapuló cég jegyzett tQkéjébe.

144. ÁFA-törvény tárgyi hatálya
Az áfa esetében az adótárgy az adóalany által belföldön teljesített értékesített termék és nyújtott szolgáltatás, valamint az importált termék.

145. Termékértékesítés: a birtokba vehetQ dolog ellenérték fejében történQ átengedése, amely az átvevQt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. A törvény termékértékesítésnek minQsíti a lízingügyleteket, a termék feletti rendelkezési jog átadását bizományi szerzQdés alapján a megbízó és a bizományos között, továbbá a termék átadását vállalkozási szerzQdés alapján.

146. Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely nem minQsül termékértékesítésnek. E körbe tartozik a jogok és más immateriális javak átengedése, valamint a kötelezettségvállalás valamely cselekménytQl való tartózkodásra vagy valamely helyzet, állapot tqrése. Természetesen nem minQsül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése, ha az pénzzel vagy készpénz-helyettesítQ eszközzel történik.

147. Termékimport: a terméknek a külföldrQl belföldre történQ behozatala vagy egyéb módon történQ bejuttatása. A termékimport csak akkor valósul meg, ha a termék áthalad az országhatáron, tehát belföldre kerül.

148. Termékexport
Az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket legkésQbb a teljesítést hónapját követQ 6. hónap utolsó napjáig a vámhatóság külföldre kilépteti. A termék használatára, hasznosítására az értékesítés és a kiléptetés közötti idQszak alatt nem kerülhet sor.

149. Áfa adóalanyai
Az adóalanyiság teljes körq, adóalany lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet. A ténylegesen az áfarendszerbe tartozó adóalanyok döntQ többsége vállalkozás. Az adóalanyiság két konjunktív feltétele, hogy saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet; saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Gazdasági tevékenységnek minQsül a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerqen végzett tevékenység. Nem minQsül gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység, a munkaviszony jellegq jogviszony. Külföldi személy esetében a fióktelep gyakorolja a külföldi vállalkozás adóalanyiságával járó jogokat és kötelezettségeket belföldön, és a belföldi fióktelep tehet a cég adóalanyiságával kapcsolatos jognyilatkozatokat. Nem minQsülnek áfaalanynak a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezQ szervek, a helyi önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek stb.

150. Az Áfa fizetési kötelezettség keletkezése
A hatályos áfatörvény fogalomrendszere megkülönbözteti az adóalanytól az adó fizetésére kötelezett személy fogalmát. FQszabály szerint mind termékértékesítésnél, mind szolgáltatásnyújtásnál a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti az adót. A törvény azonban néhány kivételt meghatároz. A legfontosabb eset, amikor az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelQ adóalany fizeti, ha ugyanis a szolgáltatást nyújtó adóalany külföldi. Ezt szolgáltatásimportnak is nevezik. Termékimportnál az importáló az adó fizetésére kötelezett. Az adó fizetésére kötelezettség az ÁFA gyakran változó szabályai közé tartozik. Az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés idQpontjában keletkezik. A fQbb kivételek: egyszerqsített számla kibocsátása esetén a teljesítés idQpontja a kibocsátás napja, lízing esetében a teljesítés idQpontja az a nap, melytQl kezdve a bérlQ vagy a vevQ tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez illetve a terméket birtokba veszi.

151. Az ÁFA alapja
Termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében az adó alapja a teljesítés ellenértéke. Termékimport esetében az adóalap a vámérték, melyet növel a termékimporthoz kapcsolódó vám, vámkezelési díj, adó, illeték és más kötelezQ jellegq befizetés, továbbá az elsQ belföldi rendeltetési helyig felmerülQ járulékos költségek.

152. Az adólevonási jog tartalma
Az összfázisú, a hozzáadott értéken alapuló forgalmi adózás kulcsfogalma az adólevonási jog, amely megteremti az adóhalmozódás kiszqrésének lehetQségét azáltal, hogy a korábbi értékesítési fázisban fizetett adó összegével csökkenteni lehet a ténylegesen megfizetendQ adó összegét. Az adó megfizetésére kötelezett adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendQ adó összegébQl levonja az elQzetesen megfizetett adót. Az adólevonási jogot kizárólag az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy a kettQs könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát arra a termékértékesítésre és szolgáltatás-igénybevételére, amelyre nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza.




153. ElQzetesen felszámított adó, fizetendQ adó és elszámolandó adó kapcsolata
Az elQzetesen felszámított adó azt jelenti, hogy az adóalanyra egy másik adóalany a teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása során általános forgalmi adót hárított át, továbbá ilyennek minQsül az adóalanyra a termékimport után kivetett adó, ha azt az adóalany megfizette. A törvény ugyancsak elQzetesen felszámított adónak tekinti azt az adóösszeget is, amelyet az adóalany a szolgáltatást saját nevében megrendelQként vagy saját vállalkozásában megvalósított beruházása után fizetett meg. Az adóalany a fizetendQ adót csökkentheti az adómegállapítási idQszakban keletkezett és levonható elQzetesen felszámított adó összegével. Az így meghatározott különbözet jelenti az elszámolandó adót.

154. Adólevonási tilalom esetei
Nem vonható le az elQzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészében vagy részben nem az adóalanyiságot eredményezQ gazdasági tevékenységhez használja fel, hasznosítja. Kizárt az adólevonás akkor is, ha a terméket az adóalany közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja. Ez a korlátozás nemcsak kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végzQket érinti, hanem azokat az adóalanyokat is, akik csak részben végeznek ilyen tevékenységet. Kizárja az adólevonást a törvény akkor is, ha az adóalany olyan terméket szerez be vagy szolgáltatást vesz igénybe, amiket jellemzQen személyes felhasználásra szokás igénybe venni. Az adólevonási jog kizárólag az elQzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.

155. Részleges levonási tilalom

156. Adólevonási jog személyi és tárgyi feltételei
Az adólevonási jogot kizárólag az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja, aki nyilvántartását az egyszeres vagy a kettQs könyvvitel szabályai szerint vezeti. Az adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát arra a termékértékesítésre és szolgáltatás-igénybevételére, amelyre nem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazza. Az adólevonási jog kizárólag az elQzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.

157. Arányosítás feltételei
Az alanyi adómentesség éves szinten kerül meghatározásra, ha nem egész évre áll fenn, akkor arányosítani kell. Ha túllépjük az értékhatárt, akkor az a számla már az általános szabályok szerint adózik. Az árbevételt nem kell figyelembe venni a tárgyi adómentes értékesítésbQl származó bevételeknél.

158. Tárgyi ÁFA-mentesség fogalma
Tárgyi adómentes a törvényben felsorol termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás. Ez a lista meglehetQsen terjedelmes, több mint húsz termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást tartalmaz. Többek között megemlíthetQ a földterület értékesítése, bérbe- és haszonbérbe adása, a lakóingatlan értékesítése és bérbeadása, a diákotthoni, a kollégiumi ellátás, a postai szolgáltatás, a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítQ szolgáltatásai, az engedményezés és a tartozásátvállalás, meghatározott oktatási tevékenységek. A tárgyi adómentes termékimport köre szqkebb. A vámmentes termékimportot mentesíti a törvény, kivéve néhány esetet.




159. Alanyi adómentesség szabályai
A belföldi adóalany az adóév elején, illetve a bejelentkezéskor alanyi adómentesség választására a következQ feltételekkel jogosult: a bejelentkezést megelQzQ adóévben a gazdasági tevékenységébQl származó tényleges bevétele, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerqen várható bevétele idQarányosan nem haladja meg mezQgazdasági termelQ esetében a 6 millió forintot, egyéb esetekben a 4 millió forintot. A tárgyi adómentes termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezQgazdasági tevékenységet az említett összeghatárnál nem kell figyelembe venni. Az adóalany az alanyi adómentességet az adóév végéig választhatja. Általányadózást választó egyéni vállalkozó esetében az összeghatár 4 millió forint. Az ilyen adózók esetében az általányadózás választásának feltétele az alanyi adómentesség választása. Az alanyi adómentesség joghatása, hogy adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Az alanyi adómentesség megszqnik, ha az adóalany gazdasági tevékenységébQl származó tényleges bevétele meghaladja az adómentesség feltételeként meghatározott összeghatárt. Az adófelszámítási kötelezettség arra az ügyletre vonatkozik elQször, melynek ellenértékével az adóalany túllépi a jelzett összeghatárt. A megszqnést követQ második adóévig az alanyi adómentesség nem választható újra.

160. Adó-megállapítási idQszakok az ÁFÁ-nál
Jelenleg havi, negyedéves és éves adómegállapítási illetve adóbevallási kötelezettséget ismer az áfarendszer.

161. ÁFA visszaigénylésének feltételei
Ha az elszámolandó adó elQjele negatív, az elszámolandó adót az adóalany az elévülési idQn belül göngyölítetten a soron következQ adómegállapítási idQszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendQ adót csökkentQ tételt, illetve meghatározott esetekben az adóbevallás benyújtásával egyidejqleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését. Az alanyi adómentes embereknek nincs fizetendQ áfájuk, az elQzetesen felszámított áfa nem igényelhetQ vissza, ha túllépte a határt

162. Különös adózási módok esetei az ÁFÁ-ban
- kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytató
-mezQgazdasági termelésre
-bolti kiskereskedelmi tevékenységre
-a különbözet szerinti adózásra
-az idegenforgalmi tevékenységre.
MezQgazdasági tevékenységet folytató adóalany fQszabályként adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.

163. Kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységhez kapcsolódó adózás
Az elszámolandó áfa összege a bevétel 6,8%-a. Árbevétel függQ, idQarányosan nem haladhatja meg a 4 000 000 Ft-ot. 2005. januárjától megszqnik.

164. Kompenzációs felár fogalma
A mezQgazdasági tevékenységet folytató adóalany által e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése után az átvevQ adóalany köteles részére a felvásárlási áron felül, de az ellenérték részeként kompenzációs felárat is fizetni. A kompenzációs felár növényeknél 12%, állatoknál 7%.


165. A bolti kiskereskedelemre vonatkozó különleges szabályok
Az adóbevallási idQszakonként fizetett adó összege egyenlQ a nyitó bolti kiskereskedelmi készlet + az adóbevallási idQszakban továbbértékesítési célra beszerzett termékek  a záró bolti kiskereskedelmi készlet (mindez adókulcsonként) osztva ugyanezek, csak összesen, szorozva értékesítés árbevétele szorozva ( adó százalékos mértéke osztva 100 + adó százalékos mértéke) szorozva ± ( az eltérQ árrések alkalmazásából származó torzító hatást kiegyenlítQ koefficiens, értéke 1,015).







166. Különbözet szerinti adózás lehetQsége
Az eladási ár és a beszerzési ár különbözete alapján történik az áfa meghatározása. Az adóalany a termékértékesítés adóalapjaként azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási ára meghaladja annak beszerzési árát. Nem vonható le az elQzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták. A különbözet szerinti adózást választó adóalany köteles nyilvántartásában külön kimutatni a termék azonosításához szükséges adatokat, az átvétel idQpontját, az átadó nevét és címét, a beszerzési és eladási árat, illetve az adó alapját és összegét. Az adóalany a különbözet szerinti adózást az év végéig választhatja. A jelzett idQszak elteltét követQen az adóalany ismét élhet a választás jogával.

167. Idegenforgalmi tevékenység különleges adószabályai
Az üzletek mqködésérQl szóló jogszabály alapján idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által az e tevékenysége keretében az utas részére teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása egyetlen, belföldön teljesített szolgáltatásnyújtásnak minQsül, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül az, mely teljesítéssel a legközvetlenebbül érintett, belföldön van, ezek hiányában pedig, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található belföldön. Nem tartozik e törvény hatálya alá az a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, melyet az adóalany a saját nevében, de az utas javára rendel meg, s amelyet az utas részére közvetlenül külföldön teljesítenek. Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés. A fizetendQ adó az árrés és a százalékérték szorzatának egyszázad része.

168. Fogyasztási adó alanyai, a fogyasztási adó alá tartozó termékek
169. Fogyasztói  árkiegészítés fogalma

170. Jövedéki termékek köre
a jövedéki adó szabályai alapján az adótárgy a jövedéki termék. A fogyasztási adókra vonatkozó irányelvek a jövedéki termékek három fQ csoportját szabályozzák: a kQolajtermékeket, az alkoholtermékeket és a dohánytermékeket. Hazai jogunk szerint a jövedéki termékek a következQk szerint csoportosíthatók: ásványolaj, alkoholtermék, sör, bor, pezsgQ, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány.



171. Adóraktár fogalma, adóraktári engedély
az adóraktár olyan fizikailag elkülönített, helyrajzi számmal beazonosított, technológiai egységet képezQ üzem, raktár, ahol a vámhatósági engedély birtokában a jövedéki termék elQállítható, illetve ahol jövedéki termék adózatlanul tartható. Az adóraktárban termékmérleget kell vezetni. Az adóraktár engedélyese jogosult az adóraktár mqködtetésére. A raktári engedélyt a vámhatóság csak jövedéki biztosíték mellett ad. Az engedélyt idQszakonként felülvizsgálják, de a törvény az engedély megszqnésének egyéb eseteit is elQírja. Az adóraktárak szabályaitól eltérnek a boradóraktárra vonatkozó szabályok.

172. Adófelfüggesztés fogalma
Az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségeit.

173. Jövedéki biztosíték szerepe, formái
A raktári engedélyt a vámhatóság csak jövedéki biztosíték mellett adja ki. Jövedéki biztosítékot az adófelfüggesztéssel történQ szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra kell nyújtani. A jövedéki biztosíték feltételei és mértéke termékenként és az úgynevezett adótartalom alapján különbözQek. Általános szabály szerint a jövedéki biztosíték készpénz vagy belföldi bankgarancia lehet. Megbízható adós az egyébként nyújtatndó biztosíték felének letételére köteles

174. Adójegy, zárjegy fogalma
Az adójegy igazolja, hogy a dohánytermék után megfizettek minden adót, és az adóraktárból került ki. Tartalmaznia kell a dohánygyártmány megnevezését, a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolási egységben foglalt mennyiségét, az egyedi fogyasztói csomag kiskereskedelmi eladási árát, az adójegy sorszámát. A zárjegy az alkoholtermékek palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került elQállításra, és onnan került kiszállításra, illetve hogy az importból származó alkoholtermék belföldi forgalom számára való vámkezelése megtörtént. A zár- és ellenQrzQjegy formájában alkalmazott zárjegy igazolja továbbá a borpárlat külön jogszabályban meghatározott minQségét is.

175. EVA alanyi köre
Az adóalanyiságnak három alapvetQ feltétele van: a törvényben meghatározott vállalkozási formában kell mqködni, meg kell felelni a meghatározott feltételeknek, valamint az adóalanyiság választását be kell jelenteni az állami adóhatóságnak és az állami adóhatóság az adóévére adóalanyként tartja nyílván. Az adóalanyiságot választhatja az egyéni vállalkozó, a KKT, a Bt, a KFT, a szövetkezet, az erdQbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivQ iroda.

176. EVA választásának feltételei
a) A folyamatos és változatlan mqködés követelménye: az adóévet megelQzQ két évben folyamatosan gazdasági tevékenységet folytatott, a társaság nem alakult át, új tag nem szerzett 50% feletti részesedést, az adóalany nem állt végelszámolás, bíróság által elrendelt jogerQs felszámolás alatt.
b) A köztartozás és mulasztási bírság mint kizáró feltétel
c) Áfafeltétel: az adóévet megelQzQ két évben az ÁFÁ-ról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra
d) A tényleges mqködés mint feltétel: bevételt illetve árbevételt kell kimutatnia és elszámolnia
e) Tevékenységi feltételek: legyen belföldi pénzforgalmi bankszámlája, nem folytathat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselQi tevékenységet, nem lehet közösségi adószáma
f) Részesedési korlátok: nem lehet adóalany az egyéni vállalkozó, ha olyan gazdasági társaság választotta az adóalanyiságot, amelyben 10%-nál több részesedése van

177. EVA alapja és mértéke
Az Eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel forintban meghatározva, melyet a törvényben meghatározott számos jogcím módosít. Nem minQsül bevételnek az a vagyoni érték, amelyet az adóalany visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott; az adózó által korábban átadott és most visszakapott vagyoni érték; a szokásos piaci ár és ténylegesen kifizetett ár közötti különbözet. Növeli a bevételt a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személytQl származó jövedelem, az adóévben az összes kapott elQleg, csökkenti a kapott elQlegbQl a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg, az olyan bevétel, amit az SZJA vagy az általányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni. Az adó mértéke a pozitív adóalap 15%-a.

178. EVA-alanyra vonatkozó más adókat érintQ különös szabályok
a) Az adóalany helye az áfa-rendszerben: az adóalany nem alanya az áfá-nak, de a bizonylatadás és a teljesítés idQpontjának meghatározásakor alkalmazni kell az áfa elQírásait. Az áfa alanya az eva-alanyiságra vonatkozó bejelentést követQen úgy minQsül, mintha az áfa-alanyisága megszqnt volna. Az adózó tehát nem választhatja az alanyi áfamentességet. Az eva alanya a 15%-os adó megfizetésével teljesítette az áfakötelezettségét is, azonban az elQzetesen felszámított áfát eva-alanyisága alatt nem vonhatja le, nem igényelheti vissza.
b) Személyi jövedelemadó-alanyiság megszqnése: az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, vállalkozói SZJA, vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy általányadó, viszont nem mentesül az Qt munkáltatóként, kifizetQként terhelQ adókötelezettségek teljesítése alól.
c) Társasági adóalanyiság megszqnése: a TA kötelezettség is megszqnik az evára történQ bejelentkezést követQ adóévben.
d) Helyi iparqzési adóval kapcsolatos kötelezettségek: ezek alól nem mentesül, de adóévenként iparqzési adó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy az általános szabályok helyett az iparqzési adó alapját egyszerqsített módon állapítja meg, vagyis azt az eva-alap 50%-ban határozza meg.
e) Szakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek: az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után, minden megkezdett hónap után, magánszemélyenként havonta a minimálbér kétszeresének 1,5%-a szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles, amely közvetlenül az iskola vagy a tanuló részére is teljesíthetQ. A szakképzési hozzájárulást negyedévenként kell meghatározni.

179. Helyi adók típusai
Vagyoni típusú
-építményadó
-telekadó
Kommunális
-magánszemélyek kommunális adója
-vállalkozók kommunális adója
-idegenforgalmi adó
Iparqzési
-helyi iparqzési adó
A helyi adók az önkormányzatok adóztatási jogát biztosítja. Ez egy keretjogszabály, amely meghatározza, hogy milyen adófajtákat és milyen mértékig vethetnek ki. Az önkormányzat eldöntheti, hogy bevezetnek-e helyi adót, vagy sem.

180. Adóalanyok, alanyi adómentesség a helyi adóban
Mentesség: MNB, ÁPV Rt, büntetés végrehajtási intézmények
Feltételezett mentesség: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szervek, köztestületek
Feltétel, hogy az elQzQ évben nem volt társasági adó fizetési kötelezettsége.

181. Építményadó tárgya, alapja
Tárgya: lakás vagy garázs. Mentesség: szükséglakás  25m2/ fQ
Alapja: hasznos alapterület (m2); korrigált forgalmi érték (forgalmi érték 50%-a)
Mértéke: adótételek (Ft/ m2); százalékos (forgalmi érték max 3%-a)

182. Telekadó tárgya, alapja
Tárgya: beépített telek
Alapja: m2 vagy korrigált forgalmi érték
Mértéke: adótételek (100 Ft/ m2) vagy forgalmi érték 1%-a

183. Kommunális jellegq adók
Magánszemélyeknél a tárgya az építmény illetve a telekadó tárgya vagy a bérlemény, alanya a tulajdonos vagy a bérlQ, mértéke adótárgyanként 3000 Ft.
Vállalkozóknál alanya a vállalkozási tevékenységet folytató, tárgya a foglalkoztatottak létszáma, mértéke 2000 Ft/ fQ.
Idegenforgalmi adónál alanya a vendégéjszakát eltöltQ személy vagy akinek üdülQtulajdona van, alapja a vendégéjszakák száma, a szállásdíj vagy az üdülQ m2-e; mértéke max 100 Ft/ éjszaka/ fQ, szállásdíj 4%-a vagy 300 Ft/ m2. Mentesség: kollégium, korház, 18 év alatti, 70 év feletti.

184. Helyi iparqzési adó tárgya, alapja, mértéke
Alanya az, aki vállalkozási tevékenységet folytat. Alapja állandó vállalkozási tevékenységet folytatónál az árbevétel, amit csökkenteni lehet alvállalkozói teljesítéssel és az eladott árú beszerzési értékével. Mértéke ebben az esetben 8 ezrelék (0,008). Ideiglenes vállalkozási tevékenységet folytatónál az adó alapja hogy hány napig végezte a tevékenységet, mértéke pedig 5000 Ft/ nap.

185. Gépjármqadó alanyai, alapja
Belföldi gépjármqvek esetében az adó alanya az, aki az év elsQ napján tulajdonos avagy üzembentartója a gépjármqnek. Tárgya lehet személygépjármq, ekkor az adó alapja az önsúly, tehergépjármqvek esetében pedig az önsúly és a raksúly 50%-a. Adómentesség áll fenn a 250cm3- nél kisebb motorkerékpárnál, a muzeális jellegq gépjármqveknél (30 évnél öregebb), a tömegközlekedési eszközöknél és az egyházi gépjármqveknél. Külföldi gépjármqveknél a személygépkocsi adómentes, a tehergépjármq esetében 12 tonnáig az odaút  visszaút 10-10 ezer Ft, 12 tonna felett 30-30 ezer Ft, tranzitútnál 20-20, illetve 60-60 ezer Ft. Az elQfuvarozás és az utánfuvarozás 70-70 km-ig adómentes.




186. Az energiaadó tárgya, alapja
Az energiaadó 2004. január 1-jén került bevezetésre az EU irányelveinek megfelelQen. Az energiatermékek és az elektromos áram adóztatásáról szóló irányelv kötelezQvé teszi az energiatermékek, így a szén, a földgáz, a villamos energia és az ásványolajtermékek adóztatását. Az új adó hatálya ezen termékek közül csak a földgázra és a villamos energiára terjed ki. Az energiaadó egyfázisú, közvetett adó, amely a termék felhasználóját, fogyasztóját terheli. Az adóalanyok köre: közüzemi szolgáltató, energiakereskedQ, importQr, energiatermék elQállító. Az adómentesség három fQ területen érvényesül: 1) lakossági közüzemi fogyasztó részére történQ értékesítés mentes az adó alól; 2) mentességet élvez a saját elQállítású energia felhasználása, valamint a saját megújuló energiából elQállított áram saját felhasználása; 3) a földgáz és villamos energia szállításánál a vezetékekben szükségszerqen veszteségek keletkeznek, ezek pótlására adómentes lehetQséget teremt a törvény.

187. A regisztrációs adó tárgya, alapja
Tárgya a gépjármqadó tárgya.

188. Illetékek fajtái
-vagyonszerzési
ingyenes
-öröklési
-ajándékozási
visszterhes
-vagyonátruházási
-eljárási
államigazgatási
bírósági eljárási

189. Vagyoni elQny fogalma
Valamiféle ingó, ingatlan vagy vagyoni értékq jog:
praxis, földhasználati, haszonélvezet, használati jog, vagyonkezelQi jog.

190. Személyes illetékmentesség
Csak a mentes féltQl nem lehet illetéket követelni. Feltétel nélküli: magyar állam, helyi önkormányzatok. Feltételes: költségvetési szervek, ÁPV Rt, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság, egyház, egyházi intézmény, alapítvány, közalapítvány, véggazdálkodási társulat, Országos Egészségügyi Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási FQigazgatóság, Magyar Nemzeti bank, MTI, NATO, megyei területfejlesztési tanács.

191. Tárgyi illetékmentesség
Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni.

192. Öröklési illeték tárgya, alapja
Hatálya: belföldi hagyatékra, magyar állampolgár külföldi ingó vagyontárgyat örököl és a külföldi országban nem terheli illeték.
Tárgya: halál esetén bekövetkezQ öröklés: örökség, hagyomány, meghagyás, köteles rész, halál esetére szóló ajándékozás. Nem kell fizetni ha az örökös ingyenesen lemond az örökségrQl, ha visszautasítja, ha ingyenesen átengedi.
Alapja: az örökség tiszta értéke =forgalmi érték  hagyatéki tartozás.

193. Ajándékozási illeték, tárgya
Hatálya: belföldi ajándékozás
Tárgya: a vagyonszerzés. Ingó, ingatlan, vagyoni értékq jog ingyenes alapítása, átengedése, lemondás róla.
Alapja: az ajándék tiszta értéke (ajándékot terhelQ adósságok, egyéb terhek).
Általános mértéke az illetékalap 10%-a.
Speciális esetek:
-lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetéke: alapja a lakás forgalmi értéke, mértéke 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6%.
-gépjármq tulajdonának megszerzése: mértéke 13 Ft cm3-ként. Pótkocsi esetén 2500 kg alatt 7500 Ft, e felett 18 000 Ft.

194. Az ingyenes vagyonszerzési illeték csoportjai
-öröklési illeték
-ajándékozási illeték

195. Visszterhes vagyonszerzési illeték tárgya, mértéke
Csak az ingatlanszerzés esik általános szabályok szerint illetékkötelezettség alá. Ingó és vagyoni értékq jog visszterhes megszerzése csak a törvényben megnevezett esetekre terjed ki
-ingónak hatósági árverésen történQ megszerzése
-ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékq jog megszerzése
-az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése
-orvosi praxisjog megszerzése
-gépjármq, pótkocsi megszerzése
-öröklési szerzQdés alapján történQ vagyonszerzés
Mértéke: általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.

196. Lakástulajdon visszterhes megszerzése
-az illeték alapja fQszabályként a lakástulajdon forgalmi értéke; mértéke lakásonként 4 millió FT-ig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%.
-lakások cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok forgalmi étékének különbözete; az illetéket a vagyonszerzQk olyan arányban viselik, mint amilyen arányt képez az általuk megszerzett lakás forgalmi értéke a csereüzletben
-lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevQ a másik lakást a vásárlást megelQzQ vagy az azt követQ egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és eladott lakás forgalmi értékének a különbözete
-bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történQ átruházása esetén az illeték alapja a lakás forgalmi értékének 50%-a.

197. Gépjármqvek megszerzése után illetékfizetési kötelezettség
Az illeték mértéke 13Ft/ cm3, ha elektromos hajtómotoros, akkor 600 Ft/1kw. Pótkocsi esetén 7500 Ft ha 2500 kg alatt van, 18000 Ft, ha felette.

198. Illetékmentességek a vagyonszerzési illeték alól
-ha telektulajdon szerez és 4 éven belül lakóházat épít
-lakástulajdon kezelQi jogának megszerzése
-szövetkezetek egyesülésével bekövetkezQ vagyonszerzés
-megsemmisült lakástulajdon helyett vásárolt másik lakás megszerzése, ha nincs másik tulajdona
-önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termQföld megszerzése
-elsQ lakásszerzés esetén ha kevesebb mint 35 éves és a lakás értéke 8 millió Ft alatt van

199. Illetékkedvezmények
Egy van. A termQföld tulajdonjogának, vagyoni értékq jogának visszterhes vagyonártuházási illeték alá esQ megszerzése esetén az egyébként járó illeték ¼-ét kell megfizetni.

200. Eljárási illetékek fajtái
-államigazgatási eljárási illeték: általános tételq  különös tételq
-bírósági eljárási illeték

201. Illetékfeljegyzési jog
-az illeték elQzetes megfizetése alól mentesít
-ilyen esetekben az fizeti meg az illetéket, akit a bíróság kötelez
Illetékfeljegyzési jog illeti meg a feleket a munkaügyi perben, csQdeljárásban, felszámolási eljárásban
Nem illeti meg a felet, ha a fél perlekedése rosszhiszemq vagy már elQre teljesen eredménytelennek látszik.

202. Vagyoni értékq jogok értékének megállapítása
A vagyoni értékq jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 1/20-ad részét kell tekinteni. A meghatározott idQre szóló vagyoni értékq jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladja meg az egyévi érték 20-szorosát. A bizonytalan idQre terjedQ vagyoni értékq jog esetén a jog értéke az egyévi érték ötszöröse.

203. Vám fogalma, alapja, vámterület, tranzitterület, vámbiztosíték
Vám: állam által meghatározott fizetési kötelezettség. A vámhatáron átlépQ vámárura kivetett, közadó módjára fizetendQ az állam javára. Alapja: a vámáru vámértéke. A vámértéket az ügyleti érték alapján határozzák meg. Vámérték = ügyleti érték + szállítási költség + biztosítási költség + rakodási járulék + csomagolási költség. Vámterület: a magyar köztársaság vámhatárokkal határolt része (beletartozik a tranzitterület is) az Uniós csatlakozás után ez megszqnt. Megszqnt az önálló magyar vámtörvény. Létrejön a közösségi vámunió és a közösségi vámterület.
Tranzitterület: repterek, hajóállomások azon része, amelyekben olyan árukat tárolnak amit nem akarnak hasznosítani.
Vámbiztosíték: a vámteher megfizetésének biztosítása érdekében vámbiztosítékot kell nyújtani egyedi vagy tevékenységi vámbiztosíték formájában. Vámbiztosíték lehet:
-készpénz, banki átutalás, bankkártya
-bankgarancia, banki fedezetigazolás
-kezességvállalás
-biztosítási szerzQdés

204. Vámigazgatási eljárás fázisai, vámteher kiszabása, megfizetése
-olyan eljárás, ahol a vámhatóság valamit tesz az áruval, rendelkezik az áruról.
Vámigazgatás: VPOP, határrendészet
Vámeljárás:
-szabad forgalomba helyezés
-áru behozatala, ideiglenes behozatal
-aktív  passzív feldolgozás
-vámraktározás
-gazdasági vámeljárások: vámhatósági engedély kell, nyilvántartást kell vezetni.
Vámteher kiszabása, megfizetése: az ügyleti érték, a vám, a vámpótlék, a vámkezelési díj, az illeték, a fogyasztói adó, a környezetvédelmi díj, az útalapnak fizetett díj.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.