KREDIT
VADÁSZ

Drámai műnem

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaBölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai KarMagyar-számítástechnikaRetorikai és Poétikai AlapismeretekDrámai műnem

A DRÁMAI MpNEM

ELHATÁROLÁS A TÖBBI MpNEMTPL

A dráma

JellemzQi: - A nagy összeütközésre összpontosít
- Az ember a meghatározott célra törekvQ, az eszközök között tudatosan választó
akarat.
- HQse: nem engedi, hogy a körülmények uralkodjanak rajta.
- Törekvése: akadályba ütközik  konfliktusos
- Jellemábrázolásra törekszik
- Ember és ember harcát örökíti meg.
- Szoros az ok-okozati lánc, összefüggés az emberi kapcsolatokban
- A véletlennek kicsi a jelentQsége.

Dráma és epika társadalmi eredete

A nagy társadalmi változásokból, (pl: forradalmakból) adódó, szociális erQk összeütközése adja témáját.
Drámai idQszemlélet és közlésmód

A jelen idQben játszódik. A jelenbe történés magával ragad, sodor elQre.
Dialógus jelleg, hiányzik az elbeszélQ-közlés. A cselekményrQl senki sem tud többet, mint a nézQ, nincs mindent tudó személy. A modern drámában narrátor jelenik meg.
Antik kórus szerepe: a józan értelem szavát szólaltatják meg.
Dráma + színészet (mimus) = EGYSÉGE


A DRÁMA ALKOTÓELEMEI

Cselekmény és konfliktus, jellem, környezet

A dráma alkotóelemei küzdelmet, konfliktust fejez ki, feltétele a szemben álló erQk:
- Akció: a cselekmény egységes
- Ellenakció: az ellencselekmény = intrika szétszórt

Konfliktus fQbb változatai:
a.) A drámai hQssel azonos erQt képvisel az ellenfél; az egyén fölötti erQ; társadalmi csoport
b.) Az ellenfél silányabb, közösségi jellegq.
c.) Egyén áll szemben egyénnel, egyenlQ nagyságúak.
d.) A hQs önmagával áll szemben, hasonlik meg külsQ konfliktus hatására.

A cselekmény, hely és idQ egységét a színpadi elQadásmód tette szükségszerqvé.

Közlésmód: - párbeszéd jellemzi, monológ (magánbeszéd)
Fajtái: - technikai (üresség kitöltése)
- lírai: a fQhQs gondolataiba tekintünk be.

A dráma építQkövei és felépítése

1. Drámai motívum: olyan esemény, amely mozgatóerQ. Lehet elQrevivQ és hátráltató.
2. Epizód: a részleteknél való elidQzés

A cselekmény felépítése, a szerkesztés lehet:
- progresszív: elQrehaladó
- analitikus = visszanyúló (a múltba): - a múlt apránként, a párbeszédekbQl tárul elénk
- a múlt tisztázása az igazi cselekmény, új dolog nem
nagyon történik.

A cselekmény fQ részei: 1. Expozíció = bevezetés
2. Bonyodalom = bonyolítás, lebonyolítás
3. TetQpont
4. Hanyatlás = kibonyolítás
5. Katasztrófa = végkifejlet

Régen 5 felv "XZ\blnÎÒÔè. p € † ø ü T
X

”
Ú
Þ
^
b
¨
ª
î
ð
4

<

¾

À


”
–
X à â ¦¨óêÙÈÙº°¦°¢ž¢ž¢ž¢ž¢ž¢ž¢ž¢ž¢ž¢—¦‰…‰~¦z‰zvzvo

hɇh™zh™zhØ(+

hhhúH­hɇh5B*phÿ

h8n/h8n/h"h8n/høtÃ5B*phÿh8n/5B*phÿhøtÃ5B*CJaJphÿ høtÃhøtÃ5B*
CJaJph€ høtÃh! Ê5B*
CJaJph€h! Ê5CJ aJ h! Êh! Ê5CJ aJ + Z\lnÎn € ø T

Ú
^
¨
ª
÷÷èÜÑÉÀ³¥œŠgd8n/


Æ8À„8^„8gd"
Æ8Àgd"
Æ8ì@€„8^„8gd"


Æ8@„8^„8gd"
Æ8@gd8n/ $a$gd8n/
$
&
Fa$gdøtÃ
$„h^„ha$gdøtà $
&
F
Æ8a$gdøtà $a$gdøtÃò5$6ýýª
î
ð
À



–
â ^¦¨ªÔÖ.0ڂ„¼zôìçôßÚÚÚÚÚßËÂôºµµµµµµgdÈzp $a$gdÈzp„h^„hgdøtà $
&
F
Æ8a$gdøtÃgdɇ $a$gdøtÃgd $a$gd
$
&
Fa$gdøtèªÒÖ.0ÚÞ^І Þ à ˆŠÌÎÆ"$&Z;\v¢¦¨ªÎ


6zšœž ÎæóâÔÊÀ¼¸¼¸¼´°´°©ÊŸ›“››¸›¸ˆ¸›¸¸›¸›zrnh]h×h‚Gh‚G>*jh]h×UmHnHu

húH­húH­h‚Gh‚GhôjR>*hôjRhôjR5B*phÿ

hÈzphÈzphyF¯h†g?húH­hÈzphÈzp5B*phÿhøtÃ5B*phÿhøtÃ5B*
CJaJph€ høtÃhøtÃ5B*
CJaJph€høtÃhøtÃ5B*phÿ*zÖ>ÐÒp r à 0ˆŠÌÎtÄÆ"XvœúúúúúúñèßúÔÌÇÇÇÇǾ´´

Æ Ä ÀgdúH­
Æ ÀgdúH­gdôjR $a$gdôjR
$
&
Fa$gdøtÄÄ`„ÄgdyF¯
ÆÐ@gdyF¯
ÆìgdyF¯gdÈzp œ Vpªæèè(ê( ))v)x)z)¶)¸)Î)Ð)úññññññññæááØ̽زª $a$gd1BW
$
&
Fa$gd·+æ $
&
F
Æ8a$gdøtÃ
$„h^„ha$gd·+æ„h^„hgd·+ægd]h×
$
&
Fa$gdøtÃ
Æ$ @gd‚GgdôjRonás, késQbb 3 volt az elfogadott. KésQbb némely író prológust = elQjátékot, és epilógust = utójátékot írt a mqhöz.

A drámai nyelvrQl

JellemzQi: tömörség, jellemhez való alkalmazkodás.


A LEGISMERTEBB DRÁMAI MpFAJOK

A tragédia

JellemzQi: - az a drámai mqfaj, amelyben kibontakozik a tragikum.
- A végsQkig élezQdik a konfliktus
- A hQs mindent kockáztatva küzd a céljaiért, sose éri el.
- Sorsa fizikai vagy erkölcsi megsemmisülés
- Jellemük nem hajlamos a kompromisszumra
- Eltökéltek
- Tragédiát az egyén (hQs) és az élet csinálja
- A hQs nem mindig pozitív

Sorstragédia: saját tudatlansága okozza vesztét

Tragikus vétség: Az egyén saját érdekét csak mások érdekeinek a
megsértésével tudja érvényesíteni.

Tragikus hatás = Katharszisz = katarzis = megtisztulás, fellélegzés: erkölcsi hatás, amely által az egyén jobbá válhat.





A komédia (vígjáték) és a bohózat

JellemzQi: - Nevetséges
- Bizonyos cselekedet lehet helyes vagy helytelen, attól függQen, honnan
szemléljük.  hiba-elmélet, kontraszt-teória.
fájdalommentesség  ne okozzon a hiba semmilyen fájdalmat
katharzis jellegq is lehet, tanulunk saját hibáinkból.
ábrázolása lehet humoros (enyhén bírálható) és szatirikus (élesen elítélQ)
konfliktus is lehet benne, de az is komikus.
Pl: - a fQhQs értelmetlen, jelentéktelen célt tqz maga elé
alkalmatlan eszközt választ
félreértéseken alapul = helyzetkomikum
jellemek komikus fogyatékossága = jellemkomikum
a szituációk (helyzetek) naivak, primitívek
a fQhQs rögeszme, szeszély megszállottja, jellemük kevésbé árnyalt

Bohózat: komikai helyzetek és jellemes túlzása.

A színmq

A konfliktus súlyos, de megoldható a hQs bukása nélkül, mivel a hQs kompromisszumra képes, vagy az akadályokat el lehet hárítani.

társadalombíráló
népszínmq (énekes, táncos, zenés)
PAGE 


PAGE 1

Hozzászólások

acélgyártás adatbázis algoritmusok anyagválasztás áteresz atkinson brit töri cementálás definíciók deklaratív programozás dia dosztojevszkij durkheim élete előadásanyag, mechatronika épszerk iii. feladatsor finance fizika fogalmak földalatti tartály geodézia gépgyártástechnológia jegyzet kaffka kalkulus kant kéregedzés kultúra macroenglish magyarország marketing2 tétel marquez matek ii. zh minta neveléslélektan nitridálás olasz órai dia orvosi kémia pavic prog.terv programozás rékai miklós szerszámok szocializáció társadalom tétel tóth tűzjelző